2009. márc. 13.

Kihívás 2 - avagy fánkok új ruhában

Volt egyszer réges régen, a zöldséghegyeken innen, de a fánkdombokon túl, még a nagy étteremealakítás idején, volt egyszer egy recept ... :-)

Reggel, amolyan napkezdő ujjgyakorlatként elkészítettem Max 10 perces joghurtos fánkját.
Barátom kihívásként küldte a receptet többünknek, mi sül ki belőle alapon.
Ezúton is köszönöm, szerintem nagyon finomak sültek :-)

Reggelire porcukros, csokimázas édes fánk, egy bögre tejjel.

Ebédre fokhagymás, fűszeres aprófánk-köret sajtmártással, karamellizált zöldséggel a mézes-szójaszószos csirkecomb mellé.

Vacsorára a maradék fűszeres fánk ízes majonézzel, és az édes fánk utólsó darabjai lekvárral, teával.
:-) így lesz egyből három

A fűszeres fánkocskák történetéhez hozzátartozik, hogy Manapóval nagyjából egyszerre gondoltunk arra, ezt a viszonylag semleges tésztát érdemes lenne sós változatban is elkészíteni. S hát hozzá kell bizony tennem, hogy a napközben készült második adag édes fánk, illetve a fűszeres fánkocskák finomabbak voltak a reggeli sütésnél ... ugyanis a délutániakat Manapó mérte, keverte, a sósat pedig ő fűszerezte. "Látod, látod, ha hallgatsz rám, milyen finomakat ehetünk ..." mondta mosolyogva és jóllakottan ebéd után :-)

10 perces joghurtos fánk sajtmártással, karamellizált zöldséggel, mézes-szójaszószos csirkével

A fánk hozzávalóit itt leírtam, a különbség az édes és sós változat között mindössze annyi, hogy a sós tésztából kimarad a vaníliás cukor és a két kk-nyi cukor helyett csupán egy csipetnyi kerül bele. Ráadásként jön viszont 2-3 duci gerezd reszelt fokhagyma, frissen őrölt fekete bors és egy csipetnyivel több só.
Összekever, öt percet pihentet, közepes meleg olajban aranybarnára süt, felesleges olajat lecsepegtet-leitat és kész, már tálalható is.



A karamellizált zöldséghez a murkot megpucolom, ferde karikákra vágom és forró vajon, igen gyakori rázogatás, óvatos forgatás mellett karamellizálom. Ugyanígy a rózsáira szedett brokkolit is.
Itt meg kell jegyeznem, hogy én a karamellizálásról sokáig azt hittem, az csakis cukorral összefüggő lehet, aztán Gordon Ramsay-nél olvastam, hogy petrezselymet (a fehér gyökeret) forró vajon karamellizál.
Az így készített zöldség roppanós marad és mindamellett, hogy megtartja eredeti ízét, egyúttal érdekesen édeskés is lesz, amit ez esetben nagyon jól ellensúlyoz a sós fánkocskák és a sajtmártás fűszeressége.



A sajtmártáshoz vajat olvasztok, ráteszek egy kanálka lisztet, kicsit megpirítom, tűzön hagyva, állandó keverés mellett felöntöm tejjel és simára keverem. Nekem így eddig még nem lett csomós, ha viszont a tűzről lehúzva, apránként adagoltam hozzá a tejet, hát az katasztrófálisra sikeredett.
Fűszerezem: só, szerecsendió és most kivételesen durvára őrölt színes bors került bele a szokásos fehérbors helyett.
Mikor a mártásom szépen besűrűsödött, apránként hozzákeverem a reszelt sajtot, kis adagokban és mindig megvárom, hogy az előző beleolvadjon a mártásba, mielőtt a következőt hozzátenném.

A mézes-szójaszószos csirkecombról is írtam már.
Ezzel most mindössze annyi dolgom volt, hogy a fagyasztóból kivéve mikróba tettem, alacsony fokozatra. Mire a fánkocskák, a sajtmártás és a zöldség elkészült, a combok is kiolvadtak és ideális hőmérsékletűre melegedtek.

Így, hogy a husikat nem kellett pácolnom, forgatnom, a fentiek elkészítéséhez kevesebb, mint háromnegyed óra kellett, mosogatással. Igaz, Manapó nagy segítség volt, hiszen amíg a fánktésztákat mérte-keverte, elkészítettem a zöldséget és a mártást is nagyrészt.


Jó étvágyat!

3 megjegyzés:

The Chef Viki írta...

Öööö, nyami! Szuper ötlet, s bár hasika teli, csurog a nyálam!

Mian írta...

Ezt a sok finomságot!

Tényleg nagyon klassz ötlet. Naggyon kreatívaknak tecc lenni! :))

trinity írta...

Nagyon kreatív és nagyon termékeny...Ennyi mindent "legyártani" akkor sem lenne kevés, ha főállásban csinálnád!!!!
+ még finomak is-néhány dolgot már volt szerencsém kóstolni!!!!