Óda a fokhagymához

Azt mondják a fokhagyma szépít, fiatalít, frissen tart, csábossá tesz.
Na jó, egyiket sem mondják.
Pedig lehetne.
Hiszen a fokhagyma a klasszikus kivétel a mondás alól, miszerint "minden, ami a világon jó, az hízlal, erkölcstelen vagy drága".
Merthogy a fokhagyma egyik sem a fentiek közül.
Viszont roppantul finom és egészséges.
Nyersen, főve, sülve, párolva, olivaolajban eltéve vagy mézzel-dióval rétegezve.

Egyik kedvenc ultra-gyors ételem a fokhagymás minimál tészta.
Szeretem a durumspagetti ízét magában is, és a kifőtt tészta ezerféle szósszal, feltéttel variálható. Ezeket pedig bőven el lehet készíteni, amíg a víz felforr és a tészta kifő.
A legminimálabb tésztához nem kell más, csak durumspagetti, a feltéthez pedig némi fokhagymás olivaolaj, friss fokhagyma, sült paradicsom (na jó, lehet friss üvegházi is, ha nincs kéznél saját kertből szedett, zöldfűszerekkel sütött paradicsom), némi szezámmag és kevéske zöldfűszer.




Fokhagymás minimáltészta

hozzávalók

spagetti tészta
2-3 ek fokhagymás olivaolaj
3-4 gerezd fokhagyma
sült paradicsom
bazsalikom vagy oregano (most szárított, de lehet friss is)
szezámmag
só, bors

A tésztához vizet teszek főni, mikor forr megsózom és kifőzöm a spagettit.
Amíg fő, elkészítem a feltétet. Ehhez egy serpenyőben megmelegítem a fokhagymás olivaolajat, belenyomom a megpucolt fokhagymagerezdeket, fél percig kevergetem, majd hozzáteszem a fagyasztóból elővett, kissé felaprított sült paradicsomot. Nagyjából 3-4 percig kevergetem, közben megszórom a fűszerekkel (bazsalikom, só, bors). Hozzámerek a tészta főzővizéből 1-2 ek-nyit és nagy lángon "besűrítem" (erre a célra pont megfelelő a keményítőben gazdag tésztafőző víz).
A kifőtt tésztát leszűröm és a forró fokhagymás-paradicsomos feltétre teszem, majd lángon tartva összekeverem.
Tálaláskor megszórom frissen átpirított szezámmaggal.
Ennyi.

gyors és könnyű


Jó étvágyat !

Meleg ebéd 9 perc alatt

Ez a világ egyik legegyszerűbb, ugyanakkor, legfinomabb étele.
Mi nagyon rákaptunk, éppen most tüntettünk el egy hatalmas adagot ketten Manapóval.
Valóban pikk-pakk megvan, igaz, a hét perces határidőt, amit elsőre mondtam nem tudtam tartani, de kilenc percbe tálalással együtt belefértem :)




Tonhalas tészta

hozzávalók

25-30 dkg tészta
2 tonhal konzerv - 2 x 120 gr töltősúly
2 nagyobb újhagyma
2 kisebb-közepes paradicsom - tökéletes tavaly nyáron eltett, hámozott, darabolt paradicsom is
zöldfűszer ízlés szerint, most:
2 kisebb ág kakukkfű
1 ágacska bazsalikom
4 levél rozmaring
só, bors
kevéske olaj

Vizet teszek főni a tészához. Mikor lobog, öntök bele egy kis olajat, megsózom, beleszórom a tésztát, és al dente főzöm, azaz se túl rágós, se túl puha :) Hacsak nem házi tésztát készítek, a zacskókon szokták jelezni a főzési időt.
Amíg a tésztának való víz melegszik, illetve amíg a tészta fő, elkészítem az ebéd többi részét.
A tonhalkonzerveket felbontom, a levét-olaját serpenyőbe öntöm, melegedni állítom.
Kevéske vizet melegítek, mikor jó forró, pár pillanatra beledobom a két paradicsomot, majd gyors váltásban hideg víz alá tartom; így a héjuk könnyen lehúzható.
A hagymákat megmosom és zöld szárával együtt vékonyra karikázom.
A zöldfűszert leöblítem és apróra vágom.
Amikor a tonhal leve-olaja forró, rászóróm a felkarikázott zöldhagymát és aprított zöldfűszert, megfonnyasztom, mehet mellé a hámozott, felaprított paradicsom. Borsózom, só nem kell, tapasztalatunk szerint elég sós a tonhal magában.
Amíg a feltét néhányat rotyog, ellenőrzöm a tésztát, majdnem kész.
A serpenyőbe borítom a tonhalat, átkeverem.
Leszűröm, lecsöpögtetem a tésztát és a forró feltétre borítom.
Átkeverem.
Tálalom.


Egyszerű és fenséges! Kívánság, ízlés, konyhai készlet szerint felaprított olivabogyóval vagy szezámmaggal meg lehet szórni, esetleg feta sajtot morzsolni a tetejére.

Jó étvágyat !

VKF! 31. emlékeztető - avagy egy húsleves utóéletei, 1.

Rövidke emlékeztető az évvégi sürgés-forgás, eszem-iszom, dínom-dánom vigasság forgatagában a 27 nap múlva (2010. január 24.) esedékes 31. VKF!-re - Újrahasznosítva, színesen, tarkán.

A karácsonyi asztalon, ha nem is szenteste, de mindig főszerepet játszik a húsleves (itt és itt, bizonyságul, hogy egy konyhán belül ugyanazt az ételt is lehet kicsit másképp készíteni).
Húslevest mindig a legnagyobb fazekamban főzök, jelenleg 10 l-es, de azt hiszem, ha kapnék egy nagyobbat, akkor abban lenne csordultig, sőt, púpozva :)
Általában két napig esszük húslevesnek, utánna a maradék - főleg zöldségek és hús, mert a levesből fagyasztóba is kerül - átalakul, ennek, annak.
A húsleves egyik igen klasszikus átváltozása a vadasmártás. Bevallom, nem tudom, mitől vadas ez a mártás, ha egyszer olyan szelíd volt az a szegény marha, aminek a húsából főztem ...



Vadasmártás

hozzávalók

húslevesből megmaradt zöldségek - általában: murok, petrezselyem, krumpli, gomba, zeller, paszternák

húslevesből megmaradt marhahús*
cukor - mennyisége a zöldségek mennyiségétől függ
mustár - mennyisége a zöldségek mennyiségétől függ
babérlevél
só, bors
tejföl

* A húst általában külön adom a mártás mellé, de Manó nagyjából másfél hete kitalálta, hogy most éppen a husit nem szereti ..., így hát most összemixeltem a zöldségekkel mártásnak.

A zöldségeket és a marhahúst egy kis húslevessel krémesre, közepesen sűrűre mixelem.
A cukrot száraz edényben karamellizálom, azaz csak magában, minden lé nélkül, lassú tűzön, kevergetés nélkül hagyom olvadni, barnulni.
Mikor a cukor szépen "lebarnult" ráöntöm a zöldséges mixet és elkeverem. A forró, karamellizálódott cukor először prüszkölve, köpködve tiltakozik e művelet ellen, ám nem hagyom magam, kis levessel még nyakon loccsintom és a tűzön tartva, kitartóan keverem néhány percig, míg szép egynemű mártás kapok.
Beledobom a babérlevelet, sózom, borsózom, majd apránként bolondítom egy kis mustárral.
8-10 percig rotyogtatom, kevergetve, le ne süljön, ki ne poszogjon a lábaskából.

Manó kedvéért frissen kifőzött, színes csavart tésztával és házi savanyú uborkával tálalom.



Jó étvágyat!

Öszvér leves vadassal ...

étteremalakítás

... avagy variációk húsleves alapon.

Sokat gondolkodtam, milyen nevet is adjak legújabb leves-találmányomnak.
Ugyanis húsleves alapon kétféle verziót ötvöztem, ezeket is kicsit megvariálva.
Chef Vikinél olvastam, hogy dióval sűrítette a húslevest.
Aztán hetekkel később a hentesünkkel beszélgettem a húsleves főzés fortélyairól annak kapcsán, hogy éppen marhahúslevesnek való leveshúst kerestem (vettem is, nagyon szép marhaszegyet). A hentes említette, hogy anyósa tejszínnel habarja és almát főz a húslevesbe.
No hát, én ezekből hoztam össze az "öszvér levest", azaz

Marhahúsleves tejfölösen, diós galuskával, birsalmával

hozzávalók

kész húsleves, nálunk ez majd mindig marhahúsból készül
1-2 bő ek tejföl (leves mennyiségétől függ)
1-2 birsalma, illetve jelen esetben Gyöngyim által eltett birsalma kompót gyümölcse
1 tojás
liszt-darált dió fele-fele arányban a galuskához
petrezselyemzöld

A húslevest tűzre teszem, amíg forrni kezd összekeverem a galuskát, azaz az egész tojáshoz fele-fele arányban lisztet és darált diót keverek, amíg sűrű állagú tésztát kapok. Kiskanállal falatnyi, csinos galuskákat szaggatok a lassan fövő (nem lobogó) levesbe.
A birsalma kompótot lecsepegtetem. Ha nyers birsalmát tennék bele, azt a galuskákkal egy időben tenném a levesbe, hogy legyen ideje a birsnek is puhulni.
Amikor a galuskák megfőttek - egyet, a legutolsónak szaggatottat :-) kiveszek, megkóstolom - a levesbe teszem a falatnyira vágott birsalmát.
A tejföl simára és folyékonyra keverem néhány kanál forró levessel, majd az egészet visszaöntöm az edényembe. Felforrósítom, de már nem főzöm. Frissen vágott petrezselyemzölddel megszórom, összekeverem és már tálalhatom is.
A leves egyszerre savanykás a tejföltől és édeskés a birsalmától, a diós galuska jól passzol a becsinált levesre hajazó ízkavalkádhoz. Manó egy ebédre megette a kétnapra számolt adagot, azt hiszem ennél jobb referencia aligha kell.



A levest vadasmártásos penne kísérte.
Azt hiszem a húslevesek szinte elengedhetetlen kísérője a vadas mártás. Bevallom, nem tudom, miért lett éppen vadas a neve, hiszen a mártásban semmiféle vadhús nincs. Legalábbis abban a változatban, amit én szoktam készíteni.

Vadasmártás

hozzávalók

húslevesben főtt zöldség, gyakorlatilag, ami másnap-harmadnap még megmarad a zöldségekből, jelen esetben:
2 nagyobb murok, 2 vékonyka petrezselyem, 4 közepes krumpli, darabka zeller, kevéske kelkáposzta, 1 fej gomba, fokhagyma
húsleves
1-2 kk cukor
2-3 kk mustár
babérlevél
só, bors

A zöldségeket egy kevéske levessel simára és közepes sűrű állagúra turmixolom.
A cukrot karamellizálom (azaz száraz edénybe, víz nélkül, kis-közepes lángon, keverés nélkül melegítem, amíg pirulni, barnulni nem kezd, kicsit hagyom habosodni), majd ráöntöm a zöldség-leves turmixot. Először felpezseg és elég ijesztő hangot ad, de gyorsan elkeverem, s ha kell, egy kis levest még utánnaöntök és ezzel is simára keverem. Beleteszem a babérlevelet, megkóstolom, ha kell kicsit sózom, borsózom, majd hozzákeverem a mustárt is. Ezt érdemes apránként és minden kisadag mustár után megkóstolva. 8-10 percig kis lángon rotyogtatom, megkeverem, le ne süljön. Ha visszasűrűlne, húslevessel hígítom.
Klasszikusan zsemlegombóc illene mellé. Időhiányában frissen kifőzött penne tésztával és a húslevesben főtt, megmaradt és most felaprított marhahússal tálaltam.



Jó étvágyat!

STB penne - Manapó főz

STB penne. Félig-meddig adott recept alapján, félig-meddig saját kútfőből összeállítva. A juhtúró meglepetésszerűen került bele, zsírpapírba csomagolva csücsült a hűtőben a sajtos dobozban, csak éppen nem írtam rá mit rejt a zsírpapír. (megkavart volna a nagy étteremalakítás és/vagy a március 31-ig tartó szavazás a kenyérsütő versenyre?) Babot és kukoricát sem írt a recept, de negyed doboznyi kukorica maradt a levestől, beleillett a penne ízvilágába, viszont nem volt tolakodó, a babot pedig a paradicsomos-darált húsos ragu vonzotta.
Az STB penne péntek délután készült, mire este hazaértem, azok az egyre szemtelenebb csenőmanók egy szép kockányit elemeltek a tepsiben pihenő rakott tésztából, aztán én is megkóstoltam, s végül úgy kellett leerőszakolnunk magunkat róla Manapóval, hogy másnap ebédre is maradjon. A gazdag zöldséglevessel remek párosítás volt.

STB - azaz sajt-juhtúró-paradicsomos-babos-kukoricás-darált húsos rakott - penne.

STB penne

hozzávalók

tészta, nagyjából 45-50 dkg (kb egy zacskónyi)

paradicsomos-húsos-babos ragu
30 dkg darált hús
1 fej hagyma
4 dl házi paradicsomlé (vagy 1 paradicsomsűrítmény 4dl-nyire hígítva)
1 nagy konzerv szemesbab (lehet fagyasztott szemesbab is, ezt kb 5 percig érdemes lobogó vízben főzni előtte)
2-3 ek kukorica (konzerv vagy fagyasztott kicsit előfőzve)
3-5 ek olaj
só, bors, csipet cukor, borsikafű
Erős Pista vagy más csípős (pl chili)

sajtos-juhtúrós szósz
tetszés szerint 3 féle sajt (füstölt trapista, eidami, gouda)
3-4 bő ek juhtúró
1 kis doboz tejföl
1 tojás

4-5 maréknyi reszelt sajt (ízlés és tetszés szerint, lehet karakteres füstölt vagy enyhébb, semlegesebb)

A paradicsomos-húsos-babos raguhoz hagymát apróra vágjuk, 1-2 ek forró olajon aranyszínűre üvegesítjük. Rátesszük a darált húst és barnulásig pirítjuk, morzsásra kevergetjük. Ráöntjük a paradicsomlevet, majd fűszerezzük: só, frissen őrölt bors, borsikafű, csipet cukor, erőspista (vagy apróra vágott chili), ez utóbbiból most csak mutatóba került az ételbe, hogy Manó is tudjon enni belőle. Egészen alacsony lángon, időnként megkevergetve 20-25 percig rotyogtatjuk.

Amíg a húsos-paradicsomos ragu készül, összeállítjuk a sajtos-juhtúrós szószt és kifőzzük a tésztát.
A tésztához vizet forralunk, mikor lobog 2-3 eknyi olajat öntünk bele, megsózzuk, majd apránként beletesszük a tésztát (apránként, azaz nagyjából maroknyi adagokban, hogy lehetőleg minden adag tészta lobogó vízbe érkezzen). A pennét al dente-él keményebbre hagyjuk, nagyjából kétharmad ideig főzzük, mint a főzési utasítás írja (durum penne 5 perc lobogó vízben). Szűrőbe borítjuk, csak jól lecsepegtetjük, de nem öblítjük le.
A sajtos-juhtúrós szószhoz a háromféle sajtot lereszeljük, hozzátesszük a juhtúrót (tehéntúróval más jelleget kap), a tejfölt és a tojást, majd villával jól összekeverjük.

Mostanra a ragu jól összeért, hozzáborítjuk az átöblített babkonzervet (csak a babot, levét nem) és a kukoricát, 2-3 percet együtt rotyogtatjuk.

Egy kisebb méretű tepsit (kb 20*35) vajjal kikenünk, és lerakjuk a rétegeket: tészta, sajtos-juhtúrós szósz, babos-húsos ragu, megszórjuk reszelt sajttal, megint tészta, sajtos-juhtúrós szósz, babos-húsos ragu, és befedjük vastagon reszelt sajttal.
Alufóliával lefedjük, 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, negyedóra múlva levesszük az alufóliát és sajtpirulásig visszatoljuk a forró lerbe.
Langyosan, hidegen nagyon szépen szeletelhető, utólag, letakarva, hogy ne száradjon, sütőben vagy mikróban melegíthető.
Csemege uborkával, csípős pepperonival tálalom. Kiadós, laktató és nagyon finom.



Jó étvágyat!

Tollhegylaska szezámmaggal

Laska, azaz tészta. Tollhegy, azaz penne.
Erdélyben a tészta laska, a sütemény pedig tészta.
Kezdetben nehéz volt átállnom, furán néztek rám a boltban, mikor laskát kértem. Cukorspárga (durván sodort spagóca) felől érdeklődtem háztartási boltban és az eladó zavart arccal küldött a sarki cukrászdába ... . Sőt, a zöldségessel is kihegyezett vitám volt nemegyszer, miszerint igenis árul murkot (sárgarépa), hiszen ott látom kirakva a pulton. Vagy vöröshagymát. Nem, nem lilát, vöröset. Aminek a héja olyan szép barnás-vöröses, a húsa pedig fehér. Hm, hogy amit én vörösnek mondtam, az csak egyszerűen hagyma, a másik pedig, amit én lelilahagymáztam, az a vörös.
Otthon mindkét néven futnak a dolgok, van is néha kavarodás belőle, például, mikor Manó azt mondta, baba nem kéj sájgajépát, baba mujkot eszik, kéjemszépen.

Ez a szezámmagos, cukkinis penne, némi sült paradicsommal bolondítva, az egyik kedvencem. Mióta, a sült paradicsom elérhető közelségbe került és árban is megfizethető - t.i. tavaly kerti paradicsomból sütöttem Max nagyszerű és egyszerű receptje alapján -, elég gyakran készítem. Amolyan ripsz-ropsz, gyorsan megvan, ha akarom, csak zöldséges, de ha éppen lézeng kézügyben némi apróra vágott csirke- vagy pulykahusi, akkor akár azzal is készülhet. A tésztát minden esetben enyhén pirított szezámmaggal bőven megszórom.

Szezámmagos, sült paradicsomos penne

hozzávalók

6-8 maréknyi penne tészta (tetszés szerint lehet más formájú tészta is)
3-4 paradicsompaprika (ha nincs, akkor piros húsú kaliforniai)
1 kisebb fej hagyma

1-2 gerezd fokhagyma
1 kisebb cukkini
3-4 sült paradicsomon, lecsepegtetve

só, bors, bazsalikom
1 ek szójaszósz
2 ek olaj a sült paradicsomról
3-4 bő ek szezámmag



A paradicsompaprikákat ledarálom, a hagymát, fokhagymát egészen apróra vágom. Ha van otthon késes robot (van, köszi Manapó :-), abba beleteszem és egészen finomra aprítom.
1 ek-nyit a sült paradicsom olajából felmelegítek, ráteszem a paprika-hagyma-fokhagymát és alaposan megfuttatom. Hozzáteszem a szójaszószt, fűszerezem, alaposan átkeverem, középerős tűzön. Mikor szépen szószósodik, rádobom a kockára aprított cukkinit és a két-három felé vágott, saját olajától lecsepegtetett sült paradicsomokat. Néhány percig együtt kevergetem. Az a jó, ha a cukkini enyhén ress marad.
Amíg a szósz készül, vizet forralok a tésztának, mikor zubog, beleöntök egy kevéske olajat, megsózom, majd beleszórom a tésztát, átkeverem és kifőzöm (al dente). A kifőtt tésztát leszűröm, nem öblítem, de jól lecsepegtetem, azonmód tálba teszem és lazán, de alaposan összekeverem 1 eknyi sült paradicsomolajjal.
Rákanalazom a cukkinis szószt és összeforgatom. (a szósz várhat a tésztára, a tészta a szószra nem)
A serpenyőbe, amiben a szósz készült, beleszórok 3-4 eknyi szezámmagot és ügyelve, hogy meg nem égjen, megpirítom, majd a tésztára szórom.



Jó étvágyat!

Tipp & trükk:
* nyáron, mikor olcsó(bb) a cukkini, bespájzolok, azaz a zsenge zöldséget megmosom, felkockázom, zacskózom és lefagyasztom
* szintén nyáron, mikor a paradicsomot és paprikát a Nap érleli, nagyobb adagot készítek és ha kihűlt, dobozkákba adagolva lefagyasztom; kitűnően használható pizzaszószhoz, paprikásba, paradicsomos ételekhez

Retró - hajdúkása és tejbelaska

Elérkezett hozzánk is. A retró korszak, ami állítólag már régóta dúl, gasztro berkeken belül és kívül is.
Tegnap este, hazafele, azon töprengtem, a rakott kelbimbó mellé milyen levest készítsek Manónak, mikor beugrott - tejbelaska! Azt hiszem utoljára napfényes gyerekkoromban, Kolozsváron ettem tejbelaskát. Öcsémmel együtt nagyon szerettük, s emlékszem, egy alkalommal öcsém három nagy tányérnyit evett megy együltében ... mentségére legyen, hogy ő gyorsan növő kamasz, a tejbelaska pedig nagyon finom volt.
A tejbelaska - vagy olvasmányaimból ismert másik nevén, tejleves - készítésében egyszerű, de ízvilágában kissé rafinált, ugyanis a laskát, azaz tésztát, cukorral-mézzel édesített, fahéjjal és vaniliával megbolondított tejben főzöm.

Tejbelaska

hozzávalók

tej
laska (azaz tészta, pl kis szarvacska)
cukor
méz
fahéj
vaniliás cukor

Mennyiségeket nem tudok pontosat adni, ugyanis nem méregettem, csak szemre töltöttem a tejet és marékra számoltam a tésztát. Nagyjából 1 l tejhez 5-6 maréknyi kisméretű szarvacska tésztát használtam.
A tejet az ízlés szerinti cukorral (3 ek) és mézzel (2 bő ek), fahéjjal (egy nagyobb darab) és vaniliás cukorral főni teszem. Becsapós, amíg strázsálok mellette, biztos nem fog kifutni, de abban a pillanatban, hogy csak fél másodpercre félrenéznék, már púpozódna is kifele az edényből. Így hát szorgalmasan ültem mellette, s míg arra vártam, felfőjjön a tej, megiszogattam a reggeli kávém.
A fövő tejbe szórom a tésztát, elkeverem és lennebb húzom a lángot, hogy főjjön, de ne lobogva. Nem állandó, de gyakori kevergetés mellett addig főzöm, míg a tészta megpuhul.
Fedő alatt pihentetem egy kicsit. Tálalás előtt ellenőrzöm, ha a tészta túl sok tejet szívott volna fel, utánnatöltöm és átkeverem.
Melegen, langymelegen, hidegen - egyaránt finom.



Másik gyerekkori kedvencem a hajdúkása. Tulajdonképpen pirított gríz, vízzel főzve, édesen. Hogy miért is lett nálunk hajdúkása, nem tudom. Hajdanán gyakran ettünk ilyet, nekem egyik kedvencem volt, s csak mostanában gondoltam arra, hogy ez bizony akár szegényember kásája is lehetne, hiszen még csak tej sem kell hozzá.
Akármi is legyen a "hivatalos" neve, nekem már csak hajdúkása marad.
Manónak mézzel és házilekvárral édesítettem, tálaláskor nyakonöntöttem egy kevéske juharsziruppal. Hamm, bekaplak! - mondta Manó, és megelégedettségünkre el is tüntette a tányérkájáról.

Hajdúkása

hozzávalók

2-3 ek olaj
gríz
víz (3:1 arányban a grízhez)
cukor vagy méz
lekvár, juharszirup az édesítéshez vagy a tálaláshoz (tetszés szerint)

Az egy adag kimért grízet forró olajon, közepes lángon, állandó kevergetés közben megpirítom. Figyelni kell, mert kissé sunyi és pillanat alatt égett gríz lesz pirított helyett, ezért kell folyamatosan kevergetni.
Mikor szépen átpirult, egy adagban ráöntöm a kimért vizet (háromszor annyit, mint amennyi a gríz), majd gyorsan elkeverem, ne maradjon molnárlegényes (azaz csomós).
Hozzákeverem az édesítőt, lehet cukor vagy méz, a mostanit mézzel készítettem és a végefele tettem hozzá egy bő ek-nyi házi szilvalekvárt is.
Enyhe lángon, állandó kevergetés mellett készre főzöm; állagra olyan, mint a tejbegríz.
Tálaláskor juharszirupot tettem a tetejére, de folyósra melegített mézzel megcsorgatva vagy cukorral meghintve is tálalhatom.



Jó étvágyat!

Sült paradicsom és minimalista tészta

Hmmm, sült paradicsom. Egyik kedvencem, de amíg Max meg nem osztotta a készítés titkát, nemigen volt teljesen tiszta képem arról, hogyan is készül. Végülis nagyon egyszerű.

Vesz az ember néhány (sok-sok, mert éppen paradicsomdömping van a kiskertben) szép, ép paradicsomot, a jó az, hogy az sem baj, ha nem öklömnyi nagyok. Szóval ott áll az emberke a paradicsomokkal, megmossa, kettévágja, a szár részét kikanyarítja, belesorakoztatja egy tepsibe, önt rá, alá bőven olivaolajat és az egészet betolja 120-150 fokos sütőbe, cirka 2,5 órára. Ha az emberkét történetesen Garffykának hívják, bizony egy gáztepsinyi paradicsomhoz hozzácikkez 5-6 gerezd fokhagymát, letépked és apróra vág friss oregánót és rozmaringot, és ezt is a sütésre várakozó paradicsomhoz adja.

Félidőben átforgattam. Íme, a sült paradicsomok, még tepsiben.

Üvegbe adagoltam és irány a hűtő (két üvegecske, mert a többit elajándékoztam ÉSzülőknek, kollegáknak).

Most sül a második gáztepsinyi paradicsomom. Igaz, Max azt írta nem érdemes nagyobb adagot készíteni, mert gyorsan megvan és valóban kevés a munka vele, de hát a kiskertre mégsem szólhatok rá, hogy várjon azzal a paradicsom éréssel, mondjuk novemberig :-) Pedig nem is lenne rossz, télvíz idején frissen szedett, sk kiskerti paradicsomot enni :-)

S ha már van sült paradicsomom, gondolatban megfőztem, virtuálisan finomnak tűnt, hát a gyakorlatba is átültettem a következő gyors tészta ételt:

Minimalista tészta sült paradicsommal

hozzávalók: tészta, sült paradicsom, cukkini, sajt, olaj (a paradicsom alól), só, bors.

Vizet teszek főni, mikor zubog picit megsózom, kanálkányi olajat öntök hozzá és belezuttyintom a tésztát. Amíg fő, egy kisebb cukkinit megmosok, felkockázok és a sült paradicsomról leöntött kevéske forró olajon megfuttatom. A tésztát leszűröm (nem öblítem, csak lecsöpögtetem), még forrón hozzákeverem a cukkinit és néhány darab sült paradicsomot (amit érdemes villán tartva kicsit lecsöpögtetni, hogy ne legyen túl olajos az ételünk). Frissen őrölt borssal megszórom, lazán összeforgatom, kevéske reszelt sajttal tálalom.

Jó étvágyat!