Papkalács, aka püspökkenyér

Gyerekeim szokása, hogy időről-időre új nevet találnak ki létező dolgoknak, ételeknek. Így lett a püspökkenyérből papkalács - nagyfiam indoklása szerint, ugyanaz, de mégis más, és ami nálunk sül, az papkalács, többek között ez különbözteti meg minden más püspökkenyértől. 😉 No, meg az is, hogy nálunk most lánykám keverte-kavarta, kettőt karácsony előtt, egyet pedig szilveszterre. 😀

Mint sok minden más finomságból, a papkalácsból is kétféle sült, csokis-diós A Család Gyerekek és Férj szekciónak 😀, sok gyümölcsös, mazsolás, diós, mákos, alig csokis pedig nekem. 😀 Az ok egyszerű, én szeretem az aszalt, kandírozott, szárított gyümölcsöket és a mazsolát, ők pedig nem. Szerencsére a fagyasztóban is hűsölt néhány tojásfehérje és az év végi sütésekből is maradt, így bőven futotta több papkalácsra is.
Ehhez a sütihez sok minden felhasználható, ami gazdagítja, a fentiek mellett vagy azokon kívül például mogyoró, pekándió, reszelt citrom- vagy narancshéj, datolya, füge.

A kész sütiből, miután kihűlt, lefagyasztottam néhány szeletet; amolyan vésztartalékra, amikor "ennénk-valami-sütit-de-éppen-nincs-semmi-készen".

Papkalács

hozzávalók

6-7 tojásfehérje
18 dkg cukor
1 csipetke só
12 dkg liszt
1 csapott kk sütőpor
1 mk rum aroma
ét- és tejcsoki, dió - összesen kb. 15 dkg
vagy
kandírozott és/vagy aszalt gyümölcs, mazsola, étcsoki, dió - összesen kb. 15 dkg
illetve a szilveszteribe 1 ek darált mák is került

vaj és liszt a formához

Egy őzgerinc formát kikenek egy kis vajjal és megszórom 2-3 ek liszttel. Ennél a sütinél érdemes kikent-lisztezett formát használni, sütőpapírral bélelés esetén - bármennyire is szilikonos és még-soha-semmi-nem-ragadt-bele a sütőpapír - a tojáshabos-cukros tészta egy része nem akar majd elválni a papírtól, míg a kikent formából szépen kifordul a langyosra hűlt papkalács.
A sütőt 175-180 fokra kapcsolom (nem légkeveréses).
A papkalácsba szánt csokoládékat, diót, gyümölcsöket felaprítom. Ha mazsolát is teszek bele, akkor azt előbb kicsit beáztatom - itt lehet játszani, hogy mibe: vörösbor, rum, langyos víz.
A lisztet és sütőport átszitálom és alaposan összeforgatom a felaprított csokoládéval, dióval, gyümölcsökkel - másszóval az összes finomsággal, amitől a sütemény gazdag, zamatos papkalács lesz.
A tojásfehérjéket egy csipetke sóval elkezdem habbá verni, majd amikor fehéredik, hozzáteszem a cukrot és a kézimixer magas fokozatán addig verem, amíg kemény, csúcsos hab lesz belőle.
Fakanálra váltok és óvatos forgató mozdulatokkal a tojásfehérje habba dolgozom a sütőporos liszttel elkevert csokoládé, dió, gyümölcsök, stb. egyveleget.
A laza masszát a kikent-kilisztezett őzgerinc formába kanalazom, kicsit elsimítom, majd az előmelegített sütőbe teszem nagyjából 30 percre. Mivel minden sütő más, kivétel előtt érdemes tűpróbázni. A kész papkalácsot kiborítom a formából, rácson hagyom kihűlni.
A tetejére - nem kötelező - lehet porcukrot szórni vagy olvasztott csokit csorgatni rá, esetleg egy vékony cukormázzal meglocsolgatni - ez utóbbiba szépen beleragad a díszítésre szánt színes koktélcseresznye.

Az egyik sütésnél elfelejtettem, hogy ennél a süteménynél a sütés előtti teteje lesz majd a kész sütemény alja, így szépen akkurátusan megdíszítettem színes koktélcseresznyével; aztán amikor kikerült a lerből "leesett a tantusz", hogy hoppá, most a süti alja néz szembe velem. Végülis jó lett, mert kiborítás után a tetejére is tettem koktélcseresznyét és felvágáskor külön öröm volt, hogy egyik-másik szeletben alul is, felül is ott mosolygott egy színes gyümölcs.

 

Jó étvágyat !

Kinyomós / darálós keksz

Mióta a sütőm mindenféle hibbant okra hivatkozva sztrájkba lépett és teljesítményének csupán egy részét hajlandó munkára fogni, azaz jobb napokon is mindössze 165 C fokot produkál az elvárható, akár 230 C fok helyett, nos azóta kénytelen-kelletlen szelektíven kell sütnöm, előre megfontolva, hogy az elkészítendő finomság valódi elkészültéhez elegendő lesz-e a raplis sütő által nyújtott teljesítmény. 😏

A kinyomós-darálós keksz szerencsére megüti ezt a mércét, megsütéséhez, ha nem is ideális, de elég a 165 C fokra felforrósított sütő. Ráadásul finom, szeretjük, viszonylag hamar kész és elég jól variálható. Jól záródó fém sütisdobozban sokáig eltarható. Lenne. Ha maradna belőle sokáig. Bár, lévén minden relatív, lehetséges, hogy a kinyomós keksz viszonylatában a három nap már "sokáig"-nak számít.

Darálóm nincs, csak keksz kinyomóm, így ezt használom, de ugyanez a recept tökéletes keksz-előlappal ellátott darálóhoz is. Apropó, keksz kinyomó. Én már a harmadik készletet használom, úgy tűnik, eleve rövidre szabják ezen konyhai eszközök élettartamát, ámbár az is lehet, én kezelem őket rosszul, hogy egyik sem bírta három évnél tovább, évenként 22-25 sütéssel számolva. Azért ez a mennyiség, szerintem, még bőven belefér a 'háztartási célokra' használásba. Szerintem, de sajnos nem a keksz kinyomó szettek szerint. "Természetesen" egyik készlet sem kompatibilis a másikkal, de a "valamikor valamire még jó lesz" gondolat mentén most három keksz kinyomós doboz sorakozik a "sütizős" szekrényben, ebből két dobozban "túlélő" alkatrészek vannak, a harmadikban egy 80%-ig még ép és működőképes szett. 

Szóval, kinyomós keksz. Alapból vaníliás, a kakaós "nem annyira ízlik" a gyerekeknek, így a vaníliás mellett mákos, citrusos, enyhén csokis és mandulás (diós) készül még. M&M-re hajazó, színes, cukorbevonatos csokidrazséval díszítve, vagy nem, ha a drazsénak hirtelen-ki-tudja-hogyan lába kél, de keksztészta még maradt.

A keksztészta, kinyomó és tepsi viszonylatában fontos, hogy a tepsi ne csak száraz, de teljesen zsírtalan is legyen, így a keksz sütést azzal szoktam kezdeni, hogy a tiszta tepsiket biztos, ami biztos alapon elmosom, szárazra törölgetem. A sütőt 170 fokra állítom, bár tudom, hogy 165 C foknál igáslovakkal vontatva sem fog többet produkálni. A konyhapulton felszabadítok egy akkora helyet, hogy a tepsit teljesen vízszintesen tudjam elhelyezni. A teljesen vízszint hamvába holt ötlet - de azért újra és újra megpróbálom, hátha -, ugyanis a két gáztepsi az évek alatti használat során enyhén elferdült, ha asztal lenne, három helyen kellene alátámasztani, hogy ne billegjen. A teljesen vízszint azért fontos, mert a kinyomóból a kekszmassza akkor fog szépen megtapadni a kikenetlen, sütőpapírtalan, csupasz tepsiben, ha a függőlegesen tartott kinyomó csövet a víszintben álló tepsire szorítva nyomom ki az illatos keksztésztát. Ha a tepsi billeg, ha nem függőleges a kinyomó csöve, a tészta nem marad ott, ahol én szeretném látni, a tepsiben.

Az egész azért ennyire nem bonyolult, több ideig tartott leírni a fentieket, mint kinyomós kekszet készíteni. 😉

Kinyomós keksz

hozzávalók

25 dkg vaj
25 dkg cukor
50 dkg liszt
2 egész tojás
csipet só
1 mk sütőpor
2 ek tejszín (habtejszín, nem főző!)

Tücsire való tekintettel, a vaj és a tejszín laktózmentes. Ezeket a Lidl-ben szoktam venni, ott mindig van laktózmentes tejszín.

vaníliáshoz: 2 ek vanília kivonat vagy egy vanília ród kikapart magjai
citrusoshoz: a cukorból 5-6 ek-nyit citrusos cukorra cserélek, vagy két citrom héját reszelem a tésztába
mákoshoz: 3-4 ek darált mákot teszek a tésztához + 2 kk tejszínt
manduláshoz: 3-4 ek darált mandulát teszek a tésztához + 1 kk tejszínt + 1 kk rum aromát
enyhén csokishoz: néhány csík étcsokit reszelek a tésztához

A puha vajat habosra keverem a cukorral. A tojásokat egyenként a masszához dolgozom. Belekanalazom a lisztet, sót, pici sütőport és tejszínt majd az egészet alaposan összedolgozom.
A tésztát a keksz kinyomóba töltöm, kiválasztom a kinyomó lapot attól függően, hogy milyen formát szeretnék, majd a kinyomóból a zsírtalan, száraz tepsibe nyomom a masszát. Fontos, hogy a kinyomót teljesen függőlegesen tartva, a kinyomó fejét a tepsihez szorítva nyomjam a tésztát, különben a kinyomott massza nem fog a tepsihez ragadni. A kekszeket egymástól fél cm távolságra nyomom a tepsibe, így lesz helyük kicsit nőni sütés közben anélkül, hogy összeérnének.
Ha díszíteni akarom, akkor egy-egy színes csokidrazsét teszek a kekszekre.
A tepsit a forró - 165 fok, légkeveréses - sütőbe tolom és a kekszeket 8-10 perc alatt készre sütöm. Illetve én, a sütőm raplis hangulatára tekintettel, félidőben megfordítom a tepsit.

A kész kekszeket nagyjából egy percig a tepsiben hagyom, majd egyenként kikapkodom - vigyázat, még forrók! Ha a kekszek nagyon ragaszkodnának a tepsihez, éles, vékony pengéjű késsel segítek nekik elválni a forró fémtől.

A kész kekszeket, kihűlés után, fémdobozba sorakoztatom. Sokáig eláll - nálunk a sokáig = 3 nap -, bármikor előkapható, finom ropogtatni való.

Jó étvágyat ! 😊

Sport szelet

Avagy a süti, aminek lába kél a hűtőből 😀

Sütő még foghíjas, de nagyon hiányzott egy kis sk édesség és a sport szelet pont szembejött az egyik kedvenc, sütögetős csoportban.

 Kicsit körbejártam, recept böngészés itt, recept böngészés ott, egy kis inspirálódás amonnan, egy kis saját kútfő és tádámm, kész is a Garffykásított sport szelet. 😀 Némileg eltér a nagykönyvben írottól, mert a cukrot karamellizáltam, a tésztájában csoki és kakaópor is van, a tetejét fehér csokival rajzoltam. Érdemes és lehet akár egy nappal tálalás előtt elkészíteni, jót tesz neki, ha ennyit, de legalább fél napot áll a hűtőben.

Nagyon finom. Nagyon tömény. Nagyon addiktív.
A tálcán felvágtam egy csíkot 8 kis falatkányira, úgy tettem a hűtőbe tegnap este. Hogy, hogy nem, a hűtős csenőmanók mind eltüntették a felvágott sport szeletet. 😏 Tiszta szerencse, hogy nem szeltem fel mindet. 😂

Sport szelet

hozzávalók

50 dkg háztartási keksz
3 ek cukrozatlan kakaópor
csipetkényi só
15 dkg cukor
2 dl tej
10 dkg csokoládé (most tejcsokit használtam, de lehet étcsoki is)
6 ek rum aroma (5ker)
20-22 dkg vaj (25 dkg-s csomagból ujjnyi csíkot másra használtam)

a tetejére

10 dkg csoki (fele tej-, fele ét-)
1 ek olaj
3 dkg fehér csoki
1,5 ek tejszín

Megkérem nagyfiam, hogy a fél kg kekszet kicsit törje meg, majd a késes aprítóban darálja le.
Nagylánykám eközben kiméri cukrot egy vastagabb aljú lábosba, majd a 2 dl tejet is.
Nagyfiam összekeveri a darált kekszet a kakaóporral és a csipetkényi sóval.
Nagylánykám megtördeli a 'tésztához' szánt 10 dkg csokit.
Így könnyű 😉

A lábosban egyenletesen elterített cukrot lassú tűzön karamellizálni kezdem.
A tejet felforrósítom. Amikor a karamellizálódott cukor szép óarany színű, ráöntöm a forró tejet és türelmesen addig kevergetem, amíg a cukor teljesen felolvad, feloldódik a tejben. Félrehúzom, beleszórom a feltördelt csokit és a kockára vágott, puha vajat. Simára keverem.
Az egészet ráöntöm a kakaós darált kekszre, a masszához mérem a rum aromát. Alaposan összedolgozom.

Egy közepes tepsit kibélelek sütőpapírral. Beleszedem a csokis-kekszes masszát, spatulával, kézzel alaposan lenyomkodom, hogy mindenütt kitöltse a tepsit és jól összeálljon. A tészta tetejéről két lap háztartási papírtörlővel leitatom a zsiradékot. A tepsit hűtőbe teszem.

A mázhoz való tej- és étcsokit összetöröm, az olajjal együtt vízfürdőre teszem, felolvasztom, műanyag spatulával simára keverem.
A fehér csokit szintén kockára töröm, ráöntöm a felforrósított tejszínt, kicsit állni hagyom, műanyag kanállal simára keverem.

Az összeállt, lehűlt tésztára öntöm a csokimázat, egyenletesre simítom. A fehér csoki ganachet tasakba öntöm, a sarkát lecsippentem, átlósan becsíkozom a csokimázat, majd egy fogpiszkálóval hullámosítom. Az egészet visszateszem a hűtőbe, hogy a csokoládé máz megdermedjen.

Nagyon éles, vékony pengéjű késsel szeletelem.
Bezsebelem az elismeréseket.
Titokban segítek a hűtőben lakó csenőmanóknak és késő esti nasiként eltüntetek két, falatnyi kockát a sport szeletből. 😉

Jó étvágyat !

Misu - csokis, meggyes

"Gasztro" rejtvény: mi az a misu? 🤔

Elárulom. Csokimisunak és meggymisunak van egy közös "őse", Tira. Egész nevén nevezve tiramisu. 😄
Csokimisu és meggymisu kissé távoli rokonai tiramisunak, mert bár babapiskóta alapon mascarpones krémmel készültek, elég sok eltérés van a klasszikus tiramisuhoz képest.
Először is, a babapiskótát tejben, illetve meggylében áztattam. Aztán a krém csokoládés, illetve meggyes lett és nyers tojássárga helyett tejszínhabbal kevertem össze. A kakaós szórás is elmaradt, ehelyett tálaláskor a fejre állított misukat csoki forgáccsal és csoki öntettel, illetve meggy szósszal tálaltam. Családnak ízlett, misuk maradnak. 😄

A kétféle édességhez a krémet egyben kezdtem el keverni, összesen fél kg mascarponet és 2 dl tejszínből vert habot használtam fel. A csokishoz tejszínben felolvasztott tejcsokit kevertem, a meggyeshez felolvasztott, lecsepegtetett meggyet és némi étkezési zselatinnal megfogott meggylevet dolgoztam.
A csokishoz 2 l, a meggyeshez 0,75 l űrtartalmú jénai edényt használtam.
Katkára való tekintettel minden - tej, tejszín, mascarpone - laktózmentes. A Lidl laktózmentes habtejszín és mascarpone vált be eddig a legjobban. A tejszínből, alapos lehűtés után, nagyon szép és finom habot lehet verni, a mascarpone pedig önmagában is finom, nekem jobban ízlik a mentes, mint a "normál".

Csokimisu, meggymisu

hozzávalók

50 dkg mascarpone
2 dl tejszín
1 ek zselatin fix
4 kk porcukor - ez ízlés kérdése, ki mennyire szereti édesen
2 csomag babapiskóta

kb 1,5 dl tej - áztatáshoz
0,5 dl tejszín
10 dkg tejcsoki
1 kk rum aroma

kb 1 dl meggylé - áztatáshoz
0,5 dl meggylé
1 ek zselatin fix
1 kk cukor
nagyjából 10 dkg meggy

jénai, folpack
csokiforgács, csokiöntet, meggyszósz, meggy

A habnak szánt tejszínt a fagyasztóba, a keverőtált és kézi mixer keverő szálait a hűtőbe teszem.
A meggyet szűrőbe borítom, kicsit megnyomkodom, hagyom lecsöpögni.
A használni kívánt jénai edényeket kibélelem a folpackkal, félreteszem.
A tejcsokit műanyag edénykébe tördelem, ráöntöm a felforrósított tejszínt, pár percig állni hagyom, majd műanyag spatulával simára keverem.
A meggylét összekeverem a zselatin fixel és cukorral, hűtőbe teszem.
A mascarponet kihabosítom a porcukorral.
Az alaposan lehűtött tejszínből kemény habot verek, majd az édes mascarponehoz forgatom, közben beledolgozom az 1 ek-nyi zselatin fixet.

A mascarpone-tejszínhab krémet nagyjából 2/3-1/3 arányban elosztom. A nagyobbik részhez keverem a lehűlt tejcsoki ganachet, a kisebbikhez pedig a zselatinnal megfogott meggylevet és lecsöpögtetett meggyet.

A csokimisuhoz szánt babapiskótákat a rumos tejbe forgatom, körben és alól kibélelem a jénait. Egy réteg krém kerül a babapiskótára, majd újabb sor áztatott piskóta, ismét krém és végül a harmadik sor babapiskóta. Több rétegbe fogott konyharuhát teszek a pultra és ehhez ütögetem a teli jénait, hogy a krém mindenütt kitöltse a formát. A tetejére folpackot simítok, ráteszek egy lapos, kerek parafa lapot, erre egy kg cukrot, hogy lenyomtassam, majd az egészet a hűtőbe száműzöm.

A meggymisuhoz a babapiskótákat meggylébe áztatom, a jénait körben és az alján kibélelem a piskótákkal. Itt is két réteg krém és három sor babapiskóta kerül az edénybe. A teli jénait a konyhapultra terített konyharuhán leütögetem, a tetejére folpackot simítok, erre teszek lapos, kerek parafa lapot és egy zacskó bulgurt, hogy lenyomtassam. Szintén hűtőbe teszem.

Tipp: A konyhapultra több rétegben összefogott konyharuhát terítek és arra/azon ütögetem le a tömöríteni kívánt edényt - főleg, ha üveg, jénai -, így biztosan nem reped, csorbul, törik. Sem az edény, sem a konyhapult.

Tálalás előtt a teli jénai edényeket kiveszem a hűtőből, leveszem a nehezéket, parafa lapot, folpackot. Elég nagy méretű lapos tányérra fordítom a misukat, leemelem a jénai edényeket és lehúzom a folpackot, amivel az edényeket béleltem.

A csokimisu tetejére csokiforgács és csokiöntet kerül, a meggymisura néhány szem lecsepegtetett meggy és egy kevés meggyszósz.
Az elismeréseket bezsebelem, a kétféle misu felkerül az "ilyet még biztosan készítek" listára.

Jó étvágyat ! 😊

Keksz torta

Ez a sütés nélküli keksz torta hamar a kedvencünk lett, sőt nem csak a miénk, eddig mindenkinek ízlett, aki kóstolta.
Nyáron sokszor készítettem-készítettük, mert a gyerekek is szívesen segítettek - volt, hogy javarészt ők „sütötték” :-). Készült jeles alkalmakra és „csak úgy” is.
A nutellás mascarpones krém jól variálható, egyéni ízlés szerint lehet nutellásabb, édesebb, rumosabb. Gyümölcsös mascarpones krémmel is nagyon finom, ha valaki nem szereti a nutellát.
A párom és Tücsi az epres változatot szereti, Manónak a nutellás a kedvence, nekem mindkettő, illetve három, mert bazsalikomos-citromos krémmel is finom.
Fontos hozzá a jó keksz alap, pl. vajas vagy vaníliás, Albert keksz, nem érdemes háztartási keksszel készíteni. Én Lidl-ben szoktam 450 gr-os vaníliás kekszet venni, ebből kb 400 gr-t használok fel a keksz tortához, mert néhány darabnak mindig lába kél készítés előtt, közben :-).

Nutellás keksz torta


hozzávalók

1 cs. szögletes keksz, 400 gr

500 gr mascarpone
0,5 dl tejszín
4-6 ek nutella
2 kk rum aroma
2 ek porcukor
1 nagy csésze feketekávé

Az alaposan lehűtött tejszínből kemény habot verek, felhasználásig hűtőbe teszem.
A mascarponet, nutellát, porcukrot és rum aromát összedolgozom. Hozzákeverem a hideg tejszínhabot. A krémet megkóstolom, most még lehet alakítani az ízén – nutellásabb legyen, esetleg rumosabb.
A kekszekből és a krém feléből „szendvicseket” készítek, azaz két keksz közé krémet kenek.
Nagyjából egy kiskanálnyi krémet teszek egy keksz-szendvicsbe.
A párosával összeragasztott kekszeket egymás mellé sorakoztatom.
A lefőzött, hideg feketekávét olyan tálkába öntöm, amiben lapjára meg tudom mártani a keksz-szendvicseket.

Előkészítek egy tálcát, tortalapot, amin a nutellás keksz tortát összeállítom (erről fogom kínálni is). A nutellás mascarponeval összeragasztott kekszeket egymásnak lapra forgatva állítom össze a keksztortát, tehát hosszú kínáló tálcát keresek; illetve, ha ilyen éppen nincs, akkor a keksztortát két csíkban sorakoztatom fel.
 
A megmaradt krém nagyjából (bő) egyharmadát használom az összeállításhoz, a többit visszateszem a hűtőbe.
Egy keksz-szendvics mindkét oldalát megmártom a feketekávéban, majd az egyik oldalát megkenem egy csapottabb kiskanálnyi krémmel. Megmártom egy másik keksz-szendvics mindkét oldalát a kávéban és az előbbi kent oldalához ragasztom. A megkent kekszeket hosszabbik élükre állítva helyezem a tálcára. Azért kezdek két keksz-szendviccsel, mert így a felborulás veszélye nélkül megáll a tálcán.
A következő keksz-szendvicseknek is mindkét oldalán megmártom a feketekávéban, egy oldalát megkenem a krémmel, majd a krémes oldalával illesztem a már tálcán sorakozó kekszekhez.
Így folytatom amíg az előre elkészített keksz-szendvicsek el nem fogynak.
Ha a tálca nem elég hosszú, akkor a megkent kekszeket két sorba helyezem, szorosan egymás mellé - krémmel összeragasztva a rövidebb élüknél is - vagy olyan távolságra, hogy két különálló sort kapjak.



A hűtőből előveszem a félretett krémet, átkavarom, majd bevonom az alakuló keksz-torta oldalait és tetejét is.
A kínáló tálcáról papírtörlővel eltüntetem az esetleges maszatolás nyomait, majd az egészet hűtőbe teszem, legalább egy órára.
Ezalatt a kekszek megpuhulnak a krémtől és a feketekávés áztatástól, a krém kissé
megszilárdul, és az egész mű összeérik.
 
Tálalás előtt, kívánság szerint tejszínhabbal, vékony csíkban csorgatott, olvasztott csokival, színes cukorkával, gyümölccsel, durvára tört mogyoróval díszítem.
Fontos, hogy felvágáskor ferdén szeletelem a keksz tortát, így szépen látszik a keksz-krém csíkozás.

Jó étvágyat ! :-)