Tavasz pite

Édesanyám névnapi pitéje volt, de akár nőnapra is elkészülhet ez a finom, illatozó pite.
Az édes, fűszeres tészta pudingos, almás-szilvás tölteléket rejt. A díszítést az alkalom ihlette :-)

Nagyon szeretem ezt a pite tésztát, nagyon jó, rugalmas állagú, könnyen lehet dolgozni vele, szépen formázható, és, a fűszereknek köszönhetően önmagában is finom. Az egy tojást ki lehet váltani 3-4 hideg vízzel.
A tészta és a töltelék fűszerezése ízlés kérdése, nekünk nagyon bejött az ánizsos tészta és a szerecsendiós, szegfűszeges alma-szilva. Ugyanakkor nagyon finom kakukkfüves, fahéjas szilvával töltve, vagy gyömbéres almával. A tésztához jól illik bármilyen édes tészta fűszer, fahéj, szegfűszeg, kardamon.

Pudingos, almás pite fűszeres tésztával

hozzávalók - tészta

30 dkg liszt
17 dkg vaj
1 tojás
1 kk fahéj
1 csipet őrölt ánizs
1 csipet só

hozzávalók - pudingos töltelék

1 cs vaníliás puding
1 tojás
3,5 dl tej
5 dkg cukor
5 dkg fehér csokoládé

hozzávalók - gyümölcsös töltelék

4-5 közepes alma
3-4 ringló
4 púpozott ek cukor
2 ek liszt
őrölt szerecsendió, őrölt szegfűszeg

A tésztához összemorzsolom a liszttel a vajat, hozzádolgozom a tojást és a fűszereket. Az összegyúrt tésztát becsomagolom, és hűtőbe teszem, amíg az almás, szilvás töltelékkel foglalkozom.
A gyümölcsöket megmosom, megpucolom, felkockázom. Összekeverem a cukorral, liszttel, fűszerekkel.
A sütőt 200 fokra kapcsolom.
Egy 26 cm- piteforma alját és körben az oldalát kikenem vajjal és megszórom  kevéske liszttel.
Előkészítek egy, a piteformánál kicsit nagyobb, sütőpapírt és nehezéket - én fél kg szemes paszulyt használok, mert nincs sütőgolyóm.
A tésztát kétharmad-egyharmad arányban elosztom. A nagyobbik részt lisztezett munkalapon kinyújtom, akkorára, hogy a piteforma alját és oldalát és befedje. Átemelem a formába és eligazgatom, hogy körben szépen simuljon a forma falához. A túllógó tésztát a sodrófa segítségével legörgetem. A tészta alját villával megszurkálom, rásimítom a sütőpapírt, beleöntöm a nehezéket és 10-12 percre beteszem a forró sütőbe. azaz vaksütést végzek. Mindezt azért, hogy a tészta a töltelék alatt is átsült, finom legyen.
Amíg a pite tészta elősül, elkészítem a pudingos tölteléket. Ehhez a vanília pudingot, cukrot, tojást, tejet simára keverem, lassú tűzön, kevergetés közben, csomómentesre, sűrűre főzöm. Leveszem a tűzről és hozzádolgozom a felaprított fehér csokoládét.
Az elősütött pite tésztát kiveszem a sütőből. Konyhakesztyűs kézzel (nagyon forró) kiemelem a sütőpapírt nehezékestől. Tetszés szerint a tésztára simítom a vaníliás tölteléket - most négy cikk csak pudingosnak készült, a többi pudingos-gyümölcsösnek. A pudingra szórom a liszttel, cukorral, fűszerekkel elkevert gyümölcsöt, eligazgatom.

 

A félretett egyharmad adag tésztát kinyújtom és a kívánt, kigondolt alakban a megtöltött pitére teszem. A tészta elég ahhoz, hogy a pitét teljesen befedje, ha ilyennek sütöm, akkor középen mindenképpen kell egy kis rést vágni, hogy a sütés közben keletkezett gőz eltávozhasson.
Ezt a pitét így készítettem: a tészta felét kinyújtottam, átgörgettem rajta a rácsozót, a tésztát megszórtam egy kis liszttel, majd széthuzigáltam és a töltelékre fektettem. A maradék tésztából virágokat formáztam, a levelekhez egy kis zöld, a szívekhez kevés piros ételfestéket használtam.
A tésztát lekentem vízzel elkevert tojással.
A pitét további 20 percre visszatettem a forró sütőbe. Ha a teteje nagyon pirulna, érdemes egy sütőpapírral letakarni.

A kész pitét a sütőformában hagytam teljesen kihűlni, majd egy nagy tálca segítségével kifordítottam a formából és tálaló tálcára tettem.

Jó étvágyat !

Csak gyümölcs és más semmi ... smoothie leves

Forró nyári napon hűsítő, finom leves, gyorsan, kevés főzéssel?
'Smoothie leves' :)
Forró napokra.
Két perc főzéssel.
Sok-sok gyümölccsel.

Na jó, egy gombóc vanília fagyi is betévedt a gyümölcsök mellé :)

Ebben a gyümölcslevesben - az egy gombóc vanília fagyit leszámítva - valóban nincs más csak gyümölcs és egy pici víz. Olyan, mint egy smoothie, sűrű és gyümölcsös és üdítő és finom.
Bármilyen gyümölcsből készülhet, nálunk most az alma-.meggy páros volt a befutó.
Nem utolsó szempont, hogy mindenkinek ízlett, még Manó is 'púpozott' leveses tányérnyit tüntetett el, pedig a meggyet csak távolról szereti, úgy, hogy más eszi.

Alma-meggy smoothie leves

hozzávalók

8 nagyobb alma
2 maréknyi meggy (magozott)
kb 1 dl meggylé - nem szörp, natúr gyümölcslé
1 nagy gombóc vanília fagyi
1 ek méz
csipetkényi só

Az almákat megpucolom, nagyobb kockákra vágom és annyi vízben, ami éppen ellepi, főni teszem, egy csipetke sóval elkeverem.
Csak addig főzöm, hogy az almadarabok ressek maradjanak, ez nagyjából 2 perc.
Közben kimagozom a meggyet.
A lábost leveszem a tűzről, az almához szórom a meggyet, beleteszem a kanálnyi mézet és a vanília fagyit.
Merülő mixerrel simára turmixolom, közben a meggylével és apránként adagolt vízzel felengedem, hogy a kívánt sűrűségű legyen.
Hideg vízfürdőben lehűtöm.

Kis gombóc vanília- vagy maracuja fagyival, pár csepp meggylével megpöttyözve tálalom.
Elégedett sóhajjal veszem tudomásul, hogy a két napra tervezett levest együltünkben felfaltuk :)

Jó étvágyat !

Kalács, almalével, tojás nélkül

Gyerekkoromban a kalács elképzelhetetlen volt tojás nélkül. Amikor otthon olyan idők jártak, hogy a boltok polcairól főleg a semmit nem árulták és azt is jegyre, s húsvét előtt fejenként négy darab tojást kaphattunk, nos, akkor évente kétszer ettünk kalácsot, húsvétkor és karácsonykor.
Gyerekkorom óta sokat változott a világ - Manapó bólogatva fűzné hozzá, most már dinok sem rohangálnak mindenfelé :-) -, így szinte bármikor kerülhet frissen sült, illatos kalács az asztalra. Tücsi és Manó örömére. Is. :-)

Ezt a kalácsot legelőször "kényszerűségből" sütöttem, ugyanis az volt a kívánság, hogy tojás nélkül készüljön. Azóta sokszor vendég volt az asztalunkon, hol narancsleves, hol almaleves változatában. Mindkettő finom, foszlós, igazi békebeli kalács és a gyerekek által is szívesen látott vendég :-) Ez volt az egyik kalács, amit húsvétra is sütöttem.

Foszlós kalács almalével

hozzávalók

30 dkg rétesliszt
30 dkg finomliszt (BL55)
1 kk só
4 ek cukor
1 ek vaníliás cukor
1-2 citrom reszelt héja
4 dl almalé
1 ek citromlé
2 ek olaj
1 kk ecet
1 kk sütőpor
1/4 friss élesztő

1 ek tejszín lekenni

Friss almalét használok, ehhez megpucolok és  lereszelek 3-4 almát. A reszelt almát gyorsan összekeverem a citromlével, hogy minnél kevésbé barnuljon be, majd néhány perc után kifacsarom a levét.
Érkezési sorrendben a kenyérsütő gép tartályába mérem a liszteket, sót, cukrokat, a reszelt citromhéjat, majd a folyékony hozzávalókat: olaj, ecet, almalé. Az ecet ebben az esetben a tojást "helyettesíti", a kalácsban még nyomokban sem érezhető az ecet íze. Legvégül a sütőport teszem a tartályba és belemorzsolom a friss élesztőt.
Dagasztás, kelesztés után enyhén lisztezett lapítóra borítom a szép szálasra, hólyagosra kelt, könnyű állagú tésztát. Finom, de határozott mozdulatokkal kicsit átgyúrom, majd két részre veszem. A két tésztagombócot néhány percig pihentetem (konyharuhával letakarva), majd egyenként hosszúra sodrom. A tésztaszálakat lazán kettős fonásba tekerem, majd a kalács-kígyót sütőpapírral bélelt, kerek jénaiba igazgatom. Folpackkal (vagy vékony nylon zacskóval) és konyharuhával lazán letakarva bő fél órát kelesztem.

Mielőtt a 180 fokra előmelegített sütőbe tenném, a kalács tetejét átkenem egy kis tejszínnel (vagy felvert tojással, de akkor már nem teljesen tojás nélküli :-). Nem légkeverésen sütöm, mert az erős levegő elnyomná a kalácskámat. Nagyjából 30-35 perc alatt készre sül, ha a teteje nagyon pirulna, egy sütőpapírral lazán letakarom.
Az illatos, aranybarna, forró kalácsot pici vajjal lehetvékonyan átkenem, ettől kihűlés után is fényes lesz a teteje, néhány percig a jénaiban pihentetem, majd rácsra teszem, konyharuhával lazán letakarom és hagyom teljesen kihűlni.

Egyszerűen, finom. Foszlós, puha, csodálatosan illatos, enyhén almaízű, zamatos kalács.

Jó étvágyat !

Pulykamell almás-mézes-rozmaringos mártásban

Ahogy elnézem a blogon megjelent utolsó posztokat, mi nem is eszünk "normális" ételt, csak tortát és sütit. Meg aprónépség kívánságára tojást hámozunk tudományosan és éjjel-nappal Segítsütizünk.

Ma 16:00 óráig lehet még licitálni a Segítsüti sütiárverésen!

 Nem mintha ez ellen az aprónépnek lenne bármi kifogása, mindketten kijelentették, hogy akár egy hétig is ennének csak nyuszisütit :)

Ezzel szemben hétvégén mindketten nagykanállal (bocsánat, villával :) ették azt az almás-mézes-rozmaringos pulykamellet, ami úgy indult, hogy még én sem tudtam, milyen étel kerekedik belőle.
Úgy kezdődött, hogy almás szószt álmodtam meg a husihoz és mindenképpen szelet húst terveztem. Aztán felrémlett előttem legrosszabb rémálmaim egyike, miszerint a gyerekek (főleg az egyik :) ide-oda tologatják az almadarabokat a tányéron, miközben huszadszorra is kijelentik, hogy "ezt én nem szeretem". Bár a nem szeretem ellen rég feltaláltuk az "akkor szerelem nélkül eszed" választ, úgy döntöttem, inkább nem adok magas labdát és az almából egynemű mártás lesz.
Mivel még főzés előtt meglocsoltam a teraszra kitett fűszerkéim, muszáj volt meglátnom és szagolgatnom kicsit a csoda illatos rozmaringot. Ez meg is adta a fűszerezésre az ötletet, rozmaringos-almás mártás lesz. A többi "ment magától", menet közben találtam ki, hogy a mártást turmixolom, így belecsempésztem egy szép szál murkot és egy kevéske petrezselymet is. Mivel nagyon ritkán használom, nem volt itthon főzőtejszín, így a mártást kevéske étkezési keményítővel és tejjel sűrítettem. Na ja, kreatív főzés :)

Hát nagyon finomságos lett, a vasárnapi családi ebéden is megállta a helyét, sőt.
Finomsága mellett vitathatatlan előnye, hogy fél óra alatt elkészült, húsostól, mártásostól, rizs köretestől.

Pulykamell almás-mézes-rozmaringos mártásban

hozzávalók

12 szelet pulykamell - ujjnyi vékony, felnőtt személyenként kettőt számoltam + gyerekek 1-1 kisebb
1 nagy fej hagyma
kb 10 cm póréhagyma  - lehet a zöldes részéből is
1 szál murok
fél szál petrezselyem
4 nagy alma
4 ek méz
1 ek étkezési keményítő
kb 1 dl tej
3-4 ek olaj
só, bors
frisszen reszelt szerecsendió
10-12 levélke rozmaring

Az olajat melegedni teszem kedvenc teflon serpenyőmbe (kedvenc, mert ebben valóban ragad le semmi).
A hagymát megpucolom, félbe vágom, majd vékonyan felszeletelem. A póréhagymát alaposan megmosom, félbe vágom, ezt is vékonyra karikázom.
A hagymákat a kellően meleg, de nem égető olajba szórom, 2-3 perc alatt aranyszínűre üvegesítem.
Ezalatt megpucolom a murkot, petrezselymet, reszelő legkisebb fokán lereszelem (lehet egészen apróra vágni is, reszelve hamarabb elkészül), majd a hagymákhoz szórom. További 2-3 percig, időnként megkevergetve, pirítom.
Az almákat megpucolom, kis kockára vágom, a serpenyőbe szórom, az egészet alaposan átkeverem.
Fűszerek só, bors, frissen reszelt szerecsendió és a 10 levélke - megmosott, lerázogatott - rozmaring apróra vágva.
Összesen kb 2 dl vízzel apránként felöntöm a serpenyőben piruló zöldségeket és fedő alatt nagyjából 6-8 perc alatt szószósítom.

A hagymás-almás fűszeres keveréket egy edénykébe kanalazom, hozzáadok 1 ek étkezési keményítőt, nagyjából 1 dl tejet és a mézet, majd merülő botturmixal simára dolgozom. Megkóstolom, ha kell fűszerezem vagy még egy kis mézzel édesítem. Nem kifejezetten édes, a rozmaring-méz párosítástól fűszeres-édeskés, pikáns mártás lesz.

A mártást kicsit magára hagyom. A pulykamellet felszeletelem. Az üres serpenyőt visszateszem a tűzre, amint felforrósodott beleteszem a hússzeleteket. Én a 12 szeletet két menetben sütöttem ki. Amíg a szeletek egyik oldala sül-pirul, a másikat megszórom frissen őrölt borssal, majd fordítás után a már megpirult oldalt is. A kész szeleteket tányérra szedem, letakarom (különben keményedik).
A serpenyőbe visszaöntöm a pikáns, simára turmixolt mártást, 1-2 percig alacsony lángon rotyogtatom, közben lapát fakanállal felszedegetem a hús pirításakor keletkezett és a serpenyőben maradt "javarészt" (mi itthon így nevezzük).
A hússzeleteket visszateszem a mártásba, fedő alatt további 2-3 percig, csendes tűzön összerotyogtatom.
Mindezalatt megfőzöm a rizset.

Tálaláskor kis műanyag pohár segítségével csinos rizstornyot készítek, mellé teszem a mártással bevont pulykamell szeleteket és a rizstornyot is megkoronázom a pikáns, almás-rozmaringos mártással.

Jó étvágyat !

Babapempő - kukorica, édes kása

Igaz, a dalocska édes málét emleget, de mivel Tücsi nem eszik még sem tejet, sem tojást, hát kása lett a kukoricadarából. Sok gyümölccsel és ezektől édesen. Aranysárgán, pirosasan.
Ha magunknak főzöm a puliszkát, akkor azt általában sósan készítem, fele tej-fele vízben, apróra reszelt murokkal, sóval, borssal, zöldfűszerekkel, belemorzsolt túróval, sokszor keverek bele puhára főtt csirkehúst is. Az így feldúsított puliszkát tejföllel esszük, második fogásnak vagy vacsorára.
Ha Tücsinek készítem - almásan és őszibarackosan 4 hónapos kortól, meggyel keverve 6 hónapos kortól -, kimarad a tej, túró, só és bors. Murkot, csirkehúst és jónéhány zöldfűszert kóstolt már, de most desszertnek készült az édes puliszka, így őszibarack, meggy és alma került bele.
Az elején, mivel Tücsi főleg enyhén párolt gyümölcsöket evett (a nyerstől rettentő pocakfájós volt), a sűrű, forró puliszkába szórtam a feldarabolt barackot, almát, néhányszor összeposzogtattam, majd botmixerrel pépesítettem. A meggyel szerencsém volt, még szezonban eszembe jutott, hogy kimagozva lefagyasszak nagyobb adagot, most abból élvezkedünk, egyszerre egy maroknyit.
Mostanában ismét próbálkozunk nyers gyümölccsel is, tegnap őszibarackot reszeltem az amúgy is gyümölcsös kásához. Visszanéztem Manó kisfüzetkéiben, ő is sokszor kapott puliszkával vagy főtt rizzsel kevert gyümölcsöt, mert Tücsihez hasonlóan, a csak gyümölcs rettentően felgyorsította a kis pociját.

A gyümölcs-puliszka keverékből általában 200-230 gr között szokott fogyni egy étkezésre. Ezt is két napra főzöm, lévén a barack is, az alma is kicsit párolódik, nincs az a veszély, mint a frissen reszelt gyümölcsnél, hogy bebarnul. Ha keverek a kész kásához nyers gyümölcsöt, azt evés előtt.

Gyömölcsös puliszka

Barackos, almás, barackos-almás, barackos-meggyes, almás-meggyes

hozzávalók

5 dl víz
2 dl kukoricadara
4-5 őszibarack
10-12 szem meggy
2-3 nagyobb golden alma

A vizet főni teszem, mikor zubog, szelídre állítom a lángot és a kukoricadarát kis sugárban a fövő vízbe csorgatom. Ovális fémhabverővel szoktam keverni, így biztos nem lesz molnárlegényes a kása. Egészen kis lángon, 10-12 perc alatt, állandóan kevergetve sűrű puliszkát főzök. Félrehúzom a tűzről.
Az őszibarackot/almát megpucolom, húsát kisebb kockákra vágom és a forró puliszkához keverem. Visszateszem a tűzre, egyet-kettőt poszogtatok rajta, majd ismét leveszem.

Botmixerrel, azon melegében összeturmixolom. Mikor kihűlt még egyet turmixolok rajta, így biztos nem marad darabos és a hűlés közben képződött keményebb réteg is eltűnik. No meg, az állagát is tudom ellenőrizni, lévén forrón-melegen hígabb, míg langyosra hűlve alaposan besűrűsödik. Azért főzök kifejezetten sűrű puliszkát, mert a gyümölcs úgyis felhígítja.

Ha meggyesen készítem, akkor a magozott, fagyos meggyszemeket a tűzön tartott, forró puliszkához keverem, 1-2 percig együtt főzöm, majd ezután teszem bele az őszibarackot és/vagy almát.

 

A langyosra hűlt édes, gyümölcsös kását Aventes poharakba adagolom. Most már egyszerre 200-230 gr között szokott fogyni, Tücsi tízóraira, uzsonnára, elő-vacsorára eszi. A kész puliszkához lehet frissen reszelt őszibarackot vagy almát keverni, ezt rögtön evés előtt, hogy ne levesítse túl, ne barnítsa be az ételt.

Aprótalpúak, jó étvágyat !

Almás-datolyás rizs, köretnek

Elég sokszor eszünk halat, már-már hagyományosan pangasius halfilét, s ezt általában kevéske fokhagymás vajon sütöm meg (sok fokhagyma, kevés vaj :) Költözés tájékán a fűszeres fiókot rendeztem - nem tudom, ki hogy van ezzel, nekem sosincs elég fűszertartóm, hogy az összes fűszerem kényelmesen elférjen - és rábukkantam egy kedves ajándékra. Max barátomtól kaptam hal fűszerkeveréket, s a kis zacskó néhány használat után csendben megbújt a fiók mélyén. Még bőven volt benne annyi keverék, hogy három szép nagy szeletre jusson, így aztán ezzel szórtam be a halfiléket. S ha már a megszokottól eltérő fűszerezésű volt a hal, gondoltam, legyen a rizsköret is kicsit más. Az ötletet tett követte, a rizsköret nagyon más, különleges és egyúttal nagyon finom is lett.

Almás-datolyás rizs

hozzávalók

fél ek margarin
2 dl rizs
1 nagy v. 2 kisebb alma
8-10 szem datolya (magozott, aszalt)
1/2 citrom leve
só
fehérbors
szerecsendió

A margarint megolvasztom, mikor habzásba kezd ráöntöm a rizset és 1-2 percig kevergetem. Felöntöm a rizs mennyiségéhez képest 2,5 adag zöldséges alaplével (vízzel). Megvárom, míg főni kezd, sózom, kevés fehérborssal és frissen reszelt szerecsendióval bolondítom, majd lassú tűzön, félrebillentett fedő alatt készre párolom/főzöm a rizset. Lehetőség szerint nem keverem, na jó, egyszer-kétszer, de villával és csak finoman, hogy ne törjem össze a szemeket.
Az almát megpucolom, kicsi kockákra vágom és meglocsolom a citromlével.
A (kimagozott, aszalt) datolyát apróra vágom.
Mikor a rizs megpuhult és leve sincs, beleszórom az almakockákat (citromléstől) és az aprított datolyát. Villával összekeverem, majd fedő alatt pihentetem pár percig.

Közben a kiengedett halfilék mindkét felét bőven megszórom a hal fűszerkeverékkel, majd, mivel a keverék sótlan, picit meg is sózom. Felforrósított margarinon, néhány perc alatt, a filék mindkét oldalát megsütöm.

Tálaláskor egy szelet finoman fűszeres, omlós halfilét tányérra teszek. A rizset kis pudingformába kanalazom, lelapogatom, majd a tányérra fordítom és a formát leemelem az almás-datolyás rizshalomról.
Különleges, izgalmas, finom.

Gyors és könnyű - rizsestől, halastól (feltéve, hogy a halfilé nem fagyos) nagyjából 20 perc alatt kész.  

Jó étvágyat !

Hétvége nehézségekkel és rózsákkal

Azt sejtettük Manapóval, hogy nem lesz könnyű dolgunk, de azt, hogy ennyire nehéz lesz, nos, nem gondoltuk volna. Pedig már rutinosnak számítunk, nem először vágtuk bugylibicskánkat hasonló fába.
Délelőtt annak rendje s módja szerint - kiadós reggeli és több bögre kávé után - hamuba sült pogácsa híján zabpelyhes keksszel és fél liternyi házi szörpből hígított ivólével felszerelkezve, útnak indultunk.
Kocsibehajtóról kiállás közben utolsó taktikai egyeztetés, hol kezdjünk, milyen útvonalon haladjunk.
Manó vidáman ücsörgött a hátsó ülésen, mit sem sejtve a rá is váró megpróbáltatások sorozatából. Igaz, akkor még mi sem gondoltuk, hogy sajna dolgavégezetlenül térünk majd haza.
Pedig a cél, amit kitűztünk magunk elé - mint utóbb kiderült naivan gondoltuk - nem volt lehetetlen: Manónak gumicsizma kintre és szandál bentre (oviba; itthon papucsban és zokniban rohangál, no meg időnként mezítláb).
Első üzlet, nagy remények, itt egy helyben mindent megveszünk, s ha esetleg nem sikerülne, akkor is az üzletsoron itt van még kettő másik, kifejezetten lábbeliárulda, ott majd biztos.

Első hely. Semmi. Írd és mondd, semmi. Kínálat, választék - siralmas.

Második hely. Egy darab gyerek gumicsizma. 32-es. Készségesnek nem mondható eladó flegmán közli, nincs, nem is volt, nem is lesz, minek, most már lassacskán tél. Nem világosítom fel, minek, hogy szeptember közepe sincs még, és az előrejelzések szerint bőven várható még őszi eső. S bármilyen meglepő, a gyerek lábára télen is kell valami, amit házon belül hordhat.

Harmadik hely. Kilátások biztatóak, egy halom gumicsizma. Közelebbről megnézve, kilátások lelombozóak. Gumicsizmák két méretben. 16-os és 31-es. Nem akarok a bizonyára sokkal tapasztaltabb gyártókkal vitába szállni, de egy 16-os lábmérettel rendelkező gyerekecske valószínüleg kevesebb vehemenciával ugrál eső utáni tócsákban, mint mondjuk egy 28-as büditalpú. De hát láttunk már újszülött babának való vízhatlan téli cipőt is ...

Negyedik hely. Kezdek lelombozódni. Manó egyelőre jól bírja. Édesanyám ezt a dinósat vegyük meg! Azt a pókembereset vegyük meg! Mondanom sem kell, gyarló ember révén nem bírok rájönni a látszólag benti cipőnek kinéző, valójában sem bentre, sem kintre nem való, rémísztő dinókkal undokul díszített lábbelik funkciójára. Bentre túl meleg. Kintre nem elég meleg, nem vízálló. Ezenfelül nem rugalmas talpú, nehezen felvehető, kívülről nagy, belméretre kicsi, ormótlan. Viszont a hős, és nálunk kevésbé szűkmarkú szülő akár 12 ezer pengő forintot is fizethet egy 21-es méretű ocsmányságért. 28-as szandál vagy gumicsizma nincs. Eladó fölényesen kioktat: szandál? most? de hiszen ősz van! Mondom, oviterembe, napközben benti viseletnek, fűtött helyiségbe, tehát edzőcipőnek álcázott, lábat izzasztó tornacsuka nem jó, sőt mamusz sem jó, mert az is túl meleg, tudom, próbáltuk.

Indulunk tovább. Szerencsére következő célpontunk viszonylag közel van, perceken belül újra túlzsúfoltnak látszó polcok között barangolunk.
Nem tudom, biztos valami speciális iskolában oktatják, hogy lehet úgy megpakolni az üzletek polcait, hogy a kintről gyanútlanul bámészkodó számára úgy tűnjön, roskadoznak az áru alatt, aztán közelebbről szemlélve napnál is világosabb legyen, hogy a kínálat siralmas.

Ötödik hely. Kétféle benti szandál, amit izgő-mozgó, rohangáló fiúgyerek lábán szívesen látnék. Aha, 25-ös, 26-os, 31-es. Hoppá! Itt van egy 29-es, igaz, hogy Manó lába valahol a 27 és 28 között mozog, de hátha ... Nem, ez túl nagy, de annyira, hogy ebből 27-es kellene ... Nézzük ... nem, 27-es nincs, a 26-osba nem fér bele a tappancs. Gumicsizma nincs. Nem is volt. Talán. Esetleg. Nézzünk be, valamikor, esetleg jövő héten, vagy azután, vagy sohanapján.

Hatodik hely. Hurrá! Kétféle gumicsizma is kelleti magát! Halleluja! 28-as méret! ... Aha, ha Manónak másfélszer ekkora lába lenne és mondjuk még egyszer ilyen széles, akkor a 28-as méretnek álcázott gumicsizma tökéletesen jó lenne rá. Nézzük, esetleg 27-es? Nem, abba egyszerűen képtelenség belepréselni a lábát. Pedig próbáljuk, felváltva Manapóval, kínlódva igyekszünk felvenni a harcot a gyerekosztályon található egyetlen, padlóhoz rögzített széktől fél méterre, üvöltő hangerőre állított TV-vel. Reménytelen. Az egyik extrém mód kicsi - megjegyzem, Manó most 27-es benti szandit és ugyanolyan méretű kinti edzőcipőt hord -, a másikba kis túlzással mindkét lába belefér.

Megyünk tovább. Bár inkább már csak vonszoljuk magunkat. Manó kijelenti, rettentő éhes. Elő a hamuba sült keksz, házi ivólé. Cammogunk. Próbálunk lelkesedni, hogy Manó is lelkesedjen. Fáradt. Felváltva gyűri szájába a kekszet és az ujját, közben rongyizik. Kellene nekünk is egy ilyen gondűző, megnyugtató csodarongyi. Vizionálok egyet, pontosabban kettőt. Az egyik gumicsizma alakot ölt és tökéletesen illik Manó lábára, a másik rongyinak határozottan benti szandál formája van.

Kilenc üzletben jártunk. Volt köztük nagybevásárlós cipős részlegének álcázott valami, volt kifejezetten cipőüzlet, volt gyerekcipőbolt, volt márkás cipőárulda, még márkásabb gyerekruha- és cipőüzlet, és utolsó kétségbeesésünkben volt kínai ruha-cipőüzlet is.
Nem részletezem tovább. Nyakig kekszmorzsásan, fáradtan, kiábrándultan, mint vert sereg kullogtunk haza. Gumicsizma és benti használatra alkalmas szandál nélkül. Ábrándok, vágyak, remények szertefoszlottak.

Kicsit nyűgös ebéd után mindhárman szundizni dőltünk, én a magam részéről cipőmenyországban jártam ...
Uzsonnára almás és diós leveles tészta rózsák voltak, ezekre Maimoninál bukkantam. Legyen valami jó is a napban :)




Almás, diós tésztarózsák

hozzávalók

1 tekercs/adag leveles tészta - 30 dkg
2 közepes alma
2 bő maréknyi dió
némi cukor
2-3 ek méz
porcukor

Az almákat megmosom, egészen vékony cikkekre vágom. Ezt lehet úgy is, hogy felezem, magházát kiszedem és cikkezem, lehet úgy is, hogy az egész almából vágok, kinek hogy könnyebb. Nem tévedés, a gyümölcsöket nem hámozom.
Az almacikkeket edénybe teszem, annyi vizet öntök rá, ami épp ellepi, majd főni teszem. Forrástól egy percet számolok, majd a lábast félrehúzom és fedő alatt fél-egy percig pihentetem. Az almát leszűröm - levét felfogom, finom magában is, de teába vagy gyümölcslevesbe is felhasználhatom - majd két réteg konyhai barátnő között (értsd: szilvia :) kicsit leszikkasztom.


A diót ledarálom és némi cukorral összekeverem.
A mézet jó folyósra melegítem.

A leveles tésztát lisztezett lapíton vékonyra nyújtom, majd pizzavágóval (éles késsel) nagyjából 2-2,5 ujjnyi széles csíkokra vágom.

Tipp & trükk :) Nekem általában gondot okoz, hogy a megkezdett vágást szép vízszintesen fejezzem be, vagy a padláson, vagy a pincében kötök ki, azaz általában akaratlanul felfele vagy lefele viszem a kést, ezáltal nem lesz egyenletesen széles a vágott csík. Jó megoldás a "szamárvezető" :), tészta esetében ehhez a laskanyújtót használom. Széltében a tésztára fektetem, és a sodrófa mentén vágom kívánt méretre az immár egyenletesen széles csíkokat.


A tésztacsíkokat megkenem az olvadt mézzel, megszórom a diós-cukros keverékkel és szépen elteregetem rajtuk a leitatott almacikkeket. Másik verzió (eredeti), hogy a mézes leveles tésztára csak almacikkeket teszek, héjával "felfele", azaz úgy, ahogy a fenti kép mutatja.
A diós tésztacsíkokra 3 szeletke almát tettem, míg a csak almás csíkra 6 cikk alma került.
A tésztacsíkok két végét üresen hagyom, ide nem kerül sem darált dió, sem alma.
A megpakolt csíkokat feltekerem, a végét aláhajtom, sütőpapírral bélelt tepsire ültetem, az almás-diós rózsák alját kicsit összenyomom, remélem, így szebben fogja kiadni a rózsa formát.
Forró (200 fok) sütőbe tolom és nagyjából 20-25 percig sütöm.
A lerből kivett illatos sütiket azon melegében porcukorral meghintem, majd néhány perc pihentetés után falapát segítségével felszedem a sütőpapírról és rácsra téve hűtöm ehetőre.

A csak almás rózsák belseje, a párolt almának köszönhetően, krémes. Nekem így ízlett a legjobban, de Manapónak jobban tetszett az almás-diós (itt a dió még felszív valamennyit a leszikkasztott almacikkek nedvességéből, a végeredmény kevésbé krémes belül), míg Manó az alma nélküli, diós rózsákat kapkodta a tálról.


Az elkészítésben a legnagyobb "macera" az almák vékonyra cikkezése és leszárítása, de ezzel együtt is az előkészület maximum 10 perc, a sütést is beleszámolva alig több, mint fél óra.
Ahogy Maimoni is javasolta, három embernél többre számolva, érdemes dupla adagot készíteni. Hidegen és másnap is nagyon kelendő, szemnek kellemes látvány, pocaknak ízletes finomság.

Jó étvágyat !

A világ legegyszerűbb levese - 2

A szupegyors és szuperfinom fokhagyma krémleves után ezúttal egy édes, de szintén krémleves. Almából. Karamellizálva. Chef Vikitől elcsent ötlet alapján :) Húsz perc alatt, se. Mézes dalauzival megszórva. Hihetetlenül finom! Ez is :)



Karamellizált alma krémleves

hozzávalók

5-6 szép nagy alma
~ 5 dkg margarin
~ 6-8 dkg cukor
víz
~ 2 dl tej
csipetkényi só
1 rúd fahéj
frissen reszelt szerecsendió
fél citrom vagy narancs reszelt héja

Az almákat megmosom, cikkekre vágom, magházukat kiszedem. Igen, nem hámozom meg, de aki úgy szereti, meghámozhatja az almákat, feldarabolás előtt.
Amíg az almákat aprítom, a margarint és a cukrot lábasba teszem, és melegíteni-olvasztani kezdem. A margarin habosodni kezd, a cukor lassan karamellizálódik, illatos, aranyszínű egyveleget kapok.
Rádobom a felkockázott almát, 2-3 percig kevergetem, hogy az aranyló karamell minden egyes almadarabot alaposan bevonjon.
Felöntöm annyi vízzel, ami egy ujjnyira ellepi. Fűszerezem: gondolatnyi só, beledobom a fahéjat, frissen reszelem bele a szerecsendiót és a citrushéjat. Fedő alatt, kicsi-közepes lángon főzöm 8-10 percet.

Amíg a leves fő, nekilátok a dalauzinak. Gyerekkoromban ez volt az egyik kedvenc - és elérhető :) - édességünk. Akkoriban még volt üveges tej - igazi üvegben! -, ennek a fedelében készült ... a tejesüveg fedele kemény alufólia tető volt, szép kerek, pici peremmel. Az alufólia tetőt ÉAnyám a meleg sparherd szélére tette, félig bele egy fogpiszkálót, majd cukrot szórt bele ... non plus ultraként, aprított diót is.
Na, mi a dalauzi?
:)
Igen, itt grillázsként ismerik.



Mézes dalauzi

hozzávalók

bő maréknyi dió
~ 5 dkg cukor
1 kk margarin
1 bő ek méz

Szóval nekilátok a dalauzinak. Bő maroknyi diót száraz serpenyőben megpirítok, majd durvára aprítom.
A margarint, cukrot és mézet a serpenyőbe teszem, melegíteni kezdem. Mikor szépen habzik, a cukor és a méz elolvadt, beleszórom a diót. Összekeverem, hogy a diót mindenütt bevonja a cukros-mézes máz. Félrehúzom, hagyom hűlni, időnként kicsit átdolgozom. Mikor kezelhető melegségűre hűlt, de még mindenképpen dermedés előtt, kiszedem a serpenyőből és kéz között gombóccá formázom, majd ellapítom, kb fél cm vastagra. Éles késsel apró kockákra vágom.

A leves közben főtt 8-10 percet. Kihalászom a fahéjat, hozzáöntöm a tejet. Merülő botmixerrel összeturmixolom. Mivel az almát héjastól tettem bele, nem lesz selymes turmixolás után, inkább amolyan "rusztikus".
Megkóstolom, ha tűl sűrű, tejjel/vízzel hígítom; ha kell, kevéske cukrot még teszek hozzá.
Visszateszem a tűzre, visszamelegítem, de már nem főzöm.



Langyosan tálalom, mézes dalauzival bőven megszórva.

Gyors & könnyű - Összvissz 20 perc se, levesestől, dalauzistól. Finom, különleges. Akár ünnepi asztalra is :)

Jó étvágyat!

Nyughatatlanságom ...

... az oka annak, hogy időről időre eddig nem kóstolt, érdekes és kifejezetten ízletes párosítások kerülnek az asztalunkra.
Adva van egy jófajta gombaleves. Könnyed, habarás, tejszín nélkül, sok zöldséggel. Perceken belül kész, akár tálalhatnám is. De nem, nem ám. Valahonnan előkerül és belém bújik a kisördög és ennek mindig az az eredménye, hogy egyet-kettőt még csavarintok az ételen.
Így történt ezzel a gombalevessel is, teljesen hagyományos levesnek indult, de mire az asztalra ért kicsit átváltozott. Kifejezetten előnyére.



Alma-körtebefőttes gombaleves

hozzávalók

fél fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 szál murok
1 szál petrezselyem
fél csokor petrezselyemzöld
10-12 nagyobb fej gomba (fehér és barna csiperke)
só, bors, szegfűszeg (1-2 db)
margarin
alaplé vagy víz és levescsont
1 tojás
liszt
szerecsendió
alma-körte befőttből 3-4 db lecsepegtetett darab (ez kb fél alma, fél körte)
alma-körte befőtt leve

A zöldségeket megpucolom, a gombát csak mosom és a szárak végét lecsippentem. A hagymát és fokhagymát apróra vágom, a murkot, petrezselymet karikázom vagy kockázom, a gombát kockára vágom, a szárakat is.
A fél ek-nyi margarint habzásig melegítem, rádobom a hagymát, 1-2 percig üvegesítem, rádobom a fokhagymát, további egy percig kevergetem, majd jöhet a murok és petrezselyem, ezekkel újabb 3-4 percig kevergetem.
Ráteszem a gombát, hagyom, hogy kicsit levet engedjen.
Felöntöm alaplével vagy vízzel, ha ez utóbbival, akkor lehetőség szerint teszek a leveshez egy levescsontot is, hogy teltebb íze legyen. Csak annyira öntöm fel, hogy 1-2 ujjnyira ellepje a zöldségeket.
Sózom, frissen őrlök rá borst és teatojásban beleteszem a szegfűszeget (lehet teatojás nélkül is, így tálalásko valaki tányérjába kerül majd). Nagy lángra kapcsolok, míg főni kezd, majd kissé félrebillentett fedő alatt, közepes-kis lángon főzöm 6-8 percig.
Közben a befőttből a gyümölcsöket villával összetöröm, hozzáütöm a tojást, csipetnyi sóval és frissen reszelt szerecsendióval ízesítem, majd annyi lisztet teszek hozzá, hogy jó állagú*, sima galuskatésztává tudjam keverni.
Leveszem a fedőt a levesről, kicsit fennebb húzom a tüzet, felöntöm a befőtt levével, megvárom míg gyöngyözni kezd és a gyengén fövő levesbe, kiskanállal beleszaggatom a gyümölcsös galuskát.
Szaggatás előtt érdemes a kiskanalat a levesbe mártani, így a tészta nem ragad majd a kanálkához (de legalábbis lényegesen kevésbé) szaggatás alatt.
A galuskákkal 3-4 percig főzöm, próbaképp egyet - a legutolsónak szaggatottat :), köszi Chef Viki :) - kiveszem és megkóstolom.
Az utolsó percekben a levesbe keverem az apróra vágott zöld petrezselymet.
Mikor a galuskák is megfőttek, megkóstolom, ha kell, utánnaízesítem.

Külön tálkába szedett alma-körte befőttel tálalom, így ki-ki ízlése szerint szedhet még befőttet a leveshez a tányérjába.



A zöldségekkel, különösen a gombával nagyon kellemesen társul az enyhén cukros befőtt. Halványan becsinált levesre emlékeztet az alma-körtebefőttes gombaleves, de az ízek harmóniája tej vagy tejszín nélkül érvényesül. Mivel igen kevés zsiradék van a levesben, melegen, de akár langyosan is kifejezetten finom, üdítő.

Gyors & könnyű - A zöldségek pucolása kevés időt kíván, a főzésre nagyjából 22-25 perc elég és máris tálalható a könnyed, ízletes leves. Természetesen lehet két tojásból galuskát szaggatni, így sűrűbb lesz, a levét pedig 1-2 ek, a galuskák után a levesbe főzött grízzel lehet dúsítani.

Jó étvágyat!

* Tipp & trükk:
Tudom, ez általában a kezdő háziasszonyok rémálma, "megfelelő állagú", de tény, galuskánál próbálkozni kell. A liszt mennyisége nagyban függ a tojás méretétől, a liszt milyenségétől, a befőttek állagától. Érdemes esetleg pici edényben kis vizet forralni és abba egy-két próbagalusát szaggatni. Ha a gyöngyözve fövő vízben a galuska elkezd szétesni, akkor túl puha a tészta, kis liszttel kell sűríteni. Ha 3-4 perc főzés után a közepe még mindig nyers, de a szélein már tocsakos, akkor túl sűrű a galuskatészta, lehet picurka befőttlével hígítani.

Szószedett:
murok - sárgarépa

Egy muffin két ruhája - 1: almás

Ez a recept ÉSzüleim receptje. Nem tudom, ők kísérletezték-e ki, vagy más a forrás, mindenesetre nagyon finom. És egyszerű. És gyorsan kész van. És fűszerekkel nagyon jól variálható. És ... és ... egyszóval, vétek lenne nem elkészíteni és egyenesen bűn lenne kihagyni. :)
Jó szokásomhoz híven ezt-azt változtattam rajta, pl liszt helyett teljeskiőrlésű, kicsit több pehely, kevesebb cukor és csoki vagy dió is kerül bele.



Fűszeres almás muffin

hozzávalók - 10-12 nagy muffinhoz

15 dkg teljeskiőrlésű liszt
10 dkg zabpehely - vagy 8 dkg vegyes pehely
4 dkg cukor
1 bő kk szóbabikarbóna
csipetkényi só
fűszerei lehetnek: fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, kardamon, ánizs, citromhéj, gyömbér
1 tojás
1 bő ek méz
2 dl kefír vagy joghurt
7 dkg olaj, ez nálam 1 dl
0,5 kg reszelt alma

mehet még: fél tábla étcsoki vagy maréknyi dió durvára vágva

kevéske margarin vagy papírkapszli

A szilikonos muffinforma mélyedéseit kikenem picurka margarinnal, a formát hűtőbe (esetleg fagyasztóba) teszem.
A sütőt 180 fokra kapcsolom, melegedjen.
A száraz hozzávalókat (liszt, pehely, cukor, szódabikarbóna) kimérem, rászórom a használni kívánt fűszereket. Természetesen minden fűszert reszelve, porrá törve, ahogy adja.
Durvára aprítom a csokit (vagy az előzőleg száraz serpenyőben megpirított diót).
Egy nagyobb tálba kimérem a nedves hozzávalókat (olaj, kefír, méz), beleütöm a tojást is, kicsit elkeverem.
Az almákat meghámozom és almareszelőn (azaz nagy lyuk) annyit reszelek, míg fél kg reszelt almát kapok.
Az almát a nedves hozzávalókhoz keverem, majd rászórom a szárazakat és villával vagy kanállal összekeverem. Nem kell nagyon kidolgozni, éppenhogy ne maradjon szárazon liszt vagy pehely.
Belekeverem a diót vagy csokit is.
Előkapom a muffinsütőt, a mélyedésekbe kanalazom a masszát, majdnem egészen megtöltve mindenik kis formát.
Az előmelegített, forró sütőbe teszem és 20-25 percet sütöm. Sütés után néhány percig a formában pihentetem az illatos, fűszeres, almást muffinokat, aztán kiveszem és rácsra sorakoztatva hűtöm ehetőre.



Gyors & könnyű - Szerencsére beszédsebességgel gépelek, különben tovább tartana leírni, mint összeállítani, almareszeléssel együtt.

Az almának köszönhetően a muffin egészen puha, már-már krémes állagú, kellemes textúráját másnapra, sőt harmadnapra is megőrzi.
A fűszerek tetszés szerint változtathatók, társíthatók.

Jó étvágyat!

Krémleves ebből-abból

Most éppen négy mosolygós nyári almából és egy hamvas őszibarackból.
Az ötletet Chef Viki barátném sárgabarack krémlevese adta.
Sárgabarackból is elkészítettem és valószínűleg sikerült kifognom minden idők legfaramucibb gyümölcsét, illatos, sárga, kellően puha és ... savanyú. De mivel a leves - egy kis karamellizált cukor utánpótlással - így is nagyon finom lett, a receptet eltettem.



Karamellizált alma-őszibarack krémleves

hozzávalók

5 dkg margarin
8-10 dkg cukor
4 nagyobb alma
1 nagy őszibarack
1 kis pohár tejföl
1 dl tej
1 csapott ek étkezési keményítő
1 ek citromlé
picurka só
fahéj, szegfűszeg, 1 db szegfűbors

feltét
fél marék durvára vágott dió
2 ek cukor
1 ek margarin
2-3 ek víz

A barackot pár pillanatra lobogó vízbe mártom, majd rögtön hidegbe, így a héját könnyen le tudom húzni. Az almákat is meghámozom és az összes gyümölcsöt apróra vágom, megöntözöm és összeforgatom a citromlével, hogy ne barnuljon.
A margarint habzásig melegítem, rászórom a cukrot és aranyszínűre karamellizálom.
Rádobom a gyümölcsöt és alaposan átforgatom, hogy a cukormáz minden egyes darabot bevonjon. Felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi.
A fahéjat és a szegfűszeget, szegfűborst klopfolóval kicsit összetöröm, beleteszem egy teatojásba és a levesbe lógatom. Lefedem és kis tűzön főzöm, míg a gyümölcsök megpuhulnak.
A tejfölt simára keverem az étkezési keményítővel és a tejjel, majd a leveshez öntöm. Elkeverem, egyet rottyantok rajta, félrehúzom a tűzről és merülő botmixerrel simára, selymesre dolgozom.
Megkóstolom, ha kell, utánnafűszerezem.

A feltéthez durvára vágom a diót. A margarint felforrósítom, rászórom a cukrot, karamellizálom. Beleszórom a diót, alaposan összeforgatom. Hozzáöntöm a pár kanál vizet és kicsit rotyogtatom.

Tálaláskor a tányérba szedett levest megpöttyözöm a dió karamellizált levével és megszórom a cukros dióval.



Gyors & könnyű - Az alma és a barack gyorsan puhára fő. A leveshez, feltéttel együtt, 30 perc sem kellett. Langyosan, hidegen is finom és egy kis változatosság a megszokott alma- és gyümölcslevesek mellett.

Jó étvágyat!

Dóri torta - minden földi jóval

Ezt a szuper tortát kedves Morzsálós barátomnak, Dórinak köszönhetem. Megsütötte, majd miután többen is kértük, leírta a receptet, szerényen hozzátéve, hogy szomszédasszonyainak is ízlett, talán mi is érdemesnek tartjuk kipróbálni s esetleg nekünk is ízleni fog.
Talán.
Esetleg.
Ha.
NEM!
Feltételes módok kizárva! :-D

Manapó tömören annyit mondott "ez rettentően finom!". Majd hozzátette, "ilyet máskor is süthetsz." Majd kért még egy szeletet. S vacsora gyanánt Manó is bekanalazott majd egy egész felnőttnek való adagot.
A recepten egészen keveset változtattam, az eredetiben a tészta csak fehér, nincs benne kakaópor és az almára csak fahéj kerül.
Nem tudom, eredetileg mi a neve, Dóri diós-almás-meggyes sütiként emlegette, én pedig átkereszteltem és lett Dóri torta.



Dóri torta

hozzávalók

5 tojás
12 ek cukor
1 cs vaníliás cukor
1 szűk dl olaj
12 ek liszt
1 cs sütőpor
2 ek sütőrum
1 púpozott ek kakaópor - cukrozatlan
15-20 dkg darált dió
4-5 nagyobb alma
20-30 szem meggy - magozott
fahéj, őrölt szegfűszeg, szerecsendió ízlés szerint
vaj a formát kikenni

fél tábla ét bevonó csoki
mogyorónyi vaj
2 ek (hab)tejszín

A tojásokat előbb a cukrokkal, majd az olajjal habosra keverem, majd kanalanként beleszitálom és alaposan eldolgozom a sütőporral elkevert lisztet.
Egy sütőpapírt megvajazok és beleigazítom egy 24/28 cm méretű tortaformába* (alul 24 cm és felfele 28 cm-re bővül), úgy, hogy a sütőpapír szélei felfele álljanak.
A vajas papírt megszórom darált dióval majd a hámozott és uborkagyalun lereszelt almából rétegezek rá. Az almát megszórom (ki, hogy szereti) csipetnyi fahéj-őrölt szegfűszeg-reszelt szerecsendió keverékkel, majd újabb réteg dió, arra újabb réteg alma és csipetnyi fűszeres hintés következik. Lehet rakni 3 sort is, lényeg, hogy alól dió kezdje, felül pedig alma zárja.
A tészta felét ráöntöm az almás-diós rétegekre. A maradék tésztába beleszitálom a kakaóport, hozzáadom a sütőrumot, eldolgozom és ezt is a tepsiben várakozókra öntöm kitöltve a fehér tésztával üresen hagyott részeket. Tetszés szerint a kétszínű tésztába potyogtatom a kimagozott meggyet, lehet többet is, mint 30 szem.
Mivel Manó reggel hősiesen beleharapott egy szépen mosolygó meggyszembe, majd egészen elsavanyodott és kétségbeesett arcocskával köhögési roham jött rá, a készülő torta egy nagy szeletét meggymentes övezetnek nyilvánítom (a negyed meggydarabot természetesen kihalásztuk a szájából).
175 fokra előmelegített sütőbe teszem és tűpróbáig sütöm, ez nagyjából 30 percet vesz igénybe.
Mikor kész, kiveszem és formástól rácsra teszem hűlni, majd mikor teljesen kihűlt, átfordítom egy nagy lapos tányérra vagy tálcára, innen fogom kínálni. Azért nem jó még melegen vagy langyosan áttenni, mert a tészta megizzad és a fele ráragad a tálaláshoz használt edényre.
Az ét bevonó csokit összetöröm és a mogyorónyi vajjal, vízfürdőben felolvasztom, simára és selymesre keverem a tejszínnel, majd meglocsolgatom vele a diós-almás-meggyes tortát.
Kis időre még dermedni teszem, de számítok rá, hogy a csokimáz nem fog teljesen megszilárdulni ... nem lesz rá ideje.
Nem is volt.
Másnapra csak azért maradt belőle, mert előrelátóan eldugtam egy-egy szeletkét magunk elől, saját magunknak :-)



Gyors, könnyen elkészíthető, látványos, roppantul finom, ahogy a karakteres dió és az édes alma ízkeringőjébe beleolvad a meggy éretten is enyhén savanykás íze és a kakakó-étcsokoládé keserédes selymessége.



Jó étvágyat!

PS.: Mint Dóri szerény hozzászólásából utólag megtudtam, ennek a finomságnak nemigazán volt saját neve, ugyanis Dóri saját maga alkotta! :D

VKF illatok - édesburgonya és birsalma

étteremalakítás

Van ez így. Az ember belehabarodik egy ötletbe és akkor nincs menekvés. Így vagyok én a birsalmával, pontosabban levesbe-főételbe történő felhasználásával. Volt már marhahúsleves birsalmával, tejföllel, nagyon finom, pikáns, kicsit savanykás, kicsit édeskés. Készült aztán paprikás is, amibe beleaprítottam a birsalmát a falatnyira vágott csirkehusi mellé. Olyan gyorsan elfogyott, hogy fénykép nem is készült róla. Szóval igyekszem körbejárni a témát.
Cukroskata, a VKF XXV.-Krumpli kiírással, tetőzte a körbejárandó témát :-), hiszen egyből a bőség zavarába csöppentem (gondolom, nem egyedül).

Addig-addig játszottam a gondolattal, mígnem megszületett az alábbi leves. Gazdag, de könnyű. Savanykás, de édeskés is egyben. Színpompás és ízgazdag, de nem hivalkodó.



Leves édesburgonyával, birsalmás galuskával

hozzávalók

1 db édesburgonya - kb 40-50 dkg
1 szál murok
2 bő marék borsó
5 fej gomba
2 szál zöldhagyma - zöld szárával együtt
1 csirkefarhát - tetszés szerint természetesen lehet más része is a csirkének
2 ek tejföl
3 ek lé birsalmakompótból
4 ek gyümölcs birsalmakompótból - lévén Gyöngyimtől kaptam egy hatalmas üveg házi birsalmakompótot, könnyű helyzetben voltam :-)
1 tojás
liszt
só, bors
1 ek olaj

A zöldségeket megpucolom, az édesburgonyát kockákra, a hagymát és murkot karikára vágom, a gombát is kockázom.
Az olajat felforrósítom, rádobom a hagymát, kicsit kevergetem, jöhet a murok, majd 3-4 perc múlva a gomba. Együtt forgatom, pirítom újabb 3-4 percig, a gomba eközben levet enged, hagyom kicsit rotyogni a kevés lében, majd a lábasba teszem a csirkefarhátat (leöblítve, víztől kicsit lelapogatva) és felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi. Félrebillentett fedő alatt főzöm nagyjából 15-20 percig (főjjön, ne lobogjon). Belezuttyantom a zöldborsót, felhúzom a lángot, amíg főni kezd, majd szelídebb tűznél, szintén fedő alatt 5-6 percig főzöm. A szépen alakuló, illatozó levesbe teszem az édesburgonyát, fűszerezem: só, bors, majd felöntöm egy kis vízzel, hogy leves legyen, ne főzelék. Az édesburgonyával nagyon keveset főzöm, pillanatok alatt (4-5 perc) megfő és nem szeretném, ha trutyisra szétesne.
Szűrőkanállal kiveszem a csirkefarhátat, hagyom hűlni egy kicsit, hogy szét tudjam szedni.
A levesből 3-4 merőkanálnyi levet kisebb lábasba teszek, amíg felfő összekeverem a galuskát.*
A kompótból kihalászott és lecsepegtetett birsalmát villával szétnyomkodom, összekeverem a tojással és annyi liszttel, hogy kellemes galuskatésztát kapjak, gondolatnyi sóval ízesítem. A külön fövő lébe mokkáskanállal apró galuskákat szaggatok és durván 6-8 perc alatt puhára főzöm.
A tejfölt, a birsalmakompót levét simára és hígra keverem a forró levesből mert lével, majd az egészet visszaöntöm a levesbe. Szintén a levesbe teszem a megfőtt, birsalmás galuskákat, lével együtt. Az egészet felforrósítom, de már nem főzöm.
* A galuskát lehet egyenest a levesbe is szaggatni; bevallom, én azért főztem külön, mert birsalmásat még nem készítettem, gondoltam, ha mégsem lenne olyan, mint szeretném, nem teszem a leveshez. Félelmem alaptalan volt, a birsalmás galuska félelmetesen finom, ehhez a leveshez nagyon jól illett.
A csirkefarhátról leszedem a husit és ezt is a levesbe teszem.

Mint az elején írtam, az édesburgonyás, birsalmagaluskás leves gazdag és könnyű, édeskés és savanykás, színpompás és ízgazdag.
Úgy ítélem, méltó a VKF! XXV. nevezésre :-)



Jó étvágyat!


Szószedett:
murok - sárgarépa

+ spenót - hús = paprikás

étteremalakítás

Egyik kedves Morzsika barátom eszembe juttatta a fűszeres, dús szaftú, ínycsiklandó csirkepaprikást. Nokkedlivel. Bár ebéd után voltam, azonnal éhes lettem. A nap többi részében azon töprengtem, hogy tudnám összeházasítani a paprikást a kiskertben éppen termő, zsenge spenóttal. Miután a legvadabb variációkat elvetettem - spenót hagyma helyett, spenót paprika helyett, ... - megszületett AZ ötlet. Gondolatban összeállítottam, ízlelgettem és az egyszerű, húsmentes, könnyű, de mégis laktató étel sikeresen átment a szűrővizsgán, mind íz, mind látvány szempontjából. Este gyorsan megfőztem. Így született a spenótos galuska paprikás szósszal.

A húsmentes, laktató főételt selymes, mézes almaleves kísérte. Ehhez két nagyobb almát meghámozok, cikkekre, majd kockára vágom és annyi vízben, ami egy ujjnyira ellepi főni teszem (csupán 4-5 percre). Fűszerei picurka csipetke só, 2 bő ek méz, darabka fahéj és néhány szegfűszeg (utóbbi kettőt teatojásba zárom), valamint egy bő csipet mézeskalács fűszerkeverék és egy kisebb citrom reszelt héja. Egy bőven púpozott ek főzős vaníliapudingport simára keverek durván fél dl tejjel és a levesből mert forró lével, majd a lassan fövő leveshez öntöm. Elkeverem, visszaforrósítom és 1-2 percig főzöm.



Spenótos galuska paprikás szafttal

hozzávalók - paprikás szósz

2 nagy fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
olaj
só, bors, pirospaprika
csirkealaplé - pontosabban a zacskós csirkesültből visszamaradt, lefagyasztott szaftos lé
1 kis doboz tejföl
2 ek étkezési keményítő

hozzávalók - spenótos galuska

tojás
liszt
10 szép levél spenót
1 gerezd fokhagyma
só, bors
kevéske olvasztott vaj

A hagymákat megpucolom és egészen apróra vágom - hála Manapótól kapott szorgos aprítómnak, ez csupán pillanatok kérdése.
Kézügybe készítem az alaplevet (vizet) és a fűszereket.
Serpenyőben 2 ek olajat melegítek, rádobom a hagymákat és aranszínűre pirítom. Megszórom 1 bő kk pirospaprikával, nagyon gyorsan összekeverem és azonnal felöntöm egészen kevés alaplével. Azért kell itt gyorsnak lenni, hogy a pirospaprika ugyan alaposan befogjon minden egyes illatos hagymadarabkát, de ne legyen ideje megkeseredni.
Ezután többé-kevésbé türelemjáték következik (25-30 perc). Közepes tűzön tartva a rotyogó és sűrűlő hagymát, apránként felöntögetem az alaplével. Egyszerre mindig keveset teszek hozzá (fél dl), elkereverem és, félrebillentett fedő alatt, hagyom, hogy szaftosodjon. Összesen bő 8 dl alaplevet használtam el.
Mikor a hagyma teljesen megpuhult, jó szaftos és az összes alaplevet elhasználtam, a tejfölt simára keverem az étkezési keményítővel és nyakonöntöm vele a paprikás alapot. Elkeverem, egy-kettőt még rottyantok rajta, majd félrehúzom. (Igen, természetesen lehet ezt hagyományos módon hússal is készíteni, de mivel előtte három nap húsos étel volt ebédre, gondoltam, beiktatok egy mentes menüt.)



Amíg a paprikás szaft készül, van időm kifőzni a galuskákat. Duplán többes számban a galuska, mert készült spenótos, és a színhatás kedvéért, félig kukoricalisztes is.
A kukoricaliszteshez egy tojást felütök, és fele-fele arányban kukoricaliszttel és normál liszttel sűrű masszává keverem. Só, őrölt bors is megy bele, majd csipetnyi sóval ízesített, fövésben lévő vízben, nagyobbra szaggatva kifőzöm.
A spenótleveleket megmosom, kevéske lobogó vízbe teszem és 3-4 percig főzöm. Leszűröm, a szitában hagyom kezelhetőre hűlni, majd egészen apróra vágom.
A tojást felütöm, kicsit elkeverem, sózom, borsózom, hozzáteszem az aprított spenótot, belenyomom a fokhagymát és annyi lisztet adagolok, hogy sűrű állagú masszát kapjak.
Vizet forralok, kicsit megsózom és egy kiskanál segítségével beleszaggatom a galuskát, ezúttal szándékosan nagyobbakra hagyva, és közepes tűzön készre főzöm (főjjön, ne lobogjon, mert, főleg az elején, galuska-truty lehet az egészből).
A kétféle galuskát ugyanabban a vízben főzöm, a kukoricásat először, így nem veszi át a spenótos színét-ízét.
A kifőtt galuskákat szűrőkanállal kiszedem, lecsepegtetem, kevéske olvasztott vajjal megcsöpögtetem és lazán összeforgatom.

Tányérra szedem a kukoricaliszttől egészen enyhén sárgás és a spenóttól üdítően zöld galuskákat, köréjük merem a kellemesen piros paprikás szaftot és tálalom.



Jó étvágyat!

Tipp & trükk:
A galuskák fűszeres főzővizét nem öntöm ki, átszűröm, hagyom kihűlni, lefagyasztom. Zöldségleveshez, zöldséges mártáshoz, főzelékhez használom.

Iroda süti

étteremalakítás

A sütinek és az irodának annyi köze van egymáshoz, hogy kollegáknak sült és az irodában ették meg. Szóval amolyan madárlátta irodai süti, mert utazott nagyjából 40 km-t otthonról.

Tulajdonképpen két sütit boronáltam össze, plusz egy kis gyümölcs és kreativitás és máris készen illatoznak a mákmorzsás csupa túrós tortácskák.

Az egyik alkotósüti Andi aljanélküli túrósa. Ezt annyiban bolondítottam meg, hogy vékonyra szeletelt hámozott almával raktam ki a tortácskák tetejét és a tejfölös-tojásos réteget lehagytam. A másik alapsüti a mákmorzsás szilvás torta, illetve erről csak a mákmorzsa.
Recept itt, ezt az adagot készítettem, de szilva hiányában almával.

A formát az alkalom hozta, ugyanis mákorzsás csupa túrós sütöttem már, de akkor normál tepsiben, míg most elpepecseltem kicsit, amíg a formákat vajaztam, liszteztem, kanalanként belemértem a túrós részt, almát kanyaríntottam a tetejükre, majd megszórtam bőven mákmorzsával.
Legközelebb, mikor ilyet és így sütök, a formácskákba sütőpapírt teszek majd, akkor mindenik tortácskát szépen és egyben ki tudom majd emelni, sütés után, tálalás előtt.

Az irodába hozott csupa túrós, mákmorzsás süti pillanatok alatt elfogyott, kollegáim pedig megígérték, megtartanak, csak süssek és szállítsak még sok-sok sütit.



Jó étvágyat!

Öszvér leves vadassal ...

étteremalakítás

... avagy variációk húsleves alapon.

Sokat gondolkodtam, milyen nevet is adjak legújabb leves-találmányomnak.
Ugyanis húsleves alapon kétféle verziót ötvöztem, ezeket is kicsit megvariálva.
Chef Vikinél olvastam, hogy dióval sűrítette a húslevest.
Aztán hetekkel később a hentesünkkel beszélgettem a húsleves főzés fortélyairól annak kapcsán, hogy éppen marhahúslevesnek való leveshúst kerestem (vettem is, nagyon szép marhaszegyet). A hentes említette, hogy anyósa tejszínnel habarja és almát főz a húslevesbe.
No hát, én ezekből hoztam össze az "öszvér levest", azaz

Marhahúsleves tejfölösen, diós galuskával, birsalmával

hozzávalók

kész húsleves, nálunk ez majd mindig marhahúsból készül
1-2 bő ek tejföl (leves mennyiségétől függ)
1-2 birsalma, illetve jelen esetben Gyöngyim által eltett birsalma kompót gyümölcse
1 tojás
liszt-darált dió fele-fele arányban a galuskához
petrezselyemzöld

A húslevest tűzre teszem, amíg forrni kezd összekeverem a galuskát, azaz az egész tojáshoz fele-fele arányban lisztet és darált diót keverek, amíg sűrű állagú tésztát kapok. Kiskanállal falatnyi, csinos galuskákat szaggatok a lassan fövő (nem lobogó) levesbe.
A birsalma kompótot lecsepegtetem. Ha nyers birsalmát tennék bele, azt a galuskákkal egy időben tenném a levesbe, hogy legyen ideje a birsnek is puhulni.
Amikor a galuskák megfőttek - egyet, a legutolsónak szaggatottat :-) kiveszek, megkóstolom - a levesbe teszem a falatnyira vágott birsalmát.
A tejföl simára és folyékonyra keverem néhány kanál forró levessel, majd az egészet visszaöntöm az edényembe. Felforrósítom, de már nem főzöm. Frissen vágott petrezselyemzölddel megszórom, összekeverem és már tálalhatom is.
A leves egyszerre savanykás a tejföltől és édeskés a birsalmától, a diós galuska jól passzol a becsinált levesre hajazó ízkavalkádhoz. Manó egy ebédre megette a kétnapra számolt adagot, azt hiszem ennél jobb referencia aligha kell.



A levest vadasmártásos penne kísérte.
Azt hiszem a húslevesek szinte elengedhetetlen kísérője a vadas mártás. Bevallom, nem tudom, miért lett éppen vadas a neve, hiszen a mártásban semmiféle vadhús nincs. Legalábbis abban a változatban, amit én szoktam készíteni.

Vadasmártás

hozzávalók

húslevesben főtt zöldség, gyakorlatilag, ami másnap-harmadnap még megmarad a zöldségekből, jelen esetben:
2 nagyobb murok, 2 vékonyka petrezselyem, 4 közepes krumpli, darabka zeller, kevéske kelkáposzta, 1 fej gomba, fokhagyma
húsleves
1-2 kk cukor
2-3 kk mustár
babérlevél
só, bors

A zöldségeket egy kevéske levessel simára és közepes sűrű állagúra turmixolom.
A cukrot karamellizálom (azaz száraz edénybe, víz nélkül, kis-közepes lángon, keverés nélkül melegítem, amíg pirulni, barnulni nem kezd, kicsit hagyom habosodni), majd ráöntöm a zöldség-leves turmixot. Először felpezseg és elég ijesztő hangot ad, de gyorsan elkeverem, s ha kell, egy kis levest még utánnaöntök és ezzel is simára keverem. Beleteszem a babérlevelet, megkóstolom, ha kell kicsit sózom, borsózom, majd hozzákeverem a mustárt is. Ezt érdemes apránként és minden kisadag mustár után megkóstolva. 8-10 percig kis lángon rotyogtatom, megkeverem, le ne süljön. Ha visszasűrűlne, húslevessel hígítom.
Klasszikusan zsemlegombóc illene mellé. Időhiányában frissen kifőzött penne tésztával és a húslevesben főtt, megmaradt és most felaprított marhahússal tálaltam.



Jó étvágyat!

Zabos túlélők

a SEGÍTSÜTI árverése még tart, a licit még nyitott egy süteményre! ne szalaszd el az alkalmat, Te is segíthetsz a Lea Anyaotthonban élő babáknak és édesanyjuknak! klikk a SEGÍTSÜTIre!

Találtam néhány túlélőt a kamrában - mondta Manapó, én meg étteremalakítás ide vagy oda, szívszélhűdés közeli állapotban arra gondoltam, megint hangyalátogatás elé nézünk. Survivor - folytatta mosolyogva életem párja, miközben négy mézes-almás-zabpelyhes kekszre mutatott egy sütisdobozban -, de nem sokáig - somolygott. Lefényképezted?! - kérdezte felelősségre vonóan.
Le, ha nem is előbb, de a négyet igen, 'akik' túlélték medvehagymagyűjtő akciónkat.
Sajnos, a kekszek sorsa igen mulandó, kénytelen leszek ma újabb adago(ka)t gyártani.

A recept és a hozzá tartozó szellemes leírás kedvenc gasztro újságíróm, Marton Levente, billentyűzetéből van.

Mézes-almás-zabpelyhes

hozzávalók

8 dkg zabpehely
16 dkg liszt
1 kk fahéj
12 dkg cukor
1 mk szódabikarbóna
csipetkényi só
15 dkg vaj
1 közepes-nagyobb alma
1 kk frissen reszelt gyömbér
1 ek méz
esetleg 2-3 ek tej (nem kellett)

A meghámozott, lereszelt (nagy lyukú reszelőn) és kézzel kinyomkodott almát egy ek-nyi forró vajra teszem, sűrűn kevergetve 2-3 percig megfuttatom, ráreszelem a gyömbért, egyszer átforgatom vele, hozzáteszem a kanál mézet és a többi vajat, majd jó alaposan elkeverem, míg a méz és a vaj is folyós lesz.
Ezt a nedves-híg keveréket ráöntöm a kimért szárazakra és fakanállal, villával alaposan összedolgozom. A recept szerint 2-3 ek tejjel hígítható, amennyiben a massza túlságosan sűrűnek találtatna, szerintem nem volt az.
Két kiskanállal diónyi gombócokat szaggatok és sütőpapíros tepsibe rakosgatom, egymástól tisztes távolságra (kb 4-5 cm), mert sülés közben szépen elterülnek és helyes kerek formájuk lesz.
180 fokra előmelegített sütőbe teszem, 12-14 percig sütöm. Forrón, melegen törékenyek, ezért, ha nehezen is, de megvárjuk, hogy kihűljenek, csak aztán dobozolom, kapkodjuk a szánkba egyenest a tepsiből.



Jó étvágyat!

Nemisbéka karácsonyi receptverseny - Pannicica menüsora

Pannicica kedves Barátnőm és Morzsikatársam.
Az ő konyhájából mindig csupa finomság kerül az asztalra, legyen az "hagyományos" vagy teljeséggel egyedi, "formabontó" étel.
Számomra megtiszteltetés, hogy saját blogomban tehetem közzé azt a teljes menüsort + házi lekvárreceptet, amivel a Nemisbéka által meghirdetett karácsonyi receptversenyre nevezett.

Következzenek hát Pannicica finomságai!

****

Nem vagyok nagy barátja a hagyományoknak, nálunk nincsenek tradicionális karácsonyi ételek, minden évben valami újdonságot főzök. Zuram hálás közönség, sosem reklamál, a töltöttkáposztát pedig megesszük a nagyszüleimnél :) De ha már karácsony, akkor mondjuk borleves, mint kiinduló pont, de mi lenne, ha inkább borosgyümölcsleves? Halat is illik enni (babonaság?), de a rántott hal csak a Balcsin finom :) Így születtek ezek.
A két étel előkészítéssel együtt összesen 1 óra alatt készen volt, időhiányban szenvedő háziasszonyok figyelmébe ajánlom!

Fehérboros-mézes almakrémleves

Hozzávalók:

4 db alma
2 ek méz
1 dl fehérbor
2 dl tejszín
2 tk. ételkeményítő
ízlés szerint mézeskalács-fűszerkeverék
csipet só
ízlés szerint (nálam 2 ek.) cukor

Az almákat meghámozzuk, kockára vágjuk, és az 1 dl borral elkevert vízben feltesszük főni. Ízesítjük mézzel, csipet sóval, cukorral, mézeskalács-fűszerkeverékkel, ez opcionális, ki mennyire szereti intenzíven. Ha az alma megpuhult, botmixerrel pürésítjük, és behabarjuk a keményítővel simára kevert tejszínnel. Éppen csak forralunk rajta egyet.
Tegnap melegen ettük – elvégre mézeskalács – és durvára vágott diót szórtam bele.
Ma délben hűtőhidegen kanalaztuk, még finomabb volt, mint tegnap, és elbírt volna egy gombóc vanília fagyit is – de ez nálunk soha nincs a hűtőben :)



Tengeri hal boros-tejszínes gombamártással

Hozzávalók:

60 dkg tengeri halfilé
40 dkg gomba
2 dl főzőtejszín
1-1,5 dl fehérbor
1 púpos ek. ételkeményítő
2 közepes fej vöröshagyma
3 ek liszt
2 tk pirospaprika
só, bors

A halat kiengedés után tenyérnyi darabokra vágjuk, enyhén sózzuk, kicsit állni hagyjuk. A lisztet összekeverjük a paprikával, kicsi borssal, megforgatjuk benne a halszeleteket. Kevés forró olajon pirosra sütjük. A vöröshagymát finomra vágjuk, olajon megdinszteljük, rádobjuk a megtisztított, felszeletelt gombát, és kevergetjük, míg elfövi a levét. Felöntjük a fehérborral, hagyjuk, míg az alkohol elpárolog, végül behabarjuk a keményítővel simára kevert tejszínnel. Összeforraljuk, végül belecsúsztatjuk az előzőleg kisütött halszeleteket, hogy átvegyék a gombamártás aromáját. Párolt rizzsel tálaljuk.

S hogyan lehet ezzel előre dolgozni? A gombamártás elkészíthető már előző nap, de még ennél is hamarabb le lehet pirítani a hagymát a gombával, aztán fagyra vele, utána már csak össze kell forralni egy kis borral és tejszínnel! Míg a hagymás gomba összesimul a tejszínnel és a borral, a hal mellette párhuzamosan kisüthető.

A sütemények és a lekvár pedig már hetekkel korábban elkészíthető!

Narancsos almalekvár

Tavaly főztem ilyet először, mert a neten mindenki dicsérte Démétér alkotását. Ajándékba adtam 1-1 üveggel a rokonságnak, nem hallottam róla panaszt :) Az eredeti receptet picikét módosítottam, nagyon-nagyon karácsonyi a végeredmény!

Hozzávalók:

2,5 kg alma
4 db narancs
2 db citrom
3 ek méz
20 dkg cukor (alma savasságától függ, kóstolni kell)
2 cs. 3:1 Dzsemfix Extra
mézeskalács-fűszerkeverék – ízlés szerint

Az almákat meghámozom, és a reszelő durva fokán lereszelem. Közben meg-meglocsolom a citromok levével, hogy ne barnuljon. Hozzáreszelem a megmosott narancsok héját, majd a levüket is belefacsarom. Ízesítem mézzel, a cukorral, a fűszerkeverékkel, nálam kb. 2 ek-nyi ment bele. Összeforrósítom. Ha felforrt, hagyom főni néhány percet, megkóstolom, ha kell, korrigálok az ízeken, és beleöntöm a Dzsemfix Extrát. Tovább 1-3 percig főzöm, majd azon forrón üvegekbe merem, rászorítom a kalapjukat és 5 percre fejtetőre állítom őket. Bármilyen karácsonyi jellegű süteményhez, kalácshoz, palacsintához nagyon-nagyon finom, s gasztro ajándékként is megállja a helyét!



Mézes puszedli

Őt is nagyon dicsérték! Megsütöttem. Beállok a dicshimnuszt zengők táborába – olyan, mint a bolti puszedli, puha, omlós, csak éppen E-k nélkül! Köszönöm a receptet, kedvencek közé felvesz!
Mézes puszedli - Bilonka receptje!

3 tojás sárgáját és 1 egész tojást kikeverünk 15 dkg porcukorral. 25 dkg mézet és 5 dkg zsírt meglangyosítunk, hogy folyós legyen. A folyós mézet + zsírt is a nagy tálba öntjük a tojásos keverékhez. Belekavarunk 4 evőkanál tejfölt és mézeskalács fűszerkeveréket, tetszés szerint. 60 dkg liszthez hozzákeverünk 2 teáskanál szódabikarbónát, utána ezt a lisztet hozzádolgozzuk a kikevert, folyékony alkotórészekhez.
A tésztát betesszük pihenni a hűtőbe, másnapra kellően szilárd, formázható lesz!
A sütés: golyócskákat formálunk, és kikent tepsire sorakoztatjuk őket. Viszonylag egyformák lesznek, ha egy teáskanállal szedegetjük a tésztamasszát. Rövid idő alatt megsül, 160-170 fokra előmelegített sütőben, 10-12 perc.
És az illatok is fognak majd segíteni!
Ebből az adagból 60-70 db puszedli lesz.
1 tojásfehérjét habbá verünk 8-10 dkg porcukorral, és a forrópuszedliket ezzel a habbal vonjuk be; én ecsettel kenegettem rájuk, mert simán belemártással nagyon vastagon tapadt rá.



Diós puffancs

A narancsos almalekvár kitalálója, Démétér receptje. Nagyon könnyű, villámgyors, és nagyon finom!

Hozzávalók:

30 dkg liszt
30 dkg dió
20-25 dkg cukor
25 dkg margarin
1 cs. sütőpor
3 egész tojás
1 tk. fahéj

A diót finomra daráljuk. Összekeverjük a liszttel, a cukorral, a sütőporral, csipet sóval, fahéjjal, majd összegyúrjuk a tojásokkal és a margarinnal. Egy órára hűtőbe tesszük. A tésztából diónyigolyókat formálunk, sütőpapíros/kikent tepsire sorakoztatjuk őket, majd előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütjük. Helyes kis puszedlik sülnek ki belőle, melyeket kihűlés után kettesével összeragasztunk a narancsos almalekvárral, vagy bármilyen más lekvárral, vagy mogyorókrémmel :)

****

Nos hát, kalandra fel, azt hiszem Pannicica receptjei magukért beszélnek, én így fél tíz táján, vacsora után, kezdek éhes lenni :-)