Oldalak

2011. dec. 31.

A rohamosan következő 365 napra :)



Minden kedves és szeretett Rokonunknak, Barátunknak, Ismerősöknek, Olvasóimnak, bekukkantó, elidőző Vendégnek



2011. dec. 30.

Non-stop család és fertőző garffykázás


 Manó kérdezte a napokban, mit jelent az, hogy non-stop.
Mi (azaz Manapó és jómagam): A non-stop olyan valami, ami soha nem áll meg, mindig működik, mindig megy, mindig történik, folyton-folyvást. Vagy furton-furt, ahogy Kismama szokta mondani. Például a régi kisbolt, az non-stop üzlet volt, állandón, szünet nélkül nyitva volt.
Manó: Vagy a Verdákban a non-stop járat Kaliforniába! Mert Mac sem állt meg soha útközben, csak mikor odaértek.
Mi: Igen kicsim, jól mondod, az egy non-stop járat volt, mert Mac nem tartott pihenőt, csak ment és ment.
Manó töpreng egy kicsit, majd ezt mondja: akkor mi egy non-stop család vagyunk. Mert állandóan és mindig család vagyunk és velünk mindig vagy történik valami vagy megyünk valahova.
Így lettünk non-stop család :)


 

December elején beütött a mézes-láz. Egyik adag mézestésztát kevertem a másik után, főleg kekszeket gyártottam, miután kiderült Manó is, Manapó is szívesebben eszi a ropogósra sült kekszeket, mint a puha puszedlit. Persze, soknak került a tetejére - mármint a kekszekére :) - hol több, hol kevesebb cukormázas díszítés, Manó elsősorban ezeket szedegette ki a nagy kekeszesdobozból.


Készültek mézesek ajándékban, ovis és egyéb karácsonyi vásárokra, megrendelésre.
És idén is lett házikó.


Amolyan igazi mesebeli mézeskalács házikó, savanyúcukor ablakokkal, apró csokidrazséval kirakott falakkal, cukormázból eresszel s arról lelógó jégcsapokkal, félig nyitott ajtaján karácsonyi koszorúval; angyalkával, télapóval, rénszarvasokkal, karácsonyfával, díszes kapuval.


Amíg gyúrtam, szabtam, rajzoltam a tésztát, arra gondoltam, jövőre vagy két házikót kell készítenem, vagy egy nagyobbat, esetleg nem is házikót, de várat, egy részét királykisasszonyosra, másik felét lovagosra. :)


Van mézestészta bekeverve? - kérdezte Manapó.
Van, Manónak is ígértem, hogy délután együtt mézesezünk. Mit süssek belőle? - feleltem-kérdeztem.
Ha segítesz, készítenék egy mézeskalács házikót - jött a meglepő válasz.


És lőn. A rozsliszttől puha tésztát Manapó gyúrta keményre, szabta a falakat, tetőelemeket, írókával és szemenként csipesszel szedegetett apró gyöngyökkel díszítette a falakat, ablakokat, hígra kevert cukormázból varázsolt havat a tetőre.


Voilá, két nap alatt elkészült a téli mézeskalács házikó. "Repi ajándék" :), munkatársak örültek neki. Amíg volt, aminek, mert a kéménynek öt perc alatt lába kélt :) "Kilógott" - szabódott a kollega teli szájjal :)


Amíg Manapó a mézesházzal bíbelődött, Manó rettentő szorgalommal és odafigyeléssel gyártotta a rajzolt mézeskekszeket.

 

Ki látta a Jégkorszak bármely részét? Megvan Sid, az őslajhár?


Nálunk járt látogatóba, legalábbis a feje, ahogy Manó harang alakú kekszekre Manó megrajzolta Sid fejét :)


Ahogy két emberkém az asztal fölé hajolva, az összpontosítástól összevont szemöldökkel, időnként kidugott nyelvvel alkotott, Manapó egyszer csak felnézett és megállapította: ez van, a garffykázás fertőző.
Az :)

Tücsike kimaradt a mézes-buliból - bár, úgy gondolom, szívesen matarászott volna cukordrazsék, díszítő gyöngyök között, gyurmázta volna lelkesen kis kezecskéivel a tasakba zárt színes cukormázat :)
Manó nagyfiúsan, egy öt éves minden komolyságával elmagyarázta neki, hogy kistesó, ez még nem való neked, kicsi vagy még hozzá és mindent a szádba tennél és nem beteg lennél. Aztán, mintegy kárpótlásul, megmutogatta Tücsinek egyik féltett legó újságjából a legáhítottab darabokat.
:)





2011. dec. 25.

Karácsonynak délutánján ...

... sötét még a nagyszoba,
Kukucskálni sem lehet, mert zárva van az ajtaja.
Csengőszóra kinyílik majd, a sok gyertya felragyog,
Olyan jó, hogy meggyújtjátok, karácsonyi angyalok.

Ezt a dalt Manótól tanultuk, ezt énekeltük szenteste a csodaszépre díszített karácsonyfánk előtt.


Ezzel a dalocskával kívánok


Áldott, békés, csendesen mosolygós, vidáman kacagós Karácsonyt


drága Barátaimnak, kedves Olvasóimnak - akiknek külön köszönöm, hogy a hosszú hallgatás alatt sem feledkeztek meg a blogomról -, mindenkinek, aki bekukkant hozzám.




Persze, hogy a technika ördöge Karácsonykor sem aludt, valószínüleg "ajándékba" kaptuk tőle a péntek éjjel óta tartó teljes nethiányt. Elnézést kérek mindenkitől - rokonoktól, Barátoktól, Olvasóktól, ismerősöktől -, nem a hét év gyerekszoba hiánya, csupán a nettelenség miatt kívánok késve nagyon kellemes, fenyőillatú, áldott, boldog ünnepeket..

2011. dec. 23.

Levél hirtelen felindulásból


Kedves Földanya, Éganya, Felső és Alsó Teremtők, és úgy általában mindenki, akinek köze volt/van/lesz úgy általában az emberke teremtéséhez!

 Nem panaszkodom, mert ahhoz egyrészt kicsi vagyok, másrészt, meg minek.
Csak finoman jelzem, hogy van némi hiányosság a tervekben és/vagy a kivitelezésben, ami az édesanyákat illeti.
Kezdjük ott, hogy csak egy fejünk van. Igaz, hogy nőként tudunk egyszerre két-három - sőt, 5-6! - dologra is figyelni szimultán, de az egy fejen csak egy száj van, így beszélgetni-kérdezni-válaszolni egy időben csak egy felé tudunk. Igazán jól jönne mondjuk még 1-2 száj, persze, csak abban az esetben, ha megoldható, hogy három szájjal három különböző dolgot mondjunk, kérdezzünk. Egyikkel például esti mesét mondhatnánk, másikkal életünk jobbik felével beszélgetnénk, harmadikkal még mindig lenne lehetőség a napi/heti/negyedéves/éves záráshoz szükséges adatok megbeszélésére.
Azt is hiányosságnak tartom, hogy mindössze két kezünk van. Igen, igen komoly kihívások elé állít bennünket ez a csupán-két-kezes lét. Még akkor is, ha nem éppen ünnepek előtti időszakban leledzünk, de ilyenkor aztán még inkább, sőt.
Lábból elég az a kettő, ami van. Több lábbal úgysem lehetne többfele vinni azt egy testet.
De ha már itt tartunk, igazán gondoskodhattatok volna arról, hogy legalább időnként legyen kettő belőlünk. Esetleg három. Vagy négy.
Egy, aki édesanya, egy, aki feleség, egy, aki háziasszony, és egy, aki dolgozik. Ha belegondoltok, nem is kérek sokat, hiszen még így, négyszeresen, sem jutna egy példány belőlünk a napi nyolc óra pihenésre, hogy a napi nyolc óra szórakozást már ne is említsem.
Elismerem, macerás lehet megoldani az időnkénti és időszakos klónozást. Akkor legalább azon törpölhetnétek, hogyan lehetne 30, esetleg 36 órát belesűríteni egy napba. Nem állandó jelleggel, de esetenként nagyon is jól jönne. És akkor talán elég lenne az egy száj, két kéz és egy test felállás.

Hirtelen felindulásom nem a rohamléptekkel közeledő, már-már a kertek alatt járó, ajtón kopogó Karácsonynak köszönhető, bár, elismerem, van némi, elenyésző kapcsolat a kettő között.
Úgy általában, a mindennapok rohanásában is nagyon jól jönne időnként néhány extra száj-kéz-test. Hogy ne csupán rohanás legyen, de férjen bele egy napba öt perc andalogva sétálás, még ébren lévő gyereknek altató dúdolgatás, legalább negyedórányi meghitt összebújás, tíz perc zavartalan olvasás. S ha nem túl nagy kérés, néhány órányi alvás.

Úgysem kívántam semmit Angyalkától-Jézuskától-Mikulástól. Lehetne a fentieket? Ha nem is egyszerre, de rendre? Szépen kérem.
...
Bár, tudjátok mit. Inkább mégsem.
Elképzeltem magam, nyolckarú Sivaként, négy példányban, fejenként két szájjal ... És nem tudom, hogy kacagjak vagy borzongjak.
Azért, azt a hogyan-gyömöszöljünk-36-órát-egy-napba ötletet átgondolhatnátok.

:)




2011. aug. 27.

Barackos Sárlott


Barackos Sárlott egy napfényes, szép szombat délután érkezett.
Felbukkanását, látogatását vártuk, már péntek óta készülődtünk, Manapóm várakozóan, Manó kissé lefitymálóan - hiszen, ami (őszi)barackos az, szerinte, jó nem lehet -, én pedig izgatott munkában, nyelvkidugós összpontosítással.
Bár Barackos Sárlott már szombat reggel megérkezett hozzánk, debütálására csupán a délutáni pihenő után került sor. Szerencsére sikerült nemcsak megfelelő, de a lehető legjobb helyet keríteni részére, mind a hűvösön, mind pedig az asztalnál.


Meg kell mondanom, habár ez volt az első nyilvános szereplése, Barackos Sárlott igazi profiként viselkedett. Az izgalom vagy lámpaláz legcsekélyebb jelét sem mutatta, teljes pompájában, szépségesen, illatosan és zamatosan foglalta el díszhelyét az ünnepi asztalnál.
Mégis, az a szombat délután nem elsősorban Barackos Sárlott érkezése miatt maradt emlékezetes.

 

Első számú díszvendégünk és ünnepeltünk Dédi volt. Dédi, akinek tengernyi türelme van Manó ezer és egy 'miért' kérdéséhez, aki tavaly még versenyt futott Manóval a kertben, és akinek a sétabotját kisfiam időnként eldugja, hogy aztán kópés mosollyal biztassa: gyere Dédi, szólj a lábaidnak, hogy siessenek :) Dédi, aki a maga 'csekélyke' 97 évével sokszor tiniket megszégyenítő gyorsasággal és éles ésszel gondolkodik, és aki éppoly tisztán emlékszik számunkra már-már történelemnek számító eseményekre, mint a tegnap dolgaira.
Dédim, szívemből kívánom, hogy minden dédunokád lakodalmán táncolj olyan fiatalosan és frissen, mint ahogy a mi lagzinkon velem keringőztél!



Barackos Sárlott (lánynevén Charlotte :)

hozzávalók

piskótalap 6 tojásból
őszibarack lekvár

75 dkg tehéntúró
3 dl habtejszín
4-5 nagyobb őszibarack
1 citrom héja
1 cs lapzselatin (6 lap)
4-6 ek cukor - ízlés és a barack édessége szerint

díszítéshez étcsoki, tejszínhab, őszibarack, szórócukor

A piskótalaphoz az egész tojásokat feltöröm egy nagyobb keverőedénybe (min 3 literes).
Rámérem a cukrot.
Belereszelem a citrom héját.
Elindítom a kézi mixert, alacsony fokozaton.
5 perc múlva magasabb fokozatra kapcsolok, majd 5 perc múlva megint és így tovább, összesen minimum 15, de inkább 20 percig folyamatosan keverem az egész tojásokat a cukorral. Az eredmény meglepő, a cukros tojás, ami eleinte éppen csak elfedte a keverőedény alját, az állandó és egyre gyorsabb keveréstől hatalmasat nő.
A sütőporral elkevert lisztet kanalanként beleszitálom a masszába, minden kanál lisztet alaposan belekeverek. A tészta kicsit összébb esik, de még mindig látványosan magas marad.
A sütőt bekapcsolom, 200 fokra előmelegítem.
Nagyméretű gáztepsit kibélelek sütőpapírral, belekanalazom a masszát és szépen elsimítom.
Betolom a forró sütőbe, 5 percig így sütöm, majd visszaveszem 175 fokra és így sütöm még 10 percet. Kivétel előtt érdemes tűpróbát tartani.
Egy tálkába hideg vizet készítek.
Előveszek egy sütőrácsot, leterítem egy nagyobb méretű és teljesen száraz konyharuhával.
A tepsit kiveszem a lerből, a sütőpapírt két sarkánál megfogom, kiemelem a piskótát és fejjel lefelé, tehát tésztával lefele a konyharuhára fektetem.
A sütőpapírt gyorsan meghintem hideg vízzel, kicsit elkenem rajta, ezáltal könnyen tudom lehúzni a papírt a piskótáról.


Amint a papír lent van, a piskótalapot konyharuhástól elkezdem feltekerni. Nem nagyon szorosan, de nem is túl lazán. (Igen, tudom, én is megőszültem az ilyen slendrián utasításoktól kezdő konyhatündér koromban.) Szóval a piskótalapot feltekerem, picit hagyom összetekerve, kihajtom és másik irányból is feltekerem, kicsit hagyom, kihajtom, és az előző irányból újra feltekerem. Most már így is hagyom, és ha lehet, hűvösebb helyre teszem, hogy minnél hamarabb kihűljön.
Azért érdemes sütőrácsra tenni a konyharuhát és arra a piskótát, mert így kisebb valószínűséggel izzad a tészta a konyharuhába és nem fog hozzáragadni.
A kihűlt piskótát kitekerem, megkenem házi őszibaracklekvárral, majd szorosan feltekerem és kb 10 percig pihentetem, mielőtt vékony (kb kisujjnyi vastag) szeletekre vágom.
Ki hogy szereti, az őszibaracklekvárt fel lehet melegíteni és szitán áttörni, majd úgy kenni a tésztára, mi jobban szeretjük a házi, picit darabosra hagyott lekvárt úgy, ahogy befőztem.

A töltelékhez a túróhoz szórom a cukrot, belereszelem a citromhéjat, majd kézimixerrel alaposan összedolgozom.
Az őszibarackokat vékonyan meghámozom (nem mártogatom forró-, aztán hideg vízbe, csak éles késsel hajszálvékonyan lehántom a héját), majd apró kockákra vágom. Szintén kézimixerrel a cukros túróhoz keverem. És azért nem vágom fel előbb a barackot, mert állással barnulni kezdene.
A lapzselatinokat 4 ek vízzel, gyenge tűzön, állandó keveréssel felolvasztom (nem főzöm, csak egyneművé olvasztom), majd ismét kézimixer segítségével, vékony sugárban csorgatva, a barackos-túróhoz dolgozom.
A hűtőből előveszem a hideg habtejszínt és kemény habbá verem. Lazán, de alaposan a túrós-gyümölcsös krémhez keverem.

 

Az összeállításhoz mélyebb tálat (pl porcelán levesestál, aminek nem szűkül a szája) folpackal kibélelek, úgy, hogy bőven túllógjon a tál szélén, majd szorosan kirakom a vékonyra szelt, baracklekváros piskótával. Belekanalazom a tejszínhabos gyümölcsös túrót, alólról kicsit megütögetem a tálat, hogy a krém befolyjon a piskótatekercs szeletek közé is. A tetejét (ami majd az alja lesz), szintén szorosan kirakom a maradék vékonyra szelt piskótával. A folpackot visszahajtom. Keresek valamit, ami egyenes (sík) és akkora kör alakú, mint a tál (pl parafa edényalátét), ráteszem a visszahajtott folpackra, majd kicsit lesúlyozom (pl két fél kilós sárgaborsó zacskóval). Irány a hűtő, ahol legalább 3-4 órát üdültetem, de az sem árt, ha reggeltől délutánig ott van.

Tálaláshoz kiveszem a gyümölcsös-túrós-piskótás finomságot, lehántom a folpackot a tetejéről. A tálra helyezek egy nagyobb átmérőjű tálcát (tortatányért), majd határozott mozdulattal átfordítom az egészet, leemelem a tálat és lehántom a folpackot. Így a korábbi teteje lesz az alja és egy szép félgömb terpeszkedik a tálcán.
Díszítés ízlés szerint. Én egy kis olvasztott csokival locsoltam körbe az alját és tejszínhabbal, vékony szeletre vágott őszibarackkal csinosítottam a tetejét. Igen, a tetején a tejszínhab kinyomós flakonos, sajnálatomra, a díszítéshez frissen felvert hab egyszercsak megadta magát és kicsapódott :(


A mű elkészült - ez volt az első -, Barackos Sárlott debütálásra kész :)

Jó étvágyat !

2011. aug. 24.

Babapempő - csibehúsleves Tücsi módra


Ez amolyan kettő az egyben. Nekünk csirkehúsos, zöldséges alaplé, Tücsinek húsleves.
Története roppant egyszerű, Tücsinek főztem volna csirkemellett sok zöldséggel, mikor ismételten feltaláltam a spanyolviaszt és kis edénykében kis adag helyett előkaptam egy nagyobb lábost és egész csirkemellet tettem főni, majd miután háromszor lehaboztam, alaposan bezöldségeltem. Nincs benne minden zöldség, amit egy emberes marhahúslevesbe beletennék és gyönge csibehúsból - pontosabban csirkemellből - készül, de illata így is csábító. Fűszerként 1-2 szem bors, picurka szerecsendió, 1 szem szegfűszeg kerül bele és körömnyi babérlevél kerül bele, ezektől (is) illatos lesz. Tücsi ételére ha rásóznék, felnőtt is szívesen megenné.

Az így főzött babapempő önmagában sűrű, kiadós, amolyan egytálétel, de alapként is szoktam használni és pl cukkinivel vagy paradicsommal további Tücsi-kaját rittyentek belőle.
Ezt a 'húslevest' Tücsi nem egészen 6 hónapos korától eszi, egyszerre 180-200 gr-nyit.


Tücsi húslevese

hozzávalók

1 nagy csirkemell - bőr és csont nélkül
4-5 szem krumpli
2-3 szál murok
0,5-1 szál petrezselyem
kevéske zeller - kb egy kisebb feje ötöde
1-2 kis karika karalábé
2-3 ujjnyi paszternák
pici gerezd fokhagyma
1-2 szem bors
1 db szegfűszeg
körömnyi szerecsendió
negyed babérlevél

A csirkemellet leöblítem, papírtörlővel lelapogatom, négy darabba vágom. Annyi vízben, hogy 4-5 ujjnyira ellepje, főni teszem. Amint zubogni kezdene, a lángot alacsonyra állítom. A levet 3-4 alkalommal lehabozom.
Amíg a hús a gyöngyöző lében puhul és időnként leszedem a habját, megpucolom a zöldségeket; a krumplit, ha nagyszemű négybe vágom, a murkot és petrezselymet szintén két-három darabba.
A fűszereket teatojásba teszem.
Amikor a csirkemellről már nem tudok habot szedni, bezöldségelem a levest, a lábosba lógatom a teatojást és felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje (nagyjából 5-6 ujjnyira).
Fedő alatt, kis lángon, gyöngyöztetve főzöm, amíg a hús is és minden zöldség megpuhul. Nem sok idő, a csirkemell puhul addig is, amíg lehabozom a levét, és a zöldségeket azért vágom fel nagyobb darabokra, mert hamarabb megfő. No meg így összeturmixolni is könnyebb lesz.
Mikor minden puha és omlós, nagyobb edényre sűrű szűrőt teszek (vagy ritkább szűrőbe konyhagézt, két szűrőt egymásra), kiveszem a fűszeres teatojást és óvatosan, hogy a hús- és zöldségdarabok ne a szűrő mellett landoljanak, leszűröm a levest.


Ha megsóznám, gyenge húslevest kapnék. Így, sótalanul, lesz jópár pohárnyi alaplevem (2 dl-s műanyag poharakban szoktam lefagyasztani, amit nem használok el azonnal vagy nem turmixolom Tücsi ételébe) és nagy adag baba-kaja.
A belefőzött zöldségek mennyiségétől és attól függően, hogy mennyire sűrű ételt akarok készíteni, a négybevágott csirkemellből egy-három darabot, a zöldségeket botmixerrel és apránként adagolt alaplével összeturmixolok. Langyosan még egyszer átkeverem (melegen hígabb, kihűlve sűrűl) és ha gondolom, hígítom alaplével.
Egy-két adagnyit szoktam egészen sűrűre is hagyni, ezekhez cukkinit vagy paradicsomot teszek.
A maradék főtt csirkemellet vagy frissiben megesszük, vagy lefagyasztom felhasználásig.
Tücsi ételét kiadagolom és mehet a hűtőbe.


Aprótalpúak, jó étvágyat !



2011. aug. 23.

Kinyomótalan kinyomós keksz :)


Úgy látszik, konyhámban felütötte fejét a '-talan' jelenség :)
Volt ugye hústalan húsleves tökbélből. Aztán most itt van a kinyomótalan kinyomós keksz :)
Mi jöhet még??

A történet roppant egyszerű, kekszkinyomóm nincs, viszont már többedszer találkoztam kinyomós keksz recepttel. Szemezgettem vele, megtetszett, elhatároztam, hogy megsütöm. De nincs kekszkinyomó kütyüm. Ám, ha az ember lánya elhatároz valamit, nincs lehetetlen.
Próba cseresznye alapon belevágtam. Az első sütés eredménye 92 db ropogós, mégis omlós, finomságos keksz. És összhangú családi követelés a sütisdoboz újabb kinyomótalanul kinyomós kekszekkel való feltöltésére.
Mit tehet egy "kényszerített" emberke? Enged a kényszernek :)

A recept kedves barátnőm, Chef Viki oldaláról van; annyit változtattam rajta, hogy az alapmassza külön ízesítés nélküli és a második sütésnél egy mk sütőport tettem bele. A 'technika' roppant egyszerű - igaz, a harmadik tepsinél már zsibbadnak az ujjaim, a negyediknél csuklótájékon is kényelmetlen, mégis, bőven megéri. Van egy kemény műanyag kinyomóm, habkonyomónak árulták anno, amolyan nagyméretű injekciós tűre emlékeztet. Ezt a 'szerkentyűt' és az ehhez való legnagyobb fejet használtam és egész klassz kis kekszeket tudtam formázni. Nem tudom, kekszkinyomóval hány darab lesz, nekem az első sütésből 92 db, a másodikból 86 db lett, a formázott kekszek méretétől függően.





Kinyomós keksz

hozzávalók - 80-90 db

25 dkg margarin
25 dkg cukor
50 dkg liszt
2 egész tojás
csipet só
1 mk sütőpor

ízesítés tetszés szerint:

1 vaníliarúd kikapart magjai
2-3 ek cukrozatlan kakaópor + 0,5-1 ek sütőrum (vagy tej)
citrusos cukor (vagy 1-2 citrom/narancs reszelt héja)
2-3 ek levendulás cukor


A tésztához a puha margarint habosra keverem a cukorral, egyenként alaposan beledolgozom a két tojást, jöhet a csipetnyi só. Végül a pici sütőporral elkevert lisztet is beledolgozom. Én kézimixerrel kevertem, szépen összedolgozta a masszát, gondolom, lehet gyúrni is.
Kigondolom milyen ízekben szeretném a kekszeket, annyifelé veszem a masszát és külön-külön ízesítem.
Tepsit sütőpapírral bélelek, a lert 180 fokra kapcsolom és nekiállok nyomkodni.

 

A masszát kiskanállal adagolom a habkinyomóba, majd tetszés szerint formázom a kekszeket. Lett hullám (Manó szerint szerpentin), karika, virágforma és az ász :), Verda 2 jelre hajazó keksz.
A csíkos kekszekhez egymás mellé tettem a kinyomóba a kakaós és vaníliás masszát, egész jópofa virágocskák születtek.


A megtelt tepsit a forró sütőbe tolom. Nem kell sokat sütni, 8-10 perc múlva már a konyhapulton illatoznak a kinyomótlan kinyomós kekszek, ahogy a szélük-aljuk sötétülni kezd, jók is. Rácsra kapkodom, így hamarabb hűl és kisebb az esélye, hogy a hirtelenjében roppant nagy érdeklődést mutató Manó melegen eltüntet fél tepsinyit.
Fémdobozban 3-4 napig tökéletesen elállnak. Jövet-menet rágcsa, ebéd után gyors desszert, kefírrel uzsonna, bögre tejjel vacsora, szigorúan csak a nem kakaósak! :)

Jó étvágyat !

2011. aug. 22.

Babapempő - kukorica, édes kása


Igaz, a dalocska édes málét emleget, de mivel Tücsi nem eszik még sem tejet, sem tojást, hát kása lett a kukoricadarából. Sok gyümölccsel és ezektől édesen. Aranysárgán, pirosasan.
Ha magunknak főzöm a puliszkát, akkor azt általában sósan készítem, fele tej-fele vízben, apróra reszelt murokkal, sóval, borssal, zöldfűszerekkel, belemorzsolt túróval, sokszor keverek bele puhára főtt csirkehúst is. Az így feldúsított puliszkát tejföllel esszük, második fogásnak vagy vacsorára.
Ha Tücsinek készítem - almásan és őszibarackosan 4 hónapos kortól, meggyel keverve 6 hónapos kortól -, kimarad a tej, túró, só és bors. Murkot, csirkehúst és jónéhány zöldfűszert kóstolt már, de most desszertnek készült az édes puliszka, így őszibarack, meggy és alma került bele.
Az elején, mivel Tücsi főleg enyhén párolt gyümölcsöket evett (a nyerstől rettentő pocakfájós volt), a sűrű, forró puliszkába szórtam a feldarabolt barackot, almát, néhányszor összeposzogtattam, majd botmixerrel pépesítettem. A meggyel szerencsém volt, még szezonban eszembe jutott, hogy kimagozva lefagyasszak nagyobb adagot, most abból élvezkedünk, egyszerre egy maroknyit.
Mostanában ismét próbálkozunk nyers gyümölccsel is, tegnap őszibarackot reszeltem az amúgy is gyümölcsös kásához. Visszanéztem Manó kisfüzetkéiben, ő is sokszor kapott puliszkával vagy főtt rizzsel kevert gyümölcsöt, mert Tücsihez hasonlóan, a csak gyümölcs rettentően felgyorsította a kis pociját.

A gyümölcs-puliszka keverékből általában 200-230 gr között szokott fogyni egy étkezésre. Ezt is két napra főzöm, lévén a barack is, az alma is kicsit párolódik, nincs az a veszély, mint a frissen reszelt gyümölcsnél, hogy bebarnul. Ha keverek a kész kásához nyers gyümölcsöt, azt evés előtt.



Gyömölcsös puliszka
Barackos, almás, barackos-almás, barackos-meggyes, almás-meggyes

hozzávalók

5 dl víz
2 dl kukoricadara
4-5 őszibarack
10-12 szem meggy
2-3 nagyobb golden alma

A vizet főni teszem, mikor zubog, szelídre állítom a lángot és a kukoricadarát kis sugárban a fövő vízbe csorgatom. Ovális fémhabverővel szoktam keverni, így biztos nem lesz molnárlegényes a kása. Egészen kis lángon, 10-12 perc alatt, állandóan kevergetve sűrű puliszkát főzök. Félrehúzom a tűzről.
Az őszibarackot/almát megpucolom, húsát kisebb kockákra vágom és a forró puliszkához keverem. Visszateszem a tűzre, egyet-kettőt poszogtatok rajta, majd ismét leveszem.


Botmixerrel, azon melegében összeturmixolom. Mikor kihűlt még egyet turmixolok rajta, így biztos nem marad darabos és a hűlés közben képződött keményebb réteg is eltűnik. No meg, az állagát is tudom ellenőrizni, lévén forrón-melegen hígabb, míg langyosra hűlve alaposan besűrűsödik. Azért főzök kifejezetten sűrű puliszkát, mert a gyümölcs úgyis felhígítja.


Ha meggyesen készítem, akkor a magozott, fagyos meggyszemeket a tűzön tartott, forró puliszkához keverem, 1-2 percig együtt főzöm, majd ezután teszem bele az őszibarackot és/vagy almát.

 

A langyosra hűlt édes, gyümölcsös kását Aventes poharakba adagolom. Most már egyszerre 200-230 gr között szokott fogyni, Tücsi tízóraira, uzsonnára, elő-vacsorára eszi. A kész puliszkához lehet frissen reszelt őszibarackot vagy almát keverni, ezt rögtön evés előtt, hogy ne levesítse túl, ne barnítsa be az ételt.


Aprótalpúak, jó étvágyat !



2011. aug. 20.

Volt egyszer egy szülinap - Manapó tortája


És volt egyszer egy szülinapi torta, ami csak fogyott és fogyott és fogyott. Bár a torta színében némileg emlékeztetett a Holdra, sajnos nem a telőt, megújulót utánozta, de a csökkenőt. Viharos gyorsasággal fogyott. Olyannyira, hogy a megvágott tortáról nem is sikerült képet készítenem - pedig megérte volna, ingerlő látvány volt, ahogy a halványsárgás őszibarackos mousse körbeölelte a csokis-tejszínhabos-gyümölcsös krémet :)

Viszonylag gyors egymásutánban Manapómnak két torta is készült. Egyik Apák napjára, másik a születésnapjára. Bár mindkét finomság alapja gyümölcsös-pudingos mousse volt, a két torta másban nemigen hasonlított egymásra. Ja, még egy közös nevezőjük volt, mégpedig az, hogy szinte viharos gyorsasággal fogyott el mindkettő. :)



Őszibarackos-pudingos mousse torta csokikrémmel, erdei gyümölcsökkel

hozzávalók

piskóta lap 4 tojásból

őszibarackos-pudingos mousse

4 nagyobb őszibarack
8 dl tej +
6 dkg (burgonya)keményítő +
4 dkg cukor
(vagy 8 dl tej és 2 zacskó vaníliás pudingpor)
1 cs + 2 db lapzselatin (8 lap)
2 dl habtejszín

csokikrém

4 dl tej +
3 dkg keményítő +
3 dkg cukor + (a cukorból 2 dkg levendulás + 1 dkg kristálycukor)
2 ek cukrozatlan kakaópor
(vagy 4 dl tej és 1 zacskó csokis pudingpor)
2 bő ek mascarpone
1 bő ek tejszínhab

díszítéshez, töltéshez

2 dl habtejszín
apró, bogyós gyümölcsök vegyesen: ribizli, szeder, málna

A piskóta laphoz a négy egész tojást és a cukrokat kézi mixerrel 15 perc alatt alaposan kikeverem. A mixer legalsó fokozatáról indítok, majd 4-5 percenként emelem a fokozatokat.
A hófehér, könnyű tojásos-cukros masszához kanalanként hozzászitálom-dolgozom a picurka sütőporral elkevert lisztet.
Sütőpapírral bélelt (vagy margarinnal kikent, liszttel megszórt) kapcsos tortaformába simítom a tésztát, majd 200 fokra (légkeveréses) előmelegített sütőbe teszem. A hőt visszeveszem 175 fokra és nagyjából 8-10 perc alatt készre sütöm (tűpróba). A tortaforma oldalát lekapcsolom, a kerek piskótalapot rácsra állítva hűtöm (így nem szalonnásodik az alja).

Az őszibarackos-pudingos moussehoz megfőzöm a pudingot, hideg vízbe állítva kevergetve kihűtöm (így hamarabb kihűl).
A habtejszínt előveszem a hűtőből (ha hideg, könnyebben és szebb habot lehet verni belőle), kemény habbá verem.
Az őszibarackokat vékonyan meghámozom, apróra vágom és kézimixerrel a kihűlt, kemény pudinghoz keverem.
A lapzselatint 2,5 ek vízben, folyamatosan kevergetve!, felolvasztom (nem kell főzni!), majd vékony sugárban csorgatva, kézimixerrel alaposan eldolgozva, a barackos pudinghoz keverem.
Jöhet a tejszínhab, ezt már kézi habverővel (ovális) forgatom a krémbe.
(Ez az őszibarackos-pudingos krém - a kevesebb gyümölcs és két lappal több zselatin miatt - állagában sűrűbb volt, mint az Apák napi tortához kevert eperhabos krém. Tapasztalatom szerint a barackos krémek több zselatint vesznek fel.)

A csokikrémhez megfőzöm a pudingot, hideg vízbe állítva, kavargatva kihűtöm (hamarabb kihűl).
A sűrű pudingot kézimixerrel átkeverem, hozzádolgozom a mascarponet, majd laza kevergetéssel 1 ek-nyi tejszínhabot is.


A torta összeállításához a Zila formát 'hűtőkompatilibis' lapos felületre teszem. Azaz akkora lapítóra, vágódeszkára, tálcára, amire ráfér a nagy kerek forma és ami befér a hűtőbe. A formát és az oldalát adó fémkarikát is kifújom formaleválasztóval. Beleöntöm az őszibarackos-pudingos mousset, majd alólról megütögetem, a formát kicsit megmozgatom, hogy a gyümölcsös krém kitöltse mindenütt, ne maradjon levegőbuborék. A tortát lazán letakarom, hogy ne vegye át a hűtő szagát, majd Zila formástól, tálcástól hűtőbe teszem, legalább 4 órára (az sem baj, ha egész éjszaka ott hűsöl).
A piskótalap egyik oldalát vékonyan megkenem lekvárral és ezzel az oldalával a Zila formába öntött krémre teszem, kicsit rányomogatom.
Tálaló tálcát helyezek a hűtőből kivett (már piskótalapos) formára és az egészet határozott mozdulattal megfordítom. Így a tálcán alól lesz a piskótalap, rajta az őszibarackos-pudingos krém. A Zila formát és az oldalperemet óvatosan leemelem.
A gyümölcsöket megmosom, szitában alaposan lecsöpögtetem.
A habtejszínt (töltéshez, díszítéshez 2 dl) előveszem a hűtőből, kemény habbá verem.
Csillagcsőrős habzsákba szedem a tejszínhabot, egy másikba a csokikrémet és váltakozva betöltöm a Zila forma adta mélyedéseket. A gyümölcsök alá tejszínhabot nyomok és púpozva megrakom apró rubinkövekkel (ribizli, Manó szerint, mint a rubin, kár, hogy megkóstolni nem akarta), málnával, óriás törpbogyóval (szeder :); a csokikrémes szeletekhez csak csokikrémet nyomok.

Szerettem volna több (szebb) fényképet készíteni a tortáról és szeletet is lefényképezni, de a szülinapos Manapóm és a vendégek is annyira türelmetlenül várták, hogy végre megvágjuk a tortát, hogy a fényképezés elmaradt. Aztán mire észbe kaptam, már nem volt szelet, amit fényképezhettem volna.
Majd legközelebb :)


Bár a torta különlegességét a Zila forma adja, s hogy így egy tortába többféle krém is tölthető, forma nélkül is elkészíthető. Kapcsos tortaforma aljára helyezem a piskótalapot, rá az őszibarackos-pudingos mousset. Hűtés-szilárdulás és a tortakarika lekapcsolása után a torta tetejét apróbogyós gyümölccsel, tejszínhabbal lehet díszíteni.

Jó étvágyat !

2011. aug. 18.

Nyári 'húsleves', tökből húsmentesen


Spanyolviasz 23/1 :)
Bár ÉApám elmondása szerint Mamikám sokszor főzött ilyen levest nyaranta, én nem emlékeztem rá, s valószínüleg a konyhámban sem fordult volna meg ez a leves, ha jóatyám nem eleveníti fel.
Olyasmi ez, mint az egyszeri mesében, ahol a bölcs öreg úgy választott fiának feleséget, hogy feltételül szabta: olyan lány kerülhet a házhoz asszonykának, aki a dinnye minden részét fel tudja használni. A mesében a dinnye belsejét az emberek ették, a magokat a tyúkok csipegették, a héját a malacok lakmározták.
Bár se malacunk, se csirkénk, a konyhámban üdülő méretes tök majd minden részét felhasználtam, csupán héját nem sikerült hasznosítani.
Húsából tökös-gombapaprikás (másnap kis tejföllel és némi mustárral összeturmixolva szósz tésztára) és tökös rántotta lett. Szálas belsejéből és magjából pedig alaplevet főztem. Nagyon is finomat.
Így készül a könnyed, nyári 'húsleves' ... húsmentesen, tökből ... mint a "régi, szép időkben", mikor nagyon drága volt a hús, s a leleményes háziasszonyok abból varázsoltak finomságos ebédet, ami éppen akadt. :)




Húsmentes húsleves tökből

hozzávalók - alapléhez

1 szép méretes tök
víz
lábas és fedő, kés, vágódeszka, szűrő


hozzávalók - leveshez

tök alaplé
1-2 szál murok
1 kisebb szál petrezselyem
1/2 paszternák (ha van)
4-5 szem krumpli
1/2 kisebb fej karalábé
1-2 kelkáposzta levél
levestészta (csiga, eperlevél, cérnametélt, stb)

3-4 db szemesbors, 1 db szegfűszeg, picurka szerecsendió
- nagyjából a húsleveshez használt zöldségek hagymát, fokhagymát és paprikát kivéve; ha lett volna itthon 1-2 szem gombám, azt is belefőzöm

Az alapléhez a tököt meghámozom, szálas belsejét magostól kivájom és nem! dobom ki, de nagyobb lábasba teszem.
Felöntöm nagyjából háromszoros mennyiségű vízzel, lefedem, nagy lángon felfőzöm, majd forrástól számítva, már szelíd tüzön, 1,5-2 órát főzöm. Azért ennyi ideig, hogy a magokból jól ki tudjon oldódni minden értékes táp- és ízanyag.


Sűrű szűrőn (vagy szűrőbe tett gézen) átszűröm. A pépesre főtt belsejét és a magokat kidobom. Az tök alaplevet - amennyiben és amennyit nem használok fel azonnal - kihűtöm, és kisebb adagokban lefagyasztom (pl két decis műanyag poharakba adagolva, folpackkal szorosan lefedve).
Kész az alaplé. Színében, illatában tyúkhúslevesre emlékeztet. Ezt az alaplevet bármilyen zöldségleveshez, zöldséges ételhez használni lehet, nincs átütő tök íze.


A leveshez nagyjából fele-fele arányban használok tök alaplevet és vizet. Ezeket főni teszem, s amíg felforr megpucolom és felkockázom-karizkázom a zöldségeket, a kelkáposzta levelet vékony laskára vágom.
Az összes zöldséget - kivéve a csíkokra vágott kelkáposztát - a csendesen gyöngyöző víz-alaplébe teszem. A levest megsózom, a darabos fűszereket teatojásba zárom és a lábosba lógatom.
Fedő alatt, kis lángon készre főzöm a zöldségeket, az utolsó öt percben a leveshez keverem a csigatésztát és a kelkáposztacsíkokat is.


Könnyű zöldséglevest kapok (zsiradék mentes), íze, színe nagyon emlékeztet a tyúkhúslevesre, a benne főtt zöldségeké még inkább.
Kevés lestyánnal és/vagy citromlével savanyítva kellemes csorba lehet.

Jó étvágyat !

2011. aug. 16.

Almás-datolyás rizs, köretnek


Elég sokszor eszünk halat, már-már hagyományosan pangasius halfilét, s ezt általában kevéske fokhagymás vajon sütöm meg (sok fokhagyma, kevés vaj :) Költözés tájékán a fűszeres fiókot rendeztem - nem tudom, ki hogy van ezzel, nekem sosincs elég fűszertartóm, hogy az összes fűszerem kényelmesen elférjen - és rábukkantam egy kedves ajándékra. Max barátomtól kaptam hal fűszerkeveréket, s a kis zacskó néhány használat után csendben megbújt a fiók mélyén. Még bőven volt benne annyi keverék, hogy három szép nagy szeletre jusson, így aztán ezzel szórtam be a halfiléket. S ha már a megszokottól eltérő fűszerezésű volt a hal, gondoltam, legyen a rizsköret is kicsit más. Az ötletet tett követte, a rizsköret nagyon más, különleges és egyúttal nagyon finom is lett.



Almás-datolyás rizs

hozzávalók

fél ek margarin
2 dl rizs
1 nagy v. 2 kisebb alma
8-10 szem datolya (magozott, aszalt)
1/2 citrom leve

fehérbors
szerecsendió

A margarint megolvasztom, mikor habzásba kezd ráöntöm a rizset és 1-2 percig kevergetem. Felöntöm a rizs mennyiségéhez képest 2,5 adag zöldséges alaplével (vízzel). Megvárom, míg főni kezd, sózom, kevés fehérborssal és frissen reszelt szerecsendióval bolondítom, majd lassú tűzön, félrebillentett fedő alatt készre párolom/főzöm a rizset. Lehetőség szerint nem keverem, na jó, egyszer-kétszer, de villával és csak finoman, hogy ne törjem össze a szemeket.
Az almát megpucolom, kicsi kockákra vágom és meglocsolom a citromlével.
A (kimagozott, aszalt) datolyát apróra vágom.
Mikor a rizs megpuhult és leve sincs, beleszórom az almakockákat (citromléstől) és az aprított datolyát. Villával összekeverem, majd fedő alatt pihentetem pár percig.


Közben a kiengedett halfilék mindkét felét bőven megszórom a hal fűszerkeverékkel, majd, mivel a keverék sótlan, picit meg is sózom. Felforrósított margarinon, néhány perc alatt, a filék mindkét oldalát megsütöm.

Tálaláskor egy szelet finoman fűszeres, omlós halfilét tányérra teszek. A rizset kis pudingformába kanalazom, lelapogatom, majd a tányérra fordítom és a formát leemelem az almás-datolyás rizshalomról.
Különleges, izgalmas, finom.


Gyors és könnyű - rizsestől, halastól (feltéve, hogy a halfilé nem fagyos) nagyjából 20 perc alatt kész.  

Jó étvágyat !

2011. aug. 12.

Babapempő - zöldségmix barackkal

Tücsi most már javában eszik húst is - csirke, pulyka, marha, borjú -, de a "mást is eszünk, nemcsak tejcit" időszak kezdetén (4 hónap) zöldségek és gyümölcsök alkották a napi menüt.
Mivel a nyers gyümölcstől - reszelt alma, reszelt őszibarack vagy nektarin - nagyon hasfájós volt, hát kezdetben a gyümölcsöket is pároltam. Mostanra már inkább csak amolyan fél-párolás szükséges, azaz pl forró kukoricakásába beleteszem a felkockázott almát, barackot, meggyet, egy-két percig keverem és már mixelem is.



Az elején okozott némi gondot, hogy mennyit is főzzek, de hamar kialakultak a mennyiségek. Általában két napi adagot főzök egyszerre, mixelés után kimérem kis fedeles pohárkákba - 190-200 gr fér egy Aventes pohárba - és irány a hűtő. Vízfürdőn megmelegítem (ha csak lehet, egyelőre kerülöm a mikrózást), s ha teszek az ételhez anyatejet is, azt mindig frissen keverem bele.
Általában Tücsi egy pohárkányit eszik meg együltében, aztán nézelődés és kis szundi után még egy negyed-fél adagnyi repetát kér.

Ebben a zöldségmixben krumpli, murok, zeller és őszibarack van, némi petrezselyemzölddel bolondítva.
A zöldségeket kevés vízben párolom-főzöm, mixeléshez pedig leszűröm és főzőlevet csak apránként adok hozzá, mert inkább sűrű pépnek, mint levesnek akarom.



Őszibarackos zöldségmix

hozzávalók

3-4 szem krumpli
1 nagyobb szál murok
1/4 kisebb fej újzeller
1 nagyobb őszibarack
2-3 szál petrezselyemzöld

A zöldségeket megpucolom, leöblítem, apróra vágom. Kevés vízben (annyi sem kell, hogy teljesen ellepje), fedő alatt, közepes/kis lángon megfőzöm.
Az őszibarackot meghámozom, felkockázom és az apróra vágott petrezselyemzölddel együtt a főzés utolsó 5 percében teszem a lábaskába.
A főtt zöldségeket leszűröm - a főzőlevet felfogom! -, majd egészen kevés főzőlével, botmixerrel összeturmixolom. Ha túl sűrűnek találom, néhány kanálka főzőlével hígítom. Kihűlés után még egyszer ellenőrzöm az állagát - melegen hígabb, hidegen sűrűbb -, s ha kell némi főzőlevet még keverek hozzá.
Új íz (zöldség, gyümölcs, hús) esetén mindig, de nemcsak olyankor, keverek az ételbe anyatejet, így Tücsi könnyebben elfogadja. Az anyatejcit mindig frissen (evés előtt) keverem az éppen aktuális babapempőhöz.

Tejci nélkül, pici sóval bolondítva egészen finom :) Tudom, mert ebből az őszibarackos zöldségmixből fél pohárkányit én ettem meg, ami harmadnapra maradt volna :) (Manapóm, mikor látta, hogy mit eszem, tréfásan megjegyezte, jut nekem is rendes étel, nem kell a gyerek elől elennem :)

Aprótalpúak, jó étvágyat !

Szószedett: 
murok - sárgarépa

2011. aug. 10.

Segítsüti

Restellem, ezzel bizony alaposan lemaradtam. De a pozitív gondolkodás, valamint a 'jobb későn, mint soha' jegyében legalább most pótolom mulasztásom, a Segítsüti 2011 tavaszi akcióra készített háremek csemegéjének receptjét és fotókat.
A készülődés izgalmában az átadásokról nem készítettem fényképeket. Örömömre, a három nyertes közül kettővel sikerült személyesen találkozni - nagyon kedves, elbűvölő embereket ismerhettem meg. Sajnos a harmadik átadást nem sikerült személyes találkozóval megoldani, de kedves licitnyertesem párjának közreműködésével végül célba ért a két nagy tortadoboznyi sütemény.
Kacat72, BHedi, Csilli81, most is, ezúton is, még egyszer szívből köszönöm a nagyon szép liciteket, és gratulálok! :) 



A háremek meggyes csemegéjének különlegességét rafinált egyszerűsége adja, hiszen valójában a szilvalekváros torta újrafogalmazása fűszeres meggylekvárral, kockás Zila formában sütve, marcipánba burkolt darabos meggylekvárral töltve. A megtöltött sütikockákat kívánság szerint csokimázzal vontam be vagy marcipánba burkoltam.
S hogy került a hárem a meggyes-marcipános-csokis sütihez? A századelőn úgy tartották a marcipán a háremek titokzatos, zárt, ám felfedezésre váró világának csemegéje.




Háremek meggyes csemegéje

hozzávalók - 25 db-hoz

a tésztához

80 g margarin
3 tojás
150 g cukor
1 ek. vaníliás cukor
1 citrom héja
5 púpozott ek. meggylekvár
200 g liszt
1 csomag sütőpor
kockás Zila sütőforma
formaleválasztó

a töltelékhez
marcipán
meggylekvár

a bevonathoz
marcipán
ét tortabevonó
habtejszín

A tésztához a puha margarint habosra keverem a cukrokkal és egyenként beledolgozom a tojásokat. Belereszelem a citrom héját, majd hozzákeverem a meggylekvárt. Kanalanként hozzászitálom és eldolgozom a sütőporral elvegyített lisztet. 
A Zila formát nagy gáztepsire állítom, befújom a formaleválasztóval. A meggylekváros tésztát apránként a formába kanalazom, minden adagot elsimítok, hogy a formát jól kitöltse. A végén a tepsit alólról óvatosan megütögetem, hogy a tészta szépen elterüljön. 
180 fokos előmelegített sütőben kb. 40 percig (tűpróbáig) sütöm. Mikor megsült, a tepsiben 5-10 percig
pihentetem, majd levesszem a fém keretet. Zila formástól rácsra állítva teljesen kihűtöm. 
A kihűlt sütit formástól sima felületre fordítom és a formát leemelem. Éles késsel a formának megfelelően felkockázom.

 

A töltelékhez előkészített marcipánt porcukorral vékonyan meghintett deszkán vékonyra nyújtom és éles késsel kb 1,5 cm széles csíkokra vágom.


2-2 keresztbe fektetett csíkkal egyenként kibélelem a tésztában kialakított mélyedéseket, úgy, hogy a csíkok bő ujjnyival túllógjanak a tésztán. A fészkekbe púpozottan meggylekvárt teszek, majd visszahajtom a marcipánt, hogy fedje a lekvárt.


A csoki bevonathoz a darabokra tördelt étcsokit és a tejszínt összeolvasztom (100 gr csokihoz 3-4 ek folykékony habtejszín).
A megtöltött és rácsra állított sütikockákat egyenként bevonom a csokimázzal (tetejét, oldalait), majd egy-egy cukorgyönggyel vagy aprított mandulával díszítem. Hűvös helyre teszem, hogy a csokimáz megszilárduljon.

 

A marcipános bevonathoz, sütikockánként diónyi marcipánt - szintén porcukorral meghintett deszkán - kör alakúra nyújtok és a marcipánt oldalain-szélein megredőzve, a kockákat egyenként beburkolom. A sütikockák tetejét olvasztott csokipöttyel és egy-egy cukorgyönggyel díszítem.


A kész háremek meggyes csemegéjét kockánként nagyobb méretű papírkapszliba állítom, majd szépen írókázott levendulás-mézes dobozban kínálom.

Nem dicsekvés (dehogynem :), de mindhárom kedves nyertesem visszajelzése az volt, hogy a háremek meggyes csemegéje nemcsak szép és mutatós, de igen finom is :)


Zila forma híján a tészta 22 cm átmérőjű kerek tortaformában vagy kisebb tepsiben is megsüthető. Ebben az esetben két - a tésztalap méretével megegyező nagyságú - marcipánlapot lehet nyújtani és a kettévágott tésztára, valamint a tetejére tenni. A meggylekvár tölteléket a kettévágott tészta közé (vastagon) és tetejére (vékonyabban) lehet kenni, majd az egész tortát olvasztott csokival bevonni.

Jó étvágyat !