Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: puliszka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: puliszka. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. aug. 22.

Babapempő - kukorica, édes kása


Igaz, a dalocska édes málét emleget, de mivel Tücsi nem eszik még sem tejet, sem tojást, hát kása lett a kukoricadarából. Sok gyümölccsel és ezektől édesen. Aranysárgán, pirosasan.
Ha magunknak főzöm a puliszkát, akkor azt általában sósan készítem, fele tej-fele vízben, apróra reszelt murokkal, sóval, borssal, zöldfűszerekkel, belemorzsolt túróval, sokszor keverek bele puhára főtt csirkehúst is. Az így feldúsított puliszkát tejföllel esszük, második fogásnak vagy vacsorára.
Ha Tücsinek készítem - almásan és őszibarackosan 4 hónapos kortól, meggyel keverve 6 hónapos kortól -, kimarad a tej, túró, só és bors. Murkot, csirkehúst és jónéhány zöldfűszert kóstolt már, de most desszertnek készült az édes puliszka, így őszibarack, meggy és alma került bele.
Az elején, mivel Tücsi főleg enyhén párolt gyümölcsöket evett (a nyerstől rettentő pocakfájós volt), a sűrű, forró puliszkába szórtam a feldarabolt barackot, almát, néhányszor összeposzogtattam, majd botmixerrel pépesítettem. A meggyel szerencsém volt, még szezonban eszembe jutott, hogy kimagozva lefagyasszak nagyobb adagot, most abból élvezkedünk, egyszerre egy maroknyit.
Mostanában ismét próbálkozunk nyers gyümölccsel is, tegnap őszibarackot reszeltem az amúgy is gyümölcsös kásához. Visszanéztem Manó kisfüzetkéiben, ő is sokszor kapott puliszkával vagy főtt rizzsel kevert gyümölcsöt, mert Tücsihez hasonlóan, a csak gyümölcs rettentően felgyorsította a kis pociját.

A gyümölcs-puliszka keverékből általában 200-230 gr között szokott fogyni egy étkezésre. Ezt is két napra főzöm, lévén a barack is, az alma is kicsit párolódik, nincs az a veszély, mint a frissen reszelt gyümölcsnél, hogy bebarnul. Ha keverek a kész kásához nyers gyümölcsöt, azt evés előtt.



Gyömölcsös puliszka
Barackos, almás, barackos-almás, barackos-meggyes, almás-meggyes

hozzávalók

5 dl víz
2 dl kukoricadara
4-5 őszibarack
10-12 szem meggy
2-3 nagyobb golden alma

A vizet főni teszem, mikor zubog, szelídre állítom a lángot és a kukoricadarát kis sugárban a fövő vízbe csorgatom. Ovális fémhabverővel szoktam keverni, így biztos nem lesz molnárlegényes a kása. Egészen kis lángon, 10-12 perc alatt, állandóan kevergetve sűrű puliszkát főzök. Félrehúzom a tűzről.
Az őszibarackot/almát megpucolom, húsát kisebb kockákra vágom és a forró puliszkához keverem. Visszateszem a tűzre, egyet-kettőt poszogtatok rajta, majd ismét leveszem.


Botmixerrel, azon melegében összeturmixolom. Mikor kihűlt még egyet turmixolok rajta, így biztos nem marad darabos és a hűlés közben képződött keményebb réteg is eltűnik. No meg, az állagát is tudom ellenőrizni, lévén forrón-melegen hígabb, míg langyosra hűlve alaposan besűrűsödik. Azért főzök kifejezetten sűrű puliszkát, mert a gyümölcs úgyis felhígítja.


Ha meggyesen készítem, akkor a magozott, fagyos meggyszemeket a tűzön tartott, forró puliszkához keverem, 1-2 percig együtt főzöm, majd ezután teszem bele az őszibarackot és/vagy almát.

 

A langyosra hűlt édes, gyümölcsös kását Aventes poharakba adagolom. Most már egyszerre 200-230 gr között szokott fogyni, Tücsi tízóraira, uzsonnára, elő-vacsorára eszi. A kész puliszkához lehet frissen reszelt őszibarackot vagy almát keverni, ezt rögtön evés előtt, hogy ne levesítse túl, ne barnítsa be az ételt.


Aprótalpúak, jó étvágyat !



2010. jún. 9.

Főzelék - de luxe :)

Még tart a sóska, fejes saláta szezonja, hát gyorsan leírom, nálunk - többek között -, hogy készül a főzelék. Hátha valaki ehhez is kedved kap, mint például a rakott-sült salátánál többen jelezték, hogy mentették a receptet, s a saláta leves de luxe is többeknek megtetszett.

Mint írtam, nagyon szeretjük, külön-külön és együtt is ezt a két hallhatatlan zöldet.
Rendkívül sokféleképpen elkészíthető, s amellett, hogy egészséges, még üdítő, hűsítő, sőt, olcsó is :)

Ez a főzelék a bennelévő egyéb zöldségekkel (zöldhagyma, murok, karalábélevél, reteklevél) és a hozzáadott feta sajttal érdemelte ki a de luxe kategóriát. Lehet így is és természetesen lehet a "hagyományos" módon is főzni, habarva, rántva. S biztos van még ezer és egy féle módja a saláta-sóska főzelék készítésének.
Szívesen veszek minden ötletet :)




Sóska-saláta főzelék de luxe

hozzávalók

3 bő marék sóskalevél
1 közepes fejes saláta
1 murok
fél szál petrezselyem
2 zöldhagyma, zöld részével együtt
3 újfokhagyma vagy ugyan ennyi kövér gerezd
3-4 karalábélevél
3-4 reteklevél
2-3 ek feta sajt
kevéske tej, szűk fél dl
só, bors
1 ek olaj

A hagymákat megpucolom, vékonyan felkarikázom.
A murkot, petrezselymet julienre vágom.
A karalábé és retekleveleket megmosom, leszárítgatom, apróra vágom.
A sóskát és a fejes salátát alaposan megmosom, leszárítgatom (pl konyharuha közé teszem és átlapogatom). Laskára vágom.
Az olajat megmelegítem, ráteszem a hagymákat, nagyjából egy percig keverem. Rászórom a vékonyra vágott murkot, petrezselymet, átforgatom, majd teszem is a serpenyőbe a metéltre vágott sóskát és salátát.
Közepes tűzön nagyjából 8-10 percig párolom, időnként megkevergetem. A zöldek (sóska, saláta) levet engednek, nem kell alá vizet tölteni.
Beleszórom az ízesítőnek szánt, felaprított karalábé- és retekleveket, majd sózom, borsózom.
Még 1-2 percig együtt rotyogtatom, aztán rámorzsolom a feta sajtot. Ezzel annyit hagyom a tűzön, amíg a sajt kicsit olvadozni kezd (nem fog úgy olvadni, mint pl a trappista vagy edami, de változik az állaga). A főzelékhez löttyintem a kevéske tejet, még egyszer alaposan összekeverem, félrehúzom. Megkóstolom, ha kell még fűszerezem.

Puliszkával tálalom. S talán úrinőhöz nem méltó módon, udvariassági falatot sem hagyva, együltömben eltüntetem az egészet :)



Jó étvágyat !

2010. febr. 28.

VKF! 32. / 1 - Tiszta őrület! - Mi van a tányéron?

Kókuszos fehércsokival bevont torta darabos meggylekvárral ...
vagy mégsem?
Maimoni meghirdette a VKF! 32. fordulóját - Tiszta őrület!
Hűha! Az életem így is tiszta őrület sokszor, nemhogy még a konyhámba is betörjön - gondoltam, míg csak a forduló címét olvastam. Aztán pár sorral odébb már a hasam fogtam nevettemben ... elképzeltem ugyanis milyen ínycsiklandó képtelen képtelenségek sorakoznak majd a VKF! összesítésekben.

Nos, remélem az én konyhai őrületem is gazdagítja a kínálatot.
Lássuk hát, milyen finomság is rejtőzik a kókuszos fehércsokinak látszó réteg alatt ... nem más, mint a sokszor méltatlanul mellőzött polenta ... lánykori nevén puliszka, gyerekkorában kukoricakása. Az őrületre való tekintettel zöldfűszerekkel, fokhagymával, sültpaprika krémmel bolondítva, pikánsan csípős meggy chutneyval körítve.



Puliszka újraértelmezve: sajtkrémmel bevont polentatorta sültpaprika krémmel


hozzávalók

fél dl kukoricadara
fél dl tej
1 dl víz
só, bors
bazsalikom, csombor
2 fej fokhagyma
mogyorónyi vaj

2 nagy kápia paprika
1 kisebb fej hagyma
2 kk krémsajt (tömlős, natúr)
só, bors
2 kk olaj

3-4 ek reszelt sajt
1 ek krémsajt (tömlős, natúr)
1 kk joghurt

A kápia paprikákat megmosom, megtörölgetem, sütőpapíros tepsibe teszem és forró sütőben 35-40 perc alatt megsütöm. Ahogy kiveszem nylon tasakba emelem és szorosra összekötöm. Saját gőzében hagyom nagyjából 10 percig, hártyavékony héja így sokkal könnyebben lehámozható, arról nem is beszélve, hogy időközben kicsit veszít sütőforróságából.
A hagymát megpucolom, apróra vágom és a kevéske olajon megpárolom (nem pirít, párol).
A meghámozott paprikahúst a párolt hagymához teszem, sózom, megszórom frissen reszelt borssal, néhányat rottyantok rajta, majd kevéske krémsajttal simára keverem (kézimixer).
Vagy ... figyelem, barbatrükk :-) előkapok a fagyasztóból egy adag, még nyár végén eltett sültpaprika krémet, mikróban, olvasztó programon pillanatok alatt kienged, fűszerezem, összekeverem a krémsajttal.



A tejet a vízzel együtt főni teszem. Belenyomom a fokhagymát, majd mikor a tejes víz elkezd szépen felmászni az edény falán, azaz főni kezd, vékony sugárban, állandó keverés mellett (ovális fémhabverő) belecsorgatom a kukoricadarát. Fűszerezem: só, bors, apróra vágott bazsalikom és csombor. Állandó keverés mellett addig főzöm, míg besűrűsödik, poszogni kezd.
Félrehúzom a tűzről, beledobom a mogyorónyi vajat, elkeverem.

Egy edénykét kivajazok, teszek bele 2-3 ekniyt sűrűre főtt puliszkát, leütögetem, hogy mindenütt kitöltse a formát. Rákanalazok a sültpaprika krémből, elsimítom. Megint 2-3 ek puliszka, megint sültpaprika krém, majd a tetejére/aljára is puliszka kerül.
Még néhányszor leütögetem, majd a tetejére folpackot simítok, erre egy kisebb lapítót teszek, s annak a tetejére egy liter tejet ... Nem, nem őrültem meg, de hirtelenjében ez volt a leggyorsabb mód arra, hogy a puliszkatortát lenyomjam a formában, amíg kihűl.

A reszelt sajtot összekeverem a krémsajttal és joghurttal.

A meggy chutneyt nem frissen készítem, hiszen nem is lenne friss, ropogós meggy, csak lekapok egy üveggel a még nyáron eltett, kifejezetten pikáns-fűszeres-édeskés finomságból.



A kihűlt puliszkatortát tányérra borítom, körbekenem a krémsajttal. A tetejére, melléje halmozott meggy chutneyval tálalom.
Kínálhatom előételként, vagy szelet natúr hús mellé köretnek, de akár húsmentes főfogásként is megállja a helyét ... mi vacsorára ettük.
Az pikáns meggy chutney hihetetlen ízkavalkádban keringőzik a fűszeres puliszka, édeskésen vöröslő sültpaprikakrém és natúran selymes sajtkrém társaságában.



Jó étvágyat!

2009. jún. 4.

Csíkosan

Még étteremalakítás előtti időkben kerekedett a mondás, miszerint a puliszka a szegény emberek eledele. Hát, én igencsak vitatkoznék eme állítással. Igaz, a sós vízben, kása sűrűségűre főzött kukoricadara, csak úgy magában éve, nem feltétlenül fenséges eledel ... bár, éhes embernek a száraz kenyérsarok is az. De visszatérve a puliszkára, úgy gondolom, ahogy én főzöm (nem főzi úgy senki :-), s ahány variációban főzöm, igencsak messze áll a szegényes ételtől. Viszont hamar megvan, kevés munkával és a fűszerezések, társítások száma közelít a végtelenhez (juhtúróval/túróval, gombával, sajttal, zöldségekkel, ...)



Csíkos puliszka túróval, spenóttal

hozzávalók

3 dl kukoricadara
9 dl tej-víz (fele-fele)
25 dkg túró
4 bő marék spenót(levél) - nem tudom súlyra mennyi, Manapó ennyit tudott leszedni a kiskertből, megmosva, lerázva, összefogva volt négy bő maréknyi
só, bors
3 gerezd fokhagyma
margarin - a forma kenéséhez

A spenótleveleket alaposan lemosom, lobogó vízbe teszem, fakanállal lenyomogatva 3-4 percig benne hagyom, leszűröm, hagyom lecsepegni és hűlni.
A tej-víz keveréket felforralom, sózom, megszórom bőven frissen reszelt borssal, belenyomom a fokhagymagerezdeket, s mikor szépen emelkedik a lábosban, kavargatni kezdem és vékony sugárban beleöntöm a kimért kukoricadarát. A tüzet lennebb húzom, a darát folyamatos keverés mellett besűrítem (tejbegríz állagú lesz). Félrehúzom, időnként megkeverem, hogy ne bőrösödjön.
A lecsöpögött spenótot tessék-lássék összevágom, nem kell nagyon elaprózni, nem pürének lesz.
Egy szögletes formát (őzgerincnél rövidebb és magasabb, de lehet bármilyen tűzálló edény) kikenek a margarinnal, majd rétegezni kezdem: a puliszka egyharmada, fele spenót, fele túró, ezt meghintem még kevéske sóval és borssal, újra egyharmad puliszka, maradék spenót, másik fele túró, só (csak kevéske), bors, majd a puliszka maradéka. A tetején a puliszkát villával elrendezgetem, simítom.
Forró (180-200 fok) sütőbe tolom és nagyjából 20 percig sütöm.
Így, hogy a felső réteg puliszkára nem kentem tejfölt és sajtot sem szórtam, szép sötétarany kérge lesz, én ezt a részét nagyon szeretem. Ha nem akarnám kérgesíteni, túróval vagy sajttal elkevert tejföllel, vagy csak úgy magában, tejföllel átvonnám sütés előtt.
Megvárom, míg kihűl (lehet forrón, melegen is tálalni, igaz, akkor nem áll meg a formából kiborítva és nem szeletelhető, viszont úgy is nagyon finom), a sütőformából tálcára borítom, szeletelem és durvára őrölt színes borssal meghintett tejföllel körítve tálalom.



Jó étvágyat!

2009. máj. 8.

Valami egyszerűt és finomat és

könnyűt, s ha lehetséges, még gyorsan is.
étteremalakítás és fejtörő :-)

A zöldségesnél rám kacsintott egy szép fej karfiol és tisztán öngyilkos szándékkal a kosaramba vetette magát egy zsenge cukkini. Nem volt mit tenni, mindketőtt hazavittem, igaz, előtte szépen sorbanálltam és fizettem értük.
Otthon aztán töprengeni kezdtem, mi legyen további sorsuk. Talán kerüljenek egy fazékba, hogy némi murokkal és petrezselyemmel gazdag zöldséglevesben olvadjanak össze. Áááá, második fogás is kell. Szóval más kellene. Rakott karfiol. De akkor mit csinálok a cukkinivel? Rakott cukkini. Nem jó, kimarad a karfiol és egy cukkiniből miniatűr méretű lenne a rakottas. Némi zöldséges kirakózás után megszületett a menü: tavaszi karfiolleves és cukkinis puliszka, ez utóbbi tojással, sajttal dúsítva.
Már kevergettem az ételeket, mikor beugrott, lehetett volna cukkinis palacsinta is. Sebaj, ezt majd legközelebb.

A levesekben az a jó, hogy minimális változtatással új ízeket tudok varázsolni. A legutóbbi karfiolleves jellegét a vajon futtatott zöldségek, a szerecsendió és a tej adják.



Karfiolleves


hozzávalók

1 közepes fej karfiol
2 szál murok
1 szál petrezselyem
1-2 szál zöldhagyma - csak a fehér része, a zöldje majd krumplipaprikásba kerül
1-2 gerezd fokhagyma
alaplé (v víz+levescsont v víz+gyári leveskocka)
kb 1 dl tej
só, bors, szerecsendió
1-1,5 bő ek vaj

A karfiolt rózsáira szedem, folyó víz alatt megmosom, leszűröm. A veteményt és a hagymákat megpucolom, vékonyra karikázom (a fokhagymát is).
A vajat habosra melegítem, rádobom a murkot, petrezselymet és a zöldhagymát, közepes lángon 3-4 percig pirítom, közben kevergetem, le ne ragadjon. Rádobom a fokhagymát is, további 1-2 percig kevergetem, majd következik a karfiol, ezt is megforgatom az illatos, forró vajon (2-3 perc). A karfiolt érdemes falapáttal keverni és óvatos mozdulatokkal, ne morzsálódjon.
Mikor minden zöldségdarabot egységesen bevont az aranysárga vaj, felöntöm az alaplével és félrebillentett fedő alatt, közepesnél kisebb lángon (alapelv: főjjön, de ne lobogjon) szinte egészen készre főzöm (öööö, mondjuk, 95% készültségi állapot :-). Egyszer-kétszer bekukkantok a fedő alá, ha kell, pótlom a levet, sózom, borsózom és frissiben szerecsendiót reszelek rá, ebből csipetnyit bőven.
Mikor a zöldségek megfőttek - amolyan al dentenél picit puhább, de semmiképpen sem szétfőtt -, felöntöm a tejjel, ha levesesebbre akarom, akkor még alaplevet is pótlok hozzá. Egyet lobbantok rajta, hogy a tej habja elfőjjön. Megkóstolom és, ha kell, utánnaízesítem. Tálalás előtt kihalászom a levescsontokat.



Miközben a karfiolt rózsáztam (hű, nyelvújító leszek :-), azon morfondíroztam, vajh mi kerüljön még a puliszkába. Ezt az ételt - a puliszkát - azért is szeretem, mert végtelenül sokféle képpen variálható, lehet főétel, édesség, lehet sós vagy édes, dominálhat vagy a háttérbe húzódhat, szerény, de fontos kiegészítőként. Miközben ezen töprengtem, eszembe jutott, ohó, van nekem még tavaly eltett paradicsompaprikás-hagymás-paradicsomos alapom! Ezekhez és az aranysárga kukoricaliszthez ízben, színben passzol a zsenge cukkini és némi szűziesen fehér, natúr krémsajt.

Cukkinis puliszka

hozzávalók

1 rész tej (2 dl)
2 rész víz (4 dl)
1 rész kukoricadara (2 dl)
1 közepes méretű cukkini
só, bors, kakukkfű
1 tojás
fél tubus natúr krémsajt
zakusza alap* (lsd tipp & trükk) - tetszőleges, ha van kéznél, ide érdemes használni
vaj a formákhoz

A tejet és vizet főni teszem. Amíg félszemmel lesem, nehogy világgá induljon a lábasból, kimérem a kukoricadarát, megmosom és kockára vágom a cukkinit, kézügybe készítem a habverőm.
A fövő tej-víz elegybe csorgatom lassan a kukoricadarát, állandóan kevergetem a tejet, ne legyen csomós. Féltüzön, állandó kevergetés közben, besűrítem a puliszkát. Mikor nagyjából félidőnél járunk, beleszórom a cukkinikockákat. Háromnegyed időnél (majdem-kész, nem-kell-már-sok állapot :-) belenyomom a krémsajtot, hozzáadom a zakuszka alapot, fűszerezem: só, bors, frissiben aprított kakukkfű. Elég sűrű, kész van állapotban félrehúzom a tűzről, beleütöm a tojássárgát és elkeverem.
Amíg a tűzálló formákat vajazom (kicsi, kisebb, közepes, tetszés szerint, lényeg, hogy tűzálló és vajazható legyen) néha keverek egyet-kettőt a hűlő puliszkán is.
Felmelegítem a sütőt 200 fokra.
A tojásfehérjéből habot verek, lazán a lassan ehető hőmérsékletű cukkinis puliszkába forgatom, majd ezt a formákba kanalazom. A tetejükre, vékony csíkban, "össze-vissza" nyomok egy kis krémsajtot, majd 15 percre a forró sütőbe tolom.
Sülés közben gyönyörűen felnő, de amint hűlni kezd a közepe sajnos visszaesik kicsit. Ez viszont csak a látványából von le valamelyest, ízében nem rontja.
Tejföllel könnyű, önálló étel, de ettük már natúr csirkemellhez köretként is. Így is, úgy is finom, könnyű, s mégis laktató.



Jó étvágyat!

Tipp & trükk:
Mikor a piac tele van friss és valóban kerti paradicsommal, piros paprikával (kápiapaprika vagy gogos), akkor szoktam ez azt alapot készíteni. Nagyjából 3-4 nagyobb paprikához számolok 1-2 közepes fej hagymát és 1-2 nagyobb fej paradicsomot. A hagymát egészen apróra vágom, kevéske olajon üvegesítem, hozzákeverem a ledarált paprikát, majd a hámozott és incifinci kockára vágott paradicsomot és az egészet nagyjából addig rotyogtatom, amíg a levét elpárologja. Kétféle képpen tartosítható: tisztára mosott, száraz befőttes üvegbe teszem, tetejére 1 ek-nyi forró olaj, forrón lefedem és szárazdunsztban áll, amíg kihűl; vagy megvárom, míg kihűl és kisebb adagokban (pl kimosott kis tejfölös-, kefíres pohárban) lefagyasztom. Paprikáshoz, gulyáshoz, tört krumplihoz, nem édes paradicsomleveshez, ésatöbbi nagyszerűen használható. Tudom, ez nem a klasszikus zakuszka, azért is nevezem "zakuszka alapnak", ráadásul így rövidebben fel tudom címkézni, mintha azt írnám kápiás-hagymás-paradicsomos elegy.

Szószedett:
vetemény - gyűjtőszó, egyszerre jelenti: murok, petrezselyem, paszternák, lestyán, stb
murok - sárgarépa
gogos - paradicsompaprika; a gogos kifejezést Erdélyben használják, a román "gogosari"-ból származtatott

2008. nov. 10.

MP3 receptek - padlizsánkrém, juhtúrós puliszka, lábas-csirke by Garffyka

Padlizsánkrém, mifelénk vinette. Érdekes, ugyanazt a szót használjuk a zöldségre, mint a krémre, vinette.
Többféleképpen is készíthető, mi így szoktuk, felénk ez a "hagyományos".

Padlizsánkrém

hozzávalók (mennyiségek, amit az MP3-ra készített krémhez használtam)

70 dkg konyhakész padlizsán, azaz megsütött, meghámozott, lecsepegtetett, összeaprított (részletesebben itt, vinette eltevés télire)
3 tojássárgából majonéz
olaj a majonézhez
két púpozott tknyi mustár
egy duci gerezd fokhagyma
kb kétszerannyi hagyma a reszelő legapróbb fokán lereszelve
só, bors
egy tk citromlé (legjobb a frissen csavart)

A tojássárgákat és a mustárt összekeverem, és egészen vékonyan, szinte cérnavékonysággal adagolom hozzá az olajat, közben folyamatosan keverem (habverő, kézzel vagy géppel), akkor van kész, ha szép állagú, kemény, selymes majonézt kapok. Ha netalán összeugrana, kicsapódna, nem kell pánikolni, egy másik edénybe tojássárgát üt az ember, és kiskanalanként hozzáadagolja a kicsapódott majonézt, folyamatos keverés közben. Lehet polcról leemelt üveges/tubusos majonézt is használni, ha nagyon siet az ember gyereke.
A konyhakész padlizsánt a majonézhez keverem, belereszelem a hagymát és rányomom a fokhagymát is, mehet a citromlé, só, bors ízlés szerint. Jól összedolgozom. Órácskányira a hűtőbe teszem, utánna kóstolom meg, rögtön összekeverés után nem feltétlenül adja ki teljesen az ízeket, s aki ritkán készíti, annál előfordulhat, hogy túlsózza, -savanyítja.


Juhtúrós puliszkáról már áradoztam. Manó szereti, párom is megeszi, bár igaz, ő nincs oda érte, én viszont nagyon szeretem ... amikor még melegen, a megolvadt juhtúró fonalat húz maga után, ahogy egy-egy falatot a villámra veszek, vagy hidegen, tortaszerűen szeletelve, magában egy kis házi savanyúsággal, csirkehusihoz vagy gyenge szószós husihoz, hmmmmm.

A puliszka alapállapotban liszt+kukoricadara+só, na, nálam ez bővül, mert víz+tej keverékében főzöm, reszelek bele murkot (srépa) és petrezselymet, belenyomok fokhagymát, és teszek hozzá egy kis vajat is a végén. Van, hogy pirospaprikás hagymával dúsítom. Ha van maradék sült (főtt) husi, azt apróra vágva belekeverem. Néha tehéntúrót keverek hozzá. A variációk száma végtelen, s ahány változat, annyiféle íz.

Juhtúrós puliszka (és tehéntúrós változata is) készítés és fényképek itt, VKF! pályázó is volt már.

Lábas csirke és són sütve. Ezekről szintén írtam, mindkettő kedvence, mert pikk-pakk odakészítem, s amíg sül, párolódik, lehet egyébbel mókolni. A lábas csirkéhez nagyon jól használhatom a titkos fegyvert :-), ez a Maxtól tanult sült paradicsom.

padlizsánkrém házi kenyéren, kiskertből válogatott paradicsommal, olivabogyóval (ez utóbbi bolti, de már dolgozunk a mediterrán éghajlaton, hogy saját fánk legyen :-)

Jó étvágyat!

2008. aug. 7.

VKF! XVIII. - Különleges túrósok

Tévedés ne essék, már az elején tisztázom, a VKF! (kezdők számára Vigyázz! Kész! Főzz!, hogy ne legyenek zavarban, mint én voltam anno, nem sejtvén, hogy a három betű frappáns rövidítése a felhívásnak) kiírást Ízbolygó tette közzé, nem szerény személyem.

VKF! XVIII. - Különleges túrósok

Max barátom hívta fel rá a figyelmem és engem nyomban elkapott hév - hiszen szeretjük a túrós ételeket, a natúr túrókrémtől a juhtúrós körözöttön és különféle túróval rakott puliszkákon át a túrós sütiig, sőt, még azon túl is :-)

Szösszenetek-gasztro: Hétvégi menü főszerepben a túró, Garffyka módra

Zöldségleves bazsalikomos túrógaluskával
Juhtúróval rakott zöldséges puliszka
Tejfölös-tehéntúrós puliszka són sült csirkével és fokhagymás cukkinival
Aljanélküli túrós süti szilvalekvárral, őszibarackkal

Kipróbált és bevált receptek, személy szerint - kiscsaládom támogatásával :-) - csak ajánlani tudom.

Jó főzöcskézést & jó étvágyat!

Zöldségleves bazsalikomos túrógaluskával

Hozzávalók a leveshez (a zöldségek mennyisége, aránya ízlés kérdése, nálunk így készült): 3 szép szál murok, 2 daliás petrezselyem és ezek zöldje, fél fej karalábé, 2 közepes fej hagyma, 4 duci gerezd fokhagyma, 1-1 bő marék zöldborsó és paszuly (ez vegyesen zöld és sárga), három zsenge cukkini, egy fej paradicsom; ekanálnyi olaj, só, bors, levescsont ( nálunk csirkecsont volt kéznél, lehet mással is, ha nincs, jöhet a bevált leveskocka).
Hozzávalók a galuskához: 1 tojás fehérje, 4 ek gríz, 10 dkg túró, bazsalikom, csipetnyi pirospaprika

A zöldségeket felaprítom és az egy evőkanálnyi olajon a cukkini és a paradicsom kivételével megfuttatom (sorrend: hagyma, fokhagyma, murok, petrezselyem, paszuly, karalábé, borsó), vízzel felöntöm, beleteszem a levesnek való csontot (vagy vízzel felöntöm és hozzáteszem a leveskockát, ha nincs kéznél levescsont), sózom, borsózom, fedő alatt finoman rotyorászva majdnem készre főzöm. A cukkinit és a kockára vágott paradicsomot csak a végén teszem hozzá, nem jó, ha túlságosan elpuhul (családi "szakkifejezéssel" élve "trutyis" lesz).
Amíg a leves fődögél 3-4 szép levél friss bazsalikomot egészen apróra metélek, egy tojásfehérjét habbá verek (mélytányérban, villával felverve tökéletes), pirinkót sózom, hozzákeverem a túrót és a grízet, a bazsalikomot és a pirospaprikát is.
A közepes erősséggel fövő levesbe mokkáskanállal (akinek nincs türelme, ideje, lehet kiskanállal is) galuskákat szaggatok. Nagyjából 4-5 perc alatt megfőnek a túrós galuskák.
Szaggatáskor kezem ügyébe készítek egy poharat vízzel, minden második, harmadik galuska után belemártom a szaggatásra használt kanalat, így a túrós-grízes massza nem ragad a kanálra és az utolsó galuskának sincs zombi formája.
Óvatosan megkóstolom (forró tud ám lenni ez a tűzön főtt leves), ha kell utánna sózom, borsózom. Legvégül beleteszem az apróra vágott petrezselyemzöldet, egyet keverek rajta.



Juhtúróval rakott zöldséges puliszka
Tejfölös-tehéntúrós puliszka són sült csirkével és fokhagymás cukkinival


Sokan azt mondják, a puliszka a szegények étele. Valamikor biztosan így volt. Hiszen a "valódi" puliszkához mindössze víz + kukoricadara + só kellett, no meg puliszka-főző edény, puliszka keverő lapát (amivel semmilyen más ételt nem kevertek) és valaki, aki tudta olyan ügyesen keverni, hogy fia "molnárlegény" se maradjon a kész pulickában.

A puliszka nálunk főleg Manó születése után lépett elő ritkábban főzött ételből főszereplővé. Én mindig is szerettem és ÉSzüleimnél gyakran volt terítéken - jó sok juhtúróval, kovászos uborkával, kívánni sem lehetne finomabbat.
Kisgyerekes anyukák, apukák figyelmébe is ajánlom - hat hónapos kor után nyugodt szívvel-lélekkel adható.
Rakottan vagy zöldséggel, csibehusival keverve megállja a helyét bármilyen felnőtt menüben is, mindezek mellett kímélő, nem terheli a pocakot.
Finom magában vagy köretként. Hidegen, melegen. (nem, folttisztításra nem alkalmas, tehát nem mindenrejó csodaszer, csupán finom)

Alap-puliszka Garffyka módra

Hozzávalók: 1:3,5 arányban kukorica dara (nem liszt és nem a rizsszem nagyságú őrlemény) és folyadék. A folyadék lehet csak víz, csak tej vagy ezek keveréke (nálam általában fele-fele). Ezenkívül murok, petrezselyem, fokhagyma, hagyma, picurka olaj, kanálnyi vaj (margarin), só, bors és zöldfűszerek bármelyike (természetesen nem egyszerre) : borsikafű, bazsalikom, rozmaring, tárkony, petrezselyemzöld.


Murkot, petrezselymet a reszelő legkisebb fokán lereszelem. A fokhagymát átnyomom, hagymát apróra vágom és picurka olajon megdinsztelem. A zöldfűszert leöblítem, apróra vágom.
Kimérem a kukorica darát és a folyadékot. A folyadékot főni teszem a lereszelt murokkal, petrezselyemmel és az átnyomott fokhagymával. Mikor zubog, lennebb veszem a tüzet és folyamatos keverés közben szépen csurgatva hozzáadom a kukorica darát. (Csurgatva, azaz vékonyan öntve, nem egyszerre belezuttyantva) Nagyjából 8-10 perc állandó kevergetés következik. Vigyázat! a puliszka alattomos tud lenni, úgy tűnik nem is él, csak elvan az edényben, alig-alig emelkedik a teteje, aztán hirtelen nagyot pöffen és mindent beterít, forrón. Nagyjából félkész állapotban félrehúzom, párat keverek rajta, fűszerezem: só, bors. Ha teszek bele hagymát, akkor most van itt az ideje, hogy hozzáadjam. Visszateszem a tűzre és tovább kevergetem. Ha túlságosan sűrűnek találnám, öntök hozzá egy kis tejet (vizet) és gyorsan elkeverem, remélve, nem marad molnárlegényes. Az egyik "trükköm", hogy puliszkát nem fakanállal, lapáttal, de habverővel kerveve főzök. A habverőt időnként leütögetem az edény szélén, ne szedjen össze sokat; valójában kevesebb, mint egy kiskanálnyi szokott rajta maradni, ez gondolom, elhanyagolható mennyiség. A zöldfűszereket a végén keverem hozzá, ezekkel egyet rottyantok rajta. Kész. Miután félrevettem a tűzről, a biztonság kedvéért (és mert nem szeretem takarítani a tűzhelyről) még néhányat keverek rajta, hogy kiadja a bentmaradt gőzt. Hozzáadom a kanálnyi margarint és jól elkeverem. Állagra hasonlít egy sűrű tejbegrízhez, kicsit masszívabb, sűrűbb.
A puliszka önmagában is finom - mármint minden további rakás, rétegezés, sütés nélkül. Tejföllel, tejjel, kefírrel. Köretnek szószós ételekhez, paprikás, pörkölt.
Ha rakottan készítem, akkor kikent tűzálló tálba rétegezem.

A "rakás" lehet túrós, zöldséges (pl gombás raguval), ez esetben egy juhtúrósat (nagyobbik edény) és egy tejfölös-tehéntúrósat készítettem.



Juhtúróval rakott zöldséges puliszka

Hozzávalók: juhtúró (itt a bryndza típusú vált be leginkább, ez hasonlít legjobban az általam megszokott és megkedvelt kolozsvári brinza-hoz), (oliva)olaj, zöldséges alap-puliszka.
Tűzálló edényt margarinnal kikenek. Legalsó réteg zöldséges alap-puliszka, kicsit megkenem olajjal (kiskanálból vékonyan körbe-összevissza csurgatom olajjal), elmorzsolom rajta a juhtúrót. Namármost, aki valaha is próbált juhtúrót morzsolni, tudja, hogy a juhtúróval sok mindent lehet csinálni, morzsolni, azt nem. Én késsel-ujjal szoktam kisebb-nagyobb juhtúró darabokat szórni az olajjal megkent puliszkaréteg tetejére.

Következő réteg puliszka, olajjal meghintem, juhtúró. Ezt így folytatom, amíg az összetevők tartanak. Legfelső réteg juhtúró.
Lefedem és forró sütőbe tolom nagyjából 20 perc-fél órát, aztán fedő nélkül sütöm, pirítom 5-10 percet.
Ha van türelmünk megvárni, hogy valamennyire kihűljön, egyben szépen ki lehet csúsztatni az edényből és szeletelni, mint a tortát. Ugyanilyen finom forrón-melegen is. Kovászos uborkával, házi savanyúsággal. Nagyétkűeknek natúran grillezett csirkehusival. Paradicsommal, paprikával. Szépen terített asztalnál vagy suttyomban "kóstolgatva", a konyapult fölé hajolva. Csak ajánlani tudom.



Tejfölös-tehéntúrós puliszka són sült csirkével és fokhagymás cukkinival

Hozzávalók: tehéntúró, tejföl, zöldséges alap-puliszka; són sült csirke (eredeti receptötlet Max konyhájából, enyém annyiban különbözik, hogy sütés előtt megtűzdelem a combikat fokhagymával és bőr alatt megborsózom, először bőrével lefele sütöm 45 percet, aztán bőrével felfele, letakarva 10 percet, végül takarás nélkül még 10 percet szoliztatom, hogy ropogós, piros legyen, sülés után nagyjából 10 percet még a són hagyom); cukkini, fokhagyma, (oliva)olaj.

Tejfölös-túrós puliszkához egy tűzálló tálat margarinnal kikenek.
Az alap zöldséges puliszkához keverek 2 ek (nagyjából két ujjnyi) túrót, nem dolgozom el aprólékosan, csak hevenyészve.

Rétegezem: zöldséges puliszka, tehéntúró, tejföl. Nem keverem össze a tejfölt és a tehéntúrót, ugyanis ezzel a megoldással lényegesen több tejföl és kevesebb túró jutna a puliszkára, márpedig nekem éppen az ellenkezője a célom: sok túró, kevéske tejföl. Legfelső réteg tehéntúró és tejföl. Érdemes vigyázni, nem szabad az edény pereméig rakni, sülés közben a tejföl "megemelkedik" és a háziasszony úgy jár, mint jómagam, a szaftos tejfölös-tehéntúrós töltelék egy része a kis jénai edény peremére, fülére égett, s ha ÉApám nem oly nagylelkű, hogy elmosogasson helyettem, még mindig azt súrolnám.
Forró sütőben, fedő alatt nagyjából 20-30 percig "pihentetem", majd fedő nélkül további 5-10 percet sütöm még.
Juhtúrós társához hasonlóan, hűltebb állapotban ez is szépen tányérra csúsztatható és torta szerűen szeletelhető, ám ugyanilyen finom még melegen is.
Kovászos uborkával, paprikával, paradicsommal, zöldhagymával. Tejföllel meglocsolva. Főételnek vagy köretnek.


Nálunk mostanában són sült csirke körete volt a tejfölös-tehéntúrós puliszka, fokhagymás cukkinivel.



Fokhagymás cukkini

Hozzávalók: fokhagyma, cukkini, (oliva)olaj, margarin, bazsalikom, rozmaring. Edény, ami jól tartja a hőt, hogy a cukkini ne tocsogjon sokáig az olajban.

A fokhagyma gerezdeket vékonyan felszeletelem, a cukkinit nagyjából fél centis vastagságúra karikázom, a bazsalikomot, rozmaringot (ha zöld) közepesen apróra vágom. A forró olaj-margarin keveréken pár pillanatig megfuttatom a zöldfűszert (ha ilyen nincs, csak szárított, azt a végén adom hozzá), ráteszem a karikázott cukkinit és a fokhagymát. Forrón tartom, de lehetőleg ne égjen, lapáttal kevergetem, hogy a cukkini csak piruljon, de ne trutyisodjon. Minnél nagyobb az edény feneke és minnél kevesebb a cukkini, annál hamarabb megvan. Nagy adag cukkinit érdemes 2-3 részben elkészíteni. A cukkinit szűrőbe szedem, hagyom lecsepegni a fölös zsiradékot. Nem sózom, tálaláskor megszórom frissen őrölt borssal.


Aljanélküli túrós süti szilvalekvárral, őszibarackkal

Ilyen sütit már készítettem, eredeti recept a Morzsikákon - Dorati, Mesi köszönöm - keresztül Andi weboldaláról jutott az én konyhámba.

Szeretjük a túrót és a süti is finom volt ... mégis, nekünk valami hiányzott, párom szerint valami gyümölcs. Ettünk mellé egy kis házi szilvalekvárt és gyümölcsöt ... igen, ez az, valami gyümölcs, páromnak igaza volt.

Bennem elkezdett munkálkodni a tettrekész konyhaördögöcske, ha a tetejére kent lekvárral finom, milyen lehet, ha együtt sütöm a lekvárral? És ha gyümölccsel sütöm együtt? Így született a szilvalekváros aljanélküli túrós és az őszibarackos aljanélküli túrós.

Hozzávalók:
1 kg túró
15 dkg lágy margarin
5 ek gríz
2 ek liszt
12 ek cukor (nálunk 12 ek glukonon)
4 egész tojás + ide került a túrógaluskából megmaradt tojássárgája is
csipet só
1 citrom héja reszelve
2 cs vaniliás cukor
bő fél cs sütőpor
4 bő ek házi szilvalekvár és 1 mk fahéj
vagy
1 szép őszibarack és egy mk sütőrum
a tetejére : 1 kis pohár tejföl, 1 ek liszt, 1 tojás


A hozzávalókat a lekvár és a barack kivételével egy edénybe tettem és robotgéppel összekevertem.

Mivel egy adagból kétfélét terveztem sütni, a kidolgozott masszát kettévettem.

Egyik feléből készült a szilvalekváros: a massza harmadát-felét sütőpapírral bélelet tepsibe tettem, a megmaradt masszába beledolgoztam 4 bő ek szilvalekvárt és az 1 mk őrölt fahéjat, majd a lekváros masszát a lekvártalanra simítottam.

A tetejére a liszttel-tejföllel elkevert tojás került.


Az eredeti massza másik feléből készült az őszibarackos: a masszához kevertem az 1 mk sütőrumot, sütőpapíros tepsibe simítottam, majd a barackot (hámozás nélkül) vékony cikkekre vágtam és a túrós massza tetejére tettem, cikkenként ferdén állítva-fektetve, belenyomkodva a tésztába.

Erre jött a liszttel-tejföllel elkevert tojás.

Mindkét tepsit előre melegített (nagyjából 180 fok, légkev.) sütőbe tettem és nagyjából 45 percig sütöttem , az első tíz perc után visszavettem 175 fokra.

A szilvalekvárosat fahéjas porcukorral, az őszibarackosat csak porcukorral szórtam meg, még melegen.



Azt hiszem sikerem volt :-) hiszen kell ennél jobb referencia?



Szószedett:
murok - sárgarépa
petrezselyem - a petr gyökér maga
paszuly - bab (hüvelyes, zöld vagy sárga vagy vaj)
gríz - búzadara
fia - egyetlen
molnárlegény - ebben a vonatkozásban: darás étel főzése közben keletkezett csomó, amikor a dara nem oldódik el szépen a folyadékban, de apróbb-nagyobb csomókba áll össze
pulicka - puliszka

suttyomban - lopva, leplezve