2009. júl. 15.

Növényeim

Trinity barátnőm, a Zamat és illat háziasszonykája, érdeklődött kedvenc növényeim iránt. Pontosabban, tíz kedvenc növényem iránt, lett légyen az fű, fa, bokor, virág, netán fűszernövény.
Hát, kemény dió, ugyanis minden növényt szeretek, még a szúrós szamártövist is, hiszen olyan csodaszép lila virágai vannak. Szeretem és tisztelem a növényeket, nemcsak szépek, de a fentmaradásért, túlélésért napról-napra folytatott küzdelmük igazán tiszteletre méltó. Hálásak minden törődésért, a gondozást dús levelekkel, csodaszép virágokkal, finom ízekkel fizetik meg.
Na jó, a gazokat, így, csoportosan és gyűjtőszóval, a kiskerti gazokat ki nem állhatom. Erről tanúskodik a nemrégiben elkövetett vérengzés is.

Megpróbálok "kedvencségi" sorrendet felállítani és igyekszem nem felsorolni az összes növényt, amit csak ismerek :-)

Fák

Talán legkedvesebb fám a kiskertünkben növő szomorú fűz. Mindig is szerettem ezeket a szelíden, megadóan lehajló, de valójában erős és szívós fákat. A kolozsvári csónakázó tó körül rengeteg szomorúfűz hajlongatja ágait, talán innen a szerelem.
A kertünkbe Manapó ültette, de olyan titokban, hogy reggel még helye sem volt, s mire délután hazaértem, már ott büszkélkedett egy törékeny kis fűzfa a kistó mellett. Eleinte az őt támasztó karók vastagabbak voltak és szegény fűzfánk többször is a földig hajolt az erős szélben. De túlélt minden vihart és megpróbáltatást, s ma már kertünk egyik legszebb dísze.



Másik nagyon kedves fám a gesztenyefa. Kolozsváron a Sétatéren, a Főtéren, a Bazilika körül valóságos gesztenyefa erdő áll. Csodálatos látvány mikor virágzanak, a büszke, gyertyaként magasló fehér és rózsaszín virágok hihetetlen pompát varázsolnak.
Sajnos a kertünk nem elég nagy, hogy gesztenyefát ültethessünk, így marad a távoli csodálat. Szerencsére a Brunszvik kastély parkjában is nagyon sok gesztenyefa pompállik, még Beethovent is megihlették fejedelmi koronájukkal.

Fenyőfa. Pontosabban kisfenyő. Még pontosabban a mi kisfenyőnk. Valami csudaszép, szabályos formában nő, szinte kör alakú a tűszoknyája. Szívet melengető öröm nézni, ahogy évről évre több centis, selymes, üde zöld új hajtásokat hoz.



Magnólia, vagy, ahogy itt inkább ismerik, tulipánfa. Még nem tudjuk milyen színű virágai lesznek. Tavaly azt hittük elvesztettük a kis fát, hűséges öntözésünk ellenére majdnem kiszáradt. Aztán megjelent pár rügyecske itt, néhány ott, s ma már látszik, hogy néhány év múlva dús virágú, sudár fácskává fog cseperedni.



Bokrok


Az összes bokor, ami a kertecskénkben áll. Manapóval együtt ültettük szinte mindet - néhányat egyedül "partizánkodott" :-D. A kis kecskerágók szálnyi "vastagok" voltak csupán, a tövises vöröslevelű is bőven elfért egy aprócska ültetős pohárkában. Mára mindegyik csodaszép, dús növésű, sűrűr bokorrá lett.

Vérmogyoró bokraink, az elültetési egy zsenge ágacska alig gyökérrel állapothoz képest valóságos dzsungellé lettek. Idén már kétszer metszette meg Manapó a vérmogyoró bokrokat. Szinte tenyérnyi, kora tavasszal mélybordó aztán zöldesbe hajló levelekkel díszelgő bokrok szinte uralják a kert egyik részét.



Virág


Akárcsak a fák és bokrok esetében is, nincs olyan virág, amit ne szeretnék. Egyik kedvencem például az óriás fejű őszirózsa. És nem értem, miért lenne csak temetővirág és miért lenne sértés, bántás, ha valaki ezekből az igazán pompázatos virágokból összeállított csokrot kap. Az őszirózsák közül is leginkább azt a rozsda-aranybarna, óriásfejűt szeretem, amilyen színt itt sajnos még nem láttam :-( Kolozsváron rengeteg volt belőlük, a mély-bronzosan csillogó óarany virágok büszkén pompállottak erős száraikon.

Vagy bokor. Orgona. Lila orgona. Mindig is szerettem ezt a virágot, illatával, aprócska virágokból összeálló fürtjeivel, finom formázatú, erős zöld leveleivel. Mamikám egyik kívánsága volt, hogy legyen a lábainál egy orgonabokor. Most már van nekünk is saját kis orgonabokrunk, Manapó vette, hozta, ültette. És idén először virágot is hozott! Tavasszal csodaszép, sötétlila, csokros-fürtös, messze illatozó virágba borult a kis bokor.



Liliom. Királyliliom. Előkelő, rafinált, távolságtartó, szenvedélyes, gőgös, érzéki, uralkodó, nehéz illatú, csábító. És nem utolsó sorban, királyliliomból volt a mennyasszonyi csokrom :-)



Gyöngyvirág
. Maga a megtestesült ellentmondás. Megdöbbent és lenyűgöz, hogy egy ennyire tisztának, ártatlannak, szűziesnek, kecsesnek látszó virág annyira erős, halálos mérget képes termelni.



Fűszerek


Minden fűszernövény. Nincs olyan, amit ne szeretnék. Legfennebb akkor, ha nagyon nem odaillő társítással használják. Csombord (borsikafű), tárkony, kapor, kakukkvirág, bazsalikom, rozmaring, menta, lestyán, citromfű, snidling, hogy csak párat említsek :-)



Gyümölcsök


Van néhány, amit még soha nem kóstoltam. Például friss mangót, avokádót. De biztos ezeket is szeretném. Van, amit szívesebben megeszek, másokat ritkábban, de nagyon szeretek minden gyümölcsöt, legyen édes, lédús, fanyar, kesernyés, karcos, zamatos, bogyós, nagyszemű, sárga, zöld, piros, lila, fekete. Gyakorlatilag, ha gyümölcs, mindegy, csak érett legyen és sok.
Dinnyéből képes vagyok egymagam együltömben több kilónyit elpusztítani.
Több hétig el tudnék élni gyümölcsökön, egy kis sós sajton és néhány nagy pohár zelleres, petrezselymes, frissen őrölt borssal fűszerezett paradicsomleven :-)



Zöldségek


Szintén mindenevő vagyok. Kerek zöldség, piros zöldség, hosszúkás zöldség, föld felett vagy föld alatt növő zöldség, lila zöldség, zöld zöldség, minden zöldség.
Természetesen a kiskertben növőkre vagyok a legbüszkébb. Idén vetemény, hagyma, fokhagyma, fodros levelű saláta, paradicsom, cukkini, tök, zöldbab. De volt már ugorkánk és tengerink is, meg paszternák és zöldborsó.
Nem egészen így termő zöldség, és, mint a fentiekből kiderül, nem csak ez a kedvencem, de odavagyok a savanyúkáposztáért. Leves, kolozsvári rakott, töltött, melegszendvicsen sajtréteg alatt, magában, akárhogy.





Azt hiszem, mire én is összeállítottam ezt a listát - Trinity, ezúton is elnézést a késedelemért, legközelebb összekapom magam :-) -, már minden gasztro-bloggerhez eljutott ez a kérdés. Így hát nem küldöm tovább, ám ha mégis vannak olyanok, akik még nem szöszmötöltek kedvenc növényeik listájával, nosza, szabad a vásár.
:-D

2 megjegyzés:

trinity írta...

Jajj, Garffyka,
nem lóverseny ez...Csak ráérősen, kivártam volna....
Tudod milyen jólesik a melegben a havas fenyő látványa?? Most valahogy ennek tudtam leginkább örülni:))))
Köszi!!!

Renata írta...

Hű ez az összeállítás!!
Tényleg..., a magnóliát én is nagyon kedvelem. Látvány is, illat is.