Oldalak

2009. jún. 25.

Muffin spenóttal, kukoricával

Manónak és nekem nagyon ízlett ez a muffin újításom. Manapó is megette, bár azt hiszem, a legközelebbi sütés nem kifejezetten az ő kérésére lesz.
Reggelire, vacsorára, köretnek hús mellé, főzelékhez húsmentes feltétnek.
A muffin úgy sikeredett, hogy tépelődtem, mit csináljak az utolsó kétmaréknyi spenóttal, ami a kiskertben termett. Főzeléknek édeskevés, lefagyasztani sem érdemes. Hát legyen .... mondjuk ... muffin ... ööö ... de nincs spenótos muffin receptem ... akkor legyen mondjuk ... spenótos-kukoricás muffin ... hopsz, nincs itthon kukoricaliszt ... oda se neki, probléma áthidalható, legyen spenótos-kukoricás-rozslisztes muffin.
Lett. Szerintem finom lett, igaz, legszebb muffin kategóriába esélye sincs - bár a zöld erezés kifejezetten szép -, kicsit rondácska szegénykém, dehát úgyis azt halljuk-valljuk, a belcsíny a lényeg, s nem a mulandó szépség.
A kétmaréknyi spenótlevélből nem jutott mind a 12 muffinba, de amibe igen, abban pont jól elfért.
Nem lévén kukoricalisztem, az eredeti recepten picit változtattam.



Spenótos-kukoricás muffin

hozzávalók

3 tojás
1/2 dl olivaolaj
1,5 dl tej
3 gerezd fokhagyma
20 dkg rétesliszt
5 dkg teljeskiőrlésű rozsliszt
5 dkg sima liszt
1/2 tk só
4 dkg cukor
csipetnyi frissen őrölt bors
1 cs sütőpor
2 dl kukorica (főtt, pl konzerv)
1 csokor petrezselyem (a zöldje)

2 bő marék spenótlevél (6 muffinhoz a tucatnyiból)
negyed-fél tubus natúr sajtkrém
1 kk olaj

kevéske vaj

Ezt a trükköt évekkel ezelőtt tanultam CsaniManótól. Szilikonos muffinsütőm mélyedéseit kevéske vajjal kikenem és a formát beteszem a mélyhűtőbe. (Ha nem szilikonos a forma, akkor majd papírkapszlival kell kibélelni.)
A kukoricát, ha mirelit, kevéske sós vízben megfőzöm, leszűröm, kihűtöm. Ha főtt (pl konzerv) kukorica, akkor csak leszűröm, átöblítem és csepegni hagyom.
A spenótleveleket megmosom, és 4-5 percre lobogó vízbe teszem. Leszűröm, csepegni-hűlni hagyom. Lapítóra teszem, összevágom. A picurka olajat megmelegítem, ráteszem a spenótot, kicsit átrotyogtatom (ne legyen leveses), hozzányomom a sajtkrémet, pár tekerés frissen őrölt borssal, csipetke sóval ízesítem és csak addig kevergetem, míg a sajt elolvad. Félrehúzom, hogy hűljön.
Kimérem a többi hozzávalót. A folyékonyakat kicsit összekeverem, hozzányomom a fokhagymagerezdeket, majd belekanalazom a liszteket, cukrot és sütőport, a sót és a borst és a felaprított petrezselyemzöldet is. Összekeverem, nem kell aprólékosra kidolgozni, de azért nem maradjon liszt szárazon.
Eddig kézimixerrel dolgoztam, most villára váltok és a lecsepegtetett kukoricát lazán a muffin masszához keverem, vigyázva, hogy a szép, ép szemek ne törjenek agyon.
Kikapom a hidegre tett muffinformát és elkezdem belekanalazni a tésztát. Nagyjából a fele lesz csak kukoricás. A spenótosak két variációban készültek: muffintészta a formába, rá a spenót, majd megint tészta; a másik variációban, villával és csak nagyon lazán, belekevertem a spenótot a kukoricás muffintésztába, úgy kanalaztam a formába.
200 fokra előmelegített sütőbe tolom, vissza is veszem a forróságot 175 fokra (10 perc), majd nagyjából 170 fokra (15-20 perc). Érdemes tűvel megböködni a késznek nyilvánított muffint.



Mi cukkini tzatziki, rozmaringos són sült csirke és aszalt vörösáfonya társaságában ettük. Meg vacsorára is tejjel, sült virslivel. Manó tízóraira, mikoris, a játszásba belefáradva, se szó, se beszéd, megkaparintotta a muffinos dobozt, letelepedett a kisszékre, és a dobozt ölbekapva majd egy egész muffint begyűrt együltében.

Jó étvágyat!

3 megjegyzés:

Ancsika írta...

Garffykám ez csuda jól hangzik! De édes Manóka, hogy így mindent megeszik. Szinte látom magam elött. Tudod, az jutott eszembe, hogy lehet, nyáron pár napra gyereket kéne cserélnünk. Hátha ha Maxot rátudnád venni, hogy egyen! :)))

Garffyka írta...

Ancsikám, szeretettel várlak mindkettőtöket! :)) De nálunk cudar világ van ám ... ez van, nem szeretni, hanem megenni, s ha ez nem fogy, más bizony nincs, sőt, ha ez most nem fogy, akkor majd ebédre, vacsorára, másnap reggelire ... De tény, ami tény, Manó kezdettől fogva keveset válogat(na).

trinity írta...

Hát, akkor én valamit elrontottam.

Bár ez a muffin finom nagyon - nem is erről írok,de ha valamelyik gyerekem fejébe vette, hogy ezt-vagy azt nem eszi meg, akkor egy hétig inkább vizen élt volna.

Úgyhogy Manóval azért szerencséd van, vannak makacsabb és makacsságukban kitartó gyerekek is!!:)))