2009. jún. 29.

Hupikék törpikék kalandjai

Kedves kolleganőmtől kapott Manó vagy egy tucat törpikét. Hupikék törpikét.
Bár mifelénk nincs az a bizonyos spór üzlet, ami az elmúlt hetekben törpike lázban égett, rendszeresen kapunk szórólapot tőlük. Manó rögtön az első törpikésre lecsapott, mondván, azt ő kapta ajándékba és azonmód ki is olvasta, figyelmesen tanulmányozva, mit is vásárolnak a törpök :-) Aztán rendre begyűjtötte az összes törpikés spór újságot. Mi meg meghatódva néztük Manapóval, hogy milyen jólnevelt kis krapek, hiszen nemcsak, hogy nem kezdett hisztizni magát a földhöz vágva, hogy márpedig neki rögvest törpök kellenek, de meg se említette.
Ehhez képest szombat délelőtt kicsomagolhatott egy szép marék friss, ropogós törpikét. Ajándék neki. Csak úgy. Mert tündéri és aranyos. És mindig szól, ha "akció" készülődik :-) És mert szereti a törpöket.
Volt is örömködés, mindegyiket részletesen tanulmányozta, megállapította, hogy két Nótatatörp és két Szunditörp van, hogy Törpapa a kakukktojás, merthogy az ő ruhája piros, míg a többieké fehér, hogy Okoska verset ír, kicsit csalódottan, hogy Töjpilla nincs itt, mert éppen biztosan ejment máshová.



Aztán a törpök találkoztak egymással



és beszélgettek.



Sorba álltak Törpapa vezetésével.



Manapó kiment füvet nyírni - muszáj, az elmúlt két hétben szinte folyamatosan esett, áldás volt a szombati párórás napsütés - én pedig a konyhába vonultam serénykedni. Tudni kell, hogy a konyha és a nappali egy légtér és jól átlátható. Murokpucolás közben a következőket hallom az összes töjpöt jól megfőzöm ... ööö, micsoda? Az összes töjpöt megfőzöm, ismételte meg Manó és szinte kéjes arcocskával kavargatta a törpsereget nagy lábosában.



Aztán bedobozolta őket. Aztán visszatette a nagylábosba.



Aztán egy kisebb - még a Morzsikáktól, MP alkalmával kapott - serpenyőbe gyömöszölte őket



és



a felfordított dobozot kinevezte tűzhelynek.



És közben, mint egy aprótermetű böjti boszika, csak mondta-mondta jól megfőzöm a töjpöket, meg is kell sütni, mindent töjpöt. Került rájuk egy kis bors, mustármag, pudingpor és tej is, nehogy csak saját levükben főjjenek azok a szegény kis törpicsekek.
Én gondolatban fellapoztam az összes dr Vekerdy tanácsadást, az aranylapokból kinéztem a legközelebbi gyerekpszichológus telefonszámát ... hiszen, ugyan mi lelhette Manót, hogy törpöt akar főzni?!
Mint később kiderült, nem megevés céljából főzte őket, sőt, eszébe sem jutott, hogy a főzés mint olyan, kellemetlen lehet a kis hupikékségeknek, hiszen éppen jó meleg vízben főzte őket. Nos, Manó csupán aranyat akart főzni a törpökből. Merthogy Babar királyék az egyik rajzfilmben aranyat bányásztak. S mivel Babar éppen nem volt kéznél, hát a törpök is megteszik :-)
Délutánra lelki egyensúlyom és nevelési elveinkbe vetett hitem teljesen visszatért, mikoris Manó egy törpös spór újságban meglátta, hogy az egyik lap meggyűrődött, éppen ott, ahol egy törp volt a képen. Gyorsan kisimogatta a lapot és ennivaló pici gyerekujjacskáival-tenyérkéjével megsimogatta a rajzolt törpöt, meggyógyítom, ne fájjon neki.
:-D

6 megjegyzés:

Edit írta...

Hat, ezen en olyan jot nevettem!
Nagyon aranyos!

Chef Viki írta...

Jaj de jót nevettem én is!

Azt hittem, Manó lett Hókuszpók! Na de akkor hol van Sziamiaú? :-)))

Gyöngyi írta...

Nagyon aranyos, külön tetszik, hogy fotóztad is a történéseket:)))

trinity írta...

Garffyka,
nyugi....Hókuszpók is mindig meg akarja főzni a törpöket-de mindig megússzák:)))
Édes ez a kissrác, ahogy belemélyed a játékba!!!

Karulino írta...

Valami Tündéri, ahogy Manó játszik, és ahogy Te ezt tolmácsolod, az is nagyon eredeti. :)
Tudom, hogy Te csak elbeszélő vagy, de akkor is megfűszerezed a történetet.

KOS írta...

Ez nagyon cuki :)) Kora reggel jól jött :)