2010. máj. 31.

Reteklevélből pesto

A pesto készítése Olaszországból ered. A Liguria vidékéről származó pesto hagyományosan a pesto alla genovese.
A pesto tulajdonképpen gyűjtőfogalom, különféle szószokra. Mindazokat a sugo-kat (szószokat, mártásokat), amit általában hidegen készítenek el, és az un. pestóban törik össze, nevezik pestonak. A pesto szó jelentése ugyanis mozsár.
Ugye, milyen egyszerű? :)

Az "alap" pesto hét hozzávalóból áll:
2 evőkanál fenyőmag,
5 evőkanál olívaolaj,
só ízlés szerint,
bors ízlés szerint,
2 csokor friss bazsalikom,
4-6 gerezd összetört fokhagyma
9 deka reszelt parmezán sajt.
Mindezt ízesíthetjük kapri - és olívabogyóval, illetve különféle fűszerekkel is.

A pesto csak a legfinomabb, extra szűz olívaolajat szereti, és a bazsalikom, illetve egyéb zöldfűszerek frissességére is nagyon kényes!
Frissen főzött, forró tésztára téve egyszerű vacsoraként fogyasztható, de puha kenyérrel mártogatva előételként is kitűnő.
Hűtőben 4-5 napig áll el, míg lefagyasztva 3 hónapig is eltartható.

A pestóban az a jó, hogy mindenki saját ízlésére formálhatja, fűszerezheti kedve szerint, elrontani szinte lehetetlen. Az eredeti olasz ételek alapjául szolgáló pesto nem más, mint a paradicsomos szósz, sok-sok finomsággal.
Bár egyszerűnek tűnik a felsorolt szószok elkészítése, Olaszországban azért minden családnak megvan a maga titkos pesto receptje, amit szigorúan őriznek.

Azt hiszem nagyjából négy-öt évvel ezelőttig nemigen tudtam mi fán terem, s eszik-e vagy isszák a pestot. Aztán tavaly első próbálkozásra összehoztam egy chilis cukkini pestot, tésztához, rozsos péksüteménybe, tejföl bolondítónak. "Natúr" petrezselymes pestot sült halkarikákhoz készítettem, diós-petrezselymeset krémsajttal összekeverve mártogatósnak és szuperül illet az erdélyi hegyek közt frissen sült miccshez is.
A pesto azon ételek egyike, ahol csupán fantáziánk és ízlésünk szab határt, mind ízvilágban, mind felhasználhatóságban, hiszen szinte bármilyen ételhez/be illik. Na jó, lekváros kenyérrel még nem kóstoltam ... bár, most hogy jobban belegondolok ... nem biztos, hogy olyan vad ötlet :)

Írtam volt, hogy a zöldséges időnként bolondnak tart, de hát ez legyen a legnagyobb gondom :) Főleg, ha csábmosolyomnak (halk vihoj :) ellenállni nem tudván, lekanyarintja egy-két kötés retek zsenge zöld leveleit, csakis nekem.
Én meg hazaballagok a levelekkel, megmosom, lerázom, és pörkölt dióval, tökmaggal, parmezánnal pestová dolgozom.
A pestos kanálnyi kefírrel összeforgatom és frissen főtt tésztához keverem.
Jóízűen eltüntetem, s megállapítom, soha rosszabbat.




Reteklevél pesto

hozzávalók

1-2 kötés retek zsenge zöld levele
3-4 ek dió
1 kisebb petrezselyemzöld
2-3 gerezd fokhagyma
parmezán sajt
só, bors
chili paprika - kimaradhat
olivaolaj

A diót megpirítom, majd darabosabbra darálom.
A retekleveleket és a petrezselyemzöldet leöblítem, konyharuhával leszárítgatom, a darabosra darált dióhoz teszem.
Fűszerek: só, bors, chili paprika.
Belereszelek parmezán sajtot. Ennek mennyisége erősen függ a sajt milyenségétől; pl "igazi" parmezán vagy parmezán típusú sajt.
Az egészet késes aprítóban finomra őrölöm, majd kisebb edénybe szedem és nagyjából kanalanként adagolva az olivaolajat alaposan eldolgozom. Az olivaolaj mennyisége függ egyrészt a sajt milyenségétől, a dió mennyiségétől, illetve attól is, hogy mennyire sűrűre akarom a pestot.

Az alaposan eldolgozott, kész pestot csavaros üvegbe kanalazom és hűtőben tárolom. Amíg tart. Nem sokáig :)
Két ek lecsepegtetett kefírt összedolgozok 4-5 ek pestoval és az egészet frissen kifőtt tésztához keverem. Fokhagymás sült paradicsommal tálalom. Ebédre, vacsorára.




A pesto a gyors & könnyű címke mellé megérdemelné az 1000 féle képpen alakítható jelzőt is, hiszen nagyjából a kamra, hűtő tartalma és fantáziánk szab határt a számtalan módon ízesíthető és felhasználható finomságoknak.

Jó étvágyat !

6 megjegyzés:

Max írta...

Nem csípős egy kicsit? Mármint a levél, mert nekem olyan emlékeim vannak.

Garffyka írta...

Max, de igen, picit csípős. A kis piros retek levele kevésbé, mint a nagyfejű fehér reteké (azt hiszem az a sörretek). De a parmezán és a kevéske kefír enyhít rajta, a kevés csilivel pont jó ízt ad kifőtt tésztára borítva.

sedith írta...

No, képzeld, én is kipróbáltam. És meg is ettem, bár nem mondhatom, hoyg hű, de milyen remek volt. Egyelőre nem tudom, hová tenni, mármint az ízét. Első kóstolásra majdnem kiköptem, aztán már nem volt olyan rossz, sőt, de azért fura volt. Talán mert még soha semmiféle pestot nem ettem addig. Majdnem ugyanúgy készítettem, mint te, csak parmezánt nem tettem bele. Vajon, megváltoztatta volna nagyon az ízét?

Felhőlány írta...

Örülök, hogy kipróbáltad, és annak is örülök, hogy ízlett!
Hol találsz ilyen remek recepteket?! :)))

Garffyka írta...

Sedit, igen! Parmezán, vagy más, parmezán jellegű (kemény) sajt mindenképpen kell bele! Teljesen más lesz az íze és az állaga is.
Próbálj ki egy "hagyományosabb" petrezselyem vagy bazsalikom pestot; fenyőmag helyett, vagy részben dió tökéletesen jó, és a mi ízlésünkhöz közelebb áll.

szepyke írta...

Jaj, ez már Felhőlánynál is nagyon tetszett!:) Én meg spenót szárából csináltam, az nem csípős. Érdekes, hogy a retek csíp, nem is hittem volna! Gyönyörű színe van!:))) (Nah, most beégetem magam, soha nem ettem még fehér retket...:D)