2010. febr. 28.

VKF! 32. / 1 - Tiszta őrület! - Mi van a tányéron?

Kókuszos fehércsokival bevont torta darabos meggylekvárral ...
vagy mégsem?
Maimoni meghirdette a VKF! 32. fordulóját - Tiszta őrület!
Hűha! Az életem így is tiszta őrület sokszor, nemhogy még a konyhámba is betörjön - gondoltam, míg csak a forduló címét olvastam. Aztán pár sorral odébb már a hasam fogtam nevettemben ... elképzeltem ugyanis milyen ínycsiklandó képtelen képtelenségek sorakoznak majd a VKF! összesítésekben.

Nos, remélem az én konyhai őrületem is gazdagítja a kínálatot.
Lássuk hát, milyen finomság is rejtőzik a kókuszos fehércsokinak látszó réteg alatt ... nem más, mint a sokszor méltatlanul mellőzött polenta ... lánykori nevén puliszka, gyerekkorában kukoricakása. Az őrületre való tekintettel zöldfűszerekkel, fokhagymával, sültpaprika krémmel bolondítva, pikánsan csípős meggy chutneyval körítve.



Puliszka újraértelmezve: sajtkrémmel bevont polentatorta sültpaprika krémmel


hozzávalók

fél dl kukoricadara
fél dl tej
1 dl víz
só, bors
bazsalikom, csombor
2 fej fokhagyma
mogyorónyi vaj

2 nagy kápia paprika
1 kisebb fej hagyma
2 kk krémsajt (tömlős, natúr)
só, bors
2 kk olaj

3-4 ek reszelt sajt
1 ek krémsajt (tömlős, natúr)
1 kk joghurt

A kápia paprikákat megmosom, megtörölgetem, sütőpapíros tepsibe teszem és forró sütőben 35-40 perc alatt megsütöm. Ahogy kiveszem nylon tasakba emelem és szorosra összekötöm. Saját gőzében hagyom nagyjából 10 percig, hártyavékony héja így sokkal könnyebben lehámozható, arról nem is beszélve, hogy időközben kicsit veszít sütőforróságából.
A hagymát megpucolom, apróra vágom és a kevéske olajon megpárolom (nem pirít, párol).
A meghámozott paprikahúst a párolt hagymához teszem, sózom, megszórom frissen reszelt borssal, néhányat rottyantok rajta, majd kevéske krémsajttal simára keverem (kézimixer).
Vagy ... figyelem, barbatrükk :-) előkapok a fagyasztóból egy adag, még nyár végén eltett sültpaprika krémet, mikróban, olvasztó programon pillanatok alatt kienged, fűszerezem, összekeverem a krémsajttal.



A tejet a vízzel együtt főni teszem. Belenyomom a fokhagymát, majd mikor a tejes víz elkezd szépen felmászni az edény falán, azaz főni kezd, vékony sugárban, állandó keverés mellett (ovális fémhabverő) belecsorgatom a kukoricadarát. Fűszerezem: só, bors, apróra vágott bazsalikom és csombor. Állandó keverés mellett addig főzöm, míg besűrűsödik, poszogni kezd.
Félrehúzom a tűzről, beledobom a mogyorónyi vajat, elkeverem.

Egy edénykét kivajazok, teszek bele 2-3 ekniyt sűrűre főtt puliszkát, leütögetem, hogy mindenütt kitöltse a formát. Rákanalazok a sültpaprika krémből, elsimítom. Megint 2-3 ek puliszka, megint sültpaprika krém, majd a tetejére/aljára is puliszka kerül.
Még néhányszor leütögetem, majd a tetejére folpackot simítok, erre egy kisebb lapítót teszek, s annak a tetejére egy liter tejet ... Nem, nem őrültem meg, de hirtelenjében ez volt a leggyorsabb mód arra, hogy a puliszkatortát lenyomjam a formában, amíg kihűl.

A reszelt sajtot összekeverem a krémsajttal és joghurttal.

A meggy chutneyt nem frissen készítem, hiszen nem is lenne friss, ropogós meggy, csak lekapok egy üveggel a még nyáron eltett, kifejezetten pikáns-fűszeres-édeskés finomságból.



A kihűlt puliszkatortát tányérra borítom, körbekenem a krémsajttal. A tetejére, melléje halmozott meggy chutneyval tálalom.
Kínálhatom előételként, vagy szelet natúr hús mellé köretnek, de akár húsmentes főfogásként is megállja a helyét ... mi vacsorára ettük.
Az pikáns meggy chutney hihetetlen ízkavalkádban keringőzik a fűszeres puliszka, édeskésen vöröslő sültpaprikakrém és natúran selymes sajtkrém társaságában.



Jó étvágyat!

7 megjegyzés:

trinity írta...

Cseles, cseles:)))

Ottis írta...

Én is puliszka variációt választottam VKF-re :-)
Érdekes kombináció ez is!!!

lúdanyó írta...

Nagyon tetszik!!

Max írta...

Jól hangzik!!! Ügyes vagy, gratulálok!!!

Edit (Esc) írta...

Ez nem lehet rossz!

shamu írta...

A kép alapján édességre számítanék. :)

Garffyka írta...

Ez a trükk, pontosabban az őrület benne :) úgy néz ki, mintha torta lenne, de mégsem, illetve igen, de nem édes, hanem sós-pikáns :)