2010. febr. 28.

VKF! 32. / 2 - Tiszta őrület - Ettem már ...

... ha lekváros-mákos pacalt nem is, de narancsos-balzsamecetes-fokhagymás tengeri halfilét igen. Kifejezetten finom volt, ahogy a narancs jellegzetes íze jól különvehetően eggyé válik a balzsamecet pikánsságával és fokhagyma karakánságával.



Max mester & barátomnál olvastam a Maimoni VKF! XXXII. - Tiszta őrület! kiírás kapcsán egy rövid eszmefuttatást, hogy miket evett, éppenséggel nem evett, ami a Manapó szerinti lekváros-mákos pacal kategóriába tartozik ... azaz, olyan ételek, melyek külön-külön finomak, na de együtt ... a legtöbb ember szerint nem.

Gyerekkori emlékem, az azóta titokban többször is megismételt "szendvics": vajaskenyéren jófajta házi szilvalekvár, ezen paszulyos zakuszka*, ezen paprikás házikolbász, majd néhány szeletke sajt. Arra is emlékszem, ÉApám kifordult a konyhából, mikor meglátta ÉAnyámmal elkövetett merényletünket :)
Kedves barátom sokáig csemegeuborkával ette a húslevest.
Manó szívesen majszol a mustár-majonéz-ketchupbe mártott virsli mellé csokis kekszet vagy diós brióst.
Tiniként volt szerencsém megkóstolni egy jellegzetes örmény ételt, a mézes dióval töltött sült hagymát. Bár nem egy könnyű eledel, szinte bármikor szívesen megenném.
Mai napig kedvencem a fűszeres szilvalekváros kenyér kolbásszal. Hasonlóan finom sajátkészítésű narancslekvárral is. :-)

3 megjegyzés:

Edit (Esc) írta...

Brrrrrrrrrr! Ez tiszta orulet!

shamu írta...

A halat megenném. A kolbászos-lekváros kenyeret nem tudom elképzelni, milyen. Meredeken hangzik... :D

Garffyka írta...

A kolbászos lekváros kenyér kifejezetten finom ... jó sűrű, nem túlcukrozott házilekvár, rajta jófajta paprikás kolbász, ha van, akkor csípős, hmmmm :) Komolyan