Oldalak

2009. máj. 26.

A királynő új ruhája - krémesen

étteremalakítás

Önkényesen kinevezem a salátát a tavaszi zöldségek királynőjének. Legalábbis egy post erejéig.
Nagyon szeretem a zsenge, harsogva roppanó salátából főzött levest. Nem elsősorban azért, mert pikk-pakk kész is van, inkább üde, melegen-hidegen egyaránt csábító, kellemesen fokhagymás ízéért és harmonikus látványáért.
Manó sajnos nem eszi, legalábbis eddig nem ette meg, pont a salátát kifogásolta, nem a színe, hanem az állaga miatt. Pedig a leves éppen csak rottyan egyet a laskára vágott salátával, tehát nem maszatos trutyi állaga van, mégis, Manónál nem aratott sikert.
Dehát milyen édesanya adná fel egyetlen próbálkozás után? Ha az általam főzött hagyományos saláta levest nem eszi, hát töröm a kobakom és mondogatom, mint Micimackó, "gondolkozz!, gondolkozz!" És máris megvan az új ruhába bújtatott saláta leves.

Lilian barátnőm kérte, írjam meg, milyen nálunk a salátleves, ők nagyon szeretik, s kíváncsi, az én lábasomban hogy készül. Így hát elnapoltam a tervezett VKF XXV postot, íme egy új saláta leves recept.

Saláta krémleves pirított mandulával

hozzávalók

1 nagy szál murok
3 szál szép zöldhagyma
2 szál zöld fokhagyma
2 kisebb fej saláta - vagy 1 nagyobb, nálam most vegyesen 1 fejes és 1 "rongyos" levelű, nem tudom, mi a hivatalos neve, szép csipkés a levele
alaplé
tej
1 tojás
kevéske liszt
kevéske margarin
2 ek pirított mandula - szeletelt, mert ez van itthon

A murkot és hagymákat megpucolom, megmosom, karikára vágom. A salátát leveleire bontom, alaposan megmosom és lerázom.
A vajat habosra melegítem, a saláta kivételével rádobom a zöldséget és nagyjából 6 percig kevergetve pirítom.
Közben egy külön lábosakában egészen kevés vizet melegedni teszek, mikor fő, beledobom a laskára vágott salátát, elkeverem és le is húzom a tűzről.
A murok-hagyma keverékre alaplevet öntök, egy ujjnyira lepje el a zöldségeket, megsózom és 10-12 percig főzöm.
A salátát levével együtt turmixgépbe teszem és alaposan összeforgatom. Gyönyörű, haragos smaragzöld színű, intenzív illatú levet kapok.
Mikor a murok majdnem kész, hozzáöntöm a leturmixolt salátát, alaposan elkeverem, majd felengedem tejjel és félrehúzom a tűzről. Összesen másfél-két dl tejet használok. A leves sötét, harapós színe megenyhül.
A tojásból és kevés lisztből rest gazdasszony galuskát kavarok, azaz sűrű, palacsintatészta állagúra keverem.
A levest visszateszem a tűzre, amint kicsit főni kezd, gyors kevergetés mellett, vékonyan csorgatva beleengedem a hígra hagyott galuskatésztát. Egy rövidet lobbantok rajta és félrehúzom.
Megkóstolom a kellemesen sűrű állagú krémlevest, a fokhagyma, a vajon megfuttatott murok és a tejjel megszelídített vad zölddé turmixolt saláta üdén, kart karba öltve adják a leves ízét. Tálaláskor megszórom pirított mandulával.



Jó étvágyat!

Szószedett:
murok - sárgarépa
laskára vágni - vékonyabb csíkokra szelni

5 megjegyzés:

Max írta...

Kedvet kaptam hozzá, már akkor, amikor a morzsálón emlegetted. Ki lesz próbálva!

Garffyka írta...

Remélem ízleni fog, nálunk nagyon bejött, Manó csak úgy falta.

trinity írta...

Ez nagyon-nagyon jól hangzik-mandulával, krémesen, meg zöld is, hmmmm, csábító!
A cím, amit válsztottál, az is szenzációs!!!
Jajj, ez a Micimackós idézet, úgy imádom ezt a mesét, annyira aranyos és ártatlan kis figurák-még mindig leülök eléjük:)))

Maimoni írta...

Szia!
Nézz be hozzám,kérlek, ide:
http://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2009/05/sefseges-szakacssapka.html

:))

Kata írta...

Egyszerűen nem hiszem el: képzeld, anyukámmal a múltkorában arról beszélgettem, hogy krémesíteni kéne a salátalevest, akkor nem kellene az ízesítésével trükközni, hogy elfedje a ropogósságának a hiányát... és itt vagy te, aki megtetted:)))