2009. máj. 30.

VKF! - k&k

Igen, a csapból is krumpli folyik, akár alakul az az étteremalakítás, akár nem. Annyi mentségem van, hogy a Cukroskata VKF! kiírására készült ételeket nem egynapon, de még csak nem is gyors egymásutánban ettünk (nem hát, minden fogás után engedélyeztem egy pohár krumpliszörpöt szeretteimnek :-D).
Az úgy volt, hogy megfőztem a hámozott és kockára vágott batátát az édesburgonyás zsömlékhez. De többet főztem, mint a péksütikhez elhasználtam. Kóstolgattam az amúgy egészen enyhén és távolról döblecre hajazó főtt édesburgonyát és azon törpöltem, mi legyen belőle. Püré? Valamilyen köret? Mmmm, egyik sem tetszett, leves volt már többször is, több formában. Legyen mondjuk ... süti! Közelebbről keksz! Így összekapcsolom a kellemest a még kellemesebbel, mert az üresen és szomorúan tátongó kekszesdobozt is feltöltöm, az édesburgonyát is elhasználom, és!, egy újabb krumplis édességet alkotok. Ezért a poszt címe krumpli & keksz.

A jól bevált sokpelyhes, teljeskiőrlésű liszttel készülő kekszreceptet alakítottam át kicsit. Kifejezetten finom, érdekes ízt kaptam, nem a megszokott keksz állaggal, az édesburgonya kicsit krémessé teszi.



Édesburgonyás-pelyhes keksz

hozzávalók

20 dkg főtt édesburgonya
8 dkg margarin
5 dkg cukor
20 dkg pehely - én vegyesen tettem búza-, rozs-, árpa- és zabpelyhet
10 dkg teljeskiőrlésű liszt
1 tojás
1/2 kk szódabikarbóna
csipetkényi só
egy citrom héja
2 cm-nyi reszelt gyömbér

Az édesburgonyát meghámozom, kockázom és egészen kevéske vízben, mondhatni, éppen csak legyen az edényben, főni teszem. Szorosan tett fedő alatt párolom-főzöm, nagyjából 10 perc alatt teljesen megpuhul. Leszűröm és hagyom lecsepegni. Amíg hűl, kimérem a többi hozzávalót. A margarint habosra keverem a tojással és a cukorral, hozzáadom az édesburgonya kockákat - nem töröm össze villával, mert a robotgép eléggé péppé dolgozza -, belereszem a citrom héját és a gyömbért. Jöhetnek a száraz hozzávalók, úgymint tkliszt, pelyhek, só, szódabikarbóna.
Kellemes állagú masszát kapok, kicsi puhább, mint a hagyományos sokpelyhes keksz.
Két, időnként kicsit bevizezett kiskanál segítségével diónyi halmokat rakok sütőpapíros tepsire. A tetejükre felváltva szórok színes és fekete "egérkakit", azaz szórócsokit. Úgy gondoltam, hogy majd ezek a kekszek is szépen elterülnek sütés közben, ezért nem lapogattam le. Hát nem, az első adag nem is keksz formájúnak sült, megmaradtak apró kis gömböckéknek. Ebből tanulva, a második adagot már lelapogatom és úgy teszem az előmelegített, 180 fokos sütőbe, 15 percre.



Manó ezt vacsorázta egy hatalmas bögre tejjel. Kitettem négyet a tányérjára, mindenikbe beleharapott, majd komoly arcocskával mondta nem ízlik, valami benne nem finom, kéjek másikat. Kicsit furcsállottam, de két kekszet még kapott. Azokba is beleharapott, aztán, mire szólni tudtam volna, eltüntette az összeset :-D Azóta is törpölök, most vajon ízlett-e neki vagy sem :-)



Jó étvágyat!

Szószedett:
döblec - sütőtök

4 megjegyzés:

trinity írta...

Szerintem izlett:))))
Ha Te egyszer belendülsz:))))

Garffyka írta...

Trinity, és még van két postra valóm :-)

Mian írta...

Klassz!!!! Manókát elnézve tuti a siker! :)))

The Chef Viki írta...

Erre vártam :-) A kóstoló, ízlelő Manó! Egyem a kis száját és a komoly arcocskáját!

Igen, ez egy komoly feladat! Eldönteni, ízlik a keksz vagy sem :-))