2010. márc. 20.

Marcipánkrémes csokitorta - Zila formában

Manó névnapjára készült ez a finomság. Meglátni - Max barátomnál - és megszeretni fél pillanat műve volt :) Maxnál Mozart torta néven fut és Cicaanya receptjét és kézügyességét dícséri.
Én kicsit szerényebb változatát készítettem el, a csokis tészta közel Cicaanya receptje alapján - kicsivel több cukor és picivel kevesebb kakaópor, de a marcipános bélelést és a mandulás krémet marcipános krémmel váltottam ki.

A siker garantált! Tucatnyi tortaszeletből kettőt sikerült megmenteni - kóstolóba vittük :) - a többit két aprótalpú, egy tinilány és három felnőtt együltünkben elpusztítottuk :)
A tészta nagyon csokis és könnyű, levegős; a marcipános krém tökéletes kiegészítője a csokinak.



Marcipánkrémes csokitorta Zila formában


hozzávalók - tészta

4 egész tojás
25 dkg puha margarin
30 dkg porcukor
4 dkg keserű kakaópor
1 tk szódabikarbóna
30 dkg szitált liszt
2 dl tejföl

pici tojásfehérje a formához

Az egész tojásokból és a puha margarinból sűrű krémet keverek.
Beleteszem a porcukrot és ezzel is krémmé dolgozom.
Folyamatos keverés mellett a masszához adagolom a kakaóport, a szódabikarbónával elkevert és átszitált lisztet. Legvégül a tejfölt is a tésztához adom és alaposan kikeverem.



A Zila torta formát, ott. ahol a fém karika és a forma pereme találkozik kikenem tojásfehérjével és hagyom megszáradni. Ezt azért, hogy szigeteljem és megakadályozzam, hogy a tészta sülés közben kifolyjon.
A formát kifújom a leválasztó spray-el, a karika belső oldalát is, majd egy tepsibe teszem.
Beleöntöm a masszát, úgy, hogy a peremétől 1 cm-t elhagyok.
200 fokra előmelegített sütőbe teszem és a hőfokot visszaveszem 170 fokra. Az eredeti recept szerint 25-30 percet sül, nekem kellett 45 perc mire kész lett a tészta (tűpróba).
Kiveszem, rácsra emelem (formástól, tésztástól) majd a rácson hagyom kihűlni. Pontosabban, mivel siettem, mikor a teteje tapintásra kihűlt, átfordítom egy nagy kerek tálcára (ezen tálalom), óvatosan leemelem a formát és a keretet, majd hagyom a tésztát teljesen kihűlni.



A marcipánkrémhez azt a holland puding receptet használtam, amit a barackos mousse tortához is készítettem; értelemszerűen ez alkalommal nem kakaóval, de marcipánnal ízesítettem.

hozzávalók - marcipánkrém

1 l tej
6 dkg (burgonya)keményítő
4 dkg (por)cukor
2 ek vaníliás cukor
15 dkg marcipánmassza



Nagyjából két dl tejjel simára keverem a keményítőt és a cukrokat, majd hozzáöntöm a többi tejet, beleszaggatom a marcipánmasszát. Állandó keverés mellett (ovális fém habverővel) besűrítem, míg krémesedik, a marcipánmassza is szépen beleolvad, illatos, homogén krémet kapok.
Hideg vízbe állítva, kevergetés mellett (hogy ne bőrösödjön) kihűtöm.
A kihűlt krémet habkinyomóba szedem (vagy kiskanállal), a csokis tészta üregeibe töltöm és megrajzolom-díszítem vele a tortát.



Ahogy mondtam, tucatnyiból tíz szelet szinte pillanatok alatt elfogyott. Csokis-marcipános, mégis könnyed, magakellető, csábító. Igazi Manó névnapi torta.

Jó étvágyat!

Tipp & trükk:
A megmaradt tésztát kis sütőformába simítom és ha megsült, kihűlt, a tortatöltésből-díszítésből kimaradt krémmel megkenem. Kívánság szerint kevés olvasztott csokival meglocsolható.
Ha a tojásfehérjés kenés ellenére kevéske massza mégis kifolyik a formából, nem kell aggódni, az 1-2 kanálnyi massza könnyen leválik a formáról.

7 megjegyzés:

Liza írta...

Gyönyörű, most már csak egy Zila formát kellene beszereznem!

Szeretnélek egy játékra meghívni, kérlek nézz be hozzám!

Chef Viki írta...

Jöheeeeeeeeeeeeeeeeet!!! Gyönyörű és finom... Nagyot nyelő smiley :-)

Andi írta...

Gyönyörű!!! Nekem is kellene ilyen forma. Annyira guszta a teteje!

Bianka írta...

Irigy-irigy a formáért, de nem egy olcsó mulatság :(

Viszont a tortád nagyon guszta

Gizi írta...

Csodaszép, és csak elképzelni tudom,milyen isteni finom ehet!!! Kár hogy olyan drága a forma.

Max írta...

Szuper lett, és nekem személyesen elmesélték hogy milyen lett/volt.

Nem olcsó a forma, de azt gondolom megéri, ha egy kis változatosságra vágyunk.

(a szóellenőrzésnél a "forma" szót kell beírnom)

Felhőlány írta...

Hmmm... Na ez az az édesség, amivel (majdnem) mindent el lehet nálam érni! Marcipán és csoki, csoki és marcipán... A nagy ŐK... :))
Már a látványától is enyhült a fejfájásom... :)