Oldalak

2009. szept. 25.

Zabdarás, magos fasírt

Nagyon szeretjük a fasírtot, csak olajban kisütni ne kellene, mert hiába az elszívó, az egész házat átlengi az illat (egy idő után egyre inkább szag). Szóval ide megoldás kellene, ha nem is teljesen szagtalan, de legalábbis kevésbé, mint a hagyományos sütés.
Így lett a zabdarás fasírt. No meg úgy, hogy a nagy rohanásban (múlt hétvégére, a szülinapi zsúrra készült) elfelejtettem, nincs kenyér otthon. Készülőben volt ugyan, egynek a tésztája kelt, egy másikat meg éppen dagasztott a gép, de mivel elég szoros menetrend alapján dolgoztam, hogy minden időre elkészüljön, nem halogathattam a fasírtot, míg meglesz a kenyér.



Zabdarás, magos fasírt


hozzávalók

~ 1,2 kg darált hús (fele-fele disznó- és marhahús)
3 tojás
6-8 bő ek zabdara (zabpehely késes aprítóban durvára aprítva)
4-5 ek len- és/vagy szezámmag (ha 'és', összesen 4-5 ek; most mindkettő, összesen 5 ek)
5-6 kövér gerezd fokhagyma
só, bors
petrezselyemzöld
kakukkfű, bazsalikom, oregano (nem és, hanem vagy)
2-2 ek zsemlemorzsa és finomra darált zabdara

A tojásokat megmosom. A zöldfűszert (petrezselyem, kakukkfű/oregano/bazsalikom) megmosom, finomra aprítom.
A darált húshoz ütöm a tojásokat, hozzáteszem a durvára aprított zabdarát, rányomom a fokhagymát és beleszórom az aprított zöldfűszert. A len- és szezámmagot is beleszórom, 1-1,5 ek-nyi kivételével. A masszát alaposan összedolgozom, majd letakarva 10-15 percet állni hagyom.
Két nagyobb tepsit kibélelek sütőpapírral, erre fogom sorakoztatni a fasírtokat.
Mélyebb tányérba szórom a zsemlemorzsát és a finomra darált zabdarát.
Átkeverem a fasírtmasszát, ha túl híg, nem akar összeállni, egy kis elnagyoltan aprított zabdarát dolgozom még bele.
Nedves kézzel falatnyi golyókat böngyörgetek, belehempergetem a zsemlemorzsa-zabdara keverékbe, majd a tepsibe sorakoztatom.
A fasírtok egy részét len- és szezámmaggal dúsított morzsába forgatom.
Előmelegített, forró (180 fok) sütőbe teszem és nagyjából 25-30 percet sütöm. Tippre ennyit sült, nem néztem az órát, mikor úgy gondoltam mindjárt kész vannak, egyet kikaptam, kettévágtam, majd egy kicsit még hagytam sülni a többit.
Mikor a fasírtokat megsültnek ítélem, kiveszem, tálalás előtt kicsit hűlni hagyom.



Melegen, langyosan, hidegen egyaránt finom. Apró falatkának csak úgy magába, saláta mellé, vagy félbevágva szendvicsbe téve.

Jó étvágyat!

4 megjegyzés:

Gizi írta...

Szia Garffyka!
Utólag is Nagyon Boldog Szülinapot Kívánok a kisfiadnak.

Én a fasírtot sütőben sütöm, tepsire sütőpapírt teszek és megkenem egy kis olíva olajjal a fasírtot, vagy a muffin formában, és sütés közben egyszer átfordítom. Próbáld ki, hátha nektek is ízleni fog. Így elkerülöm az olajszagot a lakásban.

Chef Viki írta...

A sütőpapír feltalálóját már sokszor imáimba foglaltam :-)

Rántott húst már sütöttem így, de fasírtot még sosem! Ráadásul ma fasírtot ebédeltem :-)

Ötlet megvéve!

trinity írta...

Fasírt sütőben-tökéletes!!
Idő és "illat" kímélő, no és a kalóriák is kedvezőbbek...

Edit (Esc) írta...

En is sutoben, papiron sutom a fasirtot. A rantott zoldsegeket is, de azokat idonkent kell olajjal spriccolni, maskepp nagyon szarazak lesznek.