Oldalak

2009. szept. 15.

Lekvárpusztító finomságosság

Bizony. Elérkezett az a pillanat is, mikor kissé tűnődve és szomorúan kellett megállapítanom, hogy az idén (10 kg gyümölcsből) eltett szilvalekvárból mindössze egyetlen kicsi üveg árválkodik a kamra polcán. Nem is tudom hirtelenjében, hova lettek a hasas, sült szilvalekvárral megtöltött üvegek.
A leltározás véletlenül egybeesett egy napfényes szombati nappal, mikoris Manó 3. születésnapjára készültem tortát sütni. Mivel Viki barátnőmtől tanult szilvalekváros torta többször is kitűnőre vizsgázott, ezt céloztam meg ama bizonyos szombaton is.
Illetve, az első bekezdésben vázolt tények ismeretében, csak céloztam volna. Illetve mégiscsak céloztam. :-) Cogito ergo sum :-), törpöltem egy kicsit, majd lekaptam a polcról egy frissen eltett, kissé darabosra hagyott őszibarackekvárral teli üveget és nekiláttam tortát sütni.
Az eredmény ... magáért beszélt ... amíg volt, ami beszéljen :-D




Koppintott szilvalekváros, azaz
Duplacsokis őszibaracklekváros torta

hozzávalók

3 tojás
15 dkg cukor
1 ek (cs) vaníliás cukor
8 dkg margarin
20 dkg liszt
1 cs sütőpor
5 ek baracklekvár + lekvár a töltéshez és a tetejére is
1/2 citrom reszelt héja
1 púpozott ek cukrozatlan kakaópor

1 tábla tortabevonó étcsoki
1 ek margarin
1 ek tej

1/2 tábla tortabevonó fehér csoki
2 ek tej

A tojásokat egyenként habosra, fehérre keverem a cukrokkal, majd hozzádolgozom a puha margarint, a baracklekvárt és a citromhéjat is. Kanalanként beleszitálom a sütőporral elkevert lisztet és habosra keverem a masszát.
Kerek, 22 cm átmérőjű tortaformát margarinnal kikenek és kevéske liszttel meghintek. Belekanalazok a tortamasszából annyit, hogy az alját ellepje. A keverőtálban maradt többi masszához szitálom a kakaóport és csak alig, mondhatni, slendriánul keverem el, éppenhogy ne maradjon kakaópor szárazon, majd ezt a csíkos-márványos masszát is a tortaformába öntöm. Elsimítom és 180 fokra előmelegített sütőben 30-35 percig sütöm.
Tűpróba után pár percig a formában pihentetem, majd rácsra veszem és konyharuhával letakarva hűlni teszem. (Azért érdemes a formából kivenni és rácson hűteni, mert így alólról is szellőzik a tészta, nem párásodik be és nem lesz szalonnás az alja.
Amint kihűlt, háromba vágom, azaz a szilvalekvárossal ellentétben, ebben két réteg lekvár lesz.
Az alsó lapot nagy kerek tálaló tányérra teszem (tálcára, mikor mire), bőven megkenem baracklekvárral, majd ráhelyezem a középső lapot, óvatosan kicsit lenyomogatom, ezt is megkenem, jöhet a teteje, amit ráhelyezés után kicsit szintén lenyomogatok. A torta tetejét is megkenem lekvárral, de ezt már spórlósabban, mert erre a lekvár rétegre jön majd a csokimáz.



Az étcsokit apró darabokra vágom és a tejjel, a margarinnal kis edénykébe teszem. Mehet a mikróba, alacsony fokozatra, nagyjából 5-6 perc alatt szépen megolvad. Miután kiveszem alaposan átkeverem, hogy selymes, fényes, egyenletes massza legyen.
A 2 eknyi tejet egy kis edénykében felmelegítem a tűzhelyen, majd beleszórom a szintén apróra vágott fél tábla fehércsokit és ezt is simára keverem, amíg a csoki elolvad. (Meglehet, nem ez a legprofibb módja a fehércsoki felolvasztásának, de nekem ez az egyetlen vált be; no meg az, mikor forró tej helyett folyékony habtejszínt melegítek és abba aprítom a fehércsokit.)
A tortát előbb az étcsokival vonom be; a tetejére, középre kezdem el önteni a máznak olvasztott csokit, kanál hátával segítem, hogy mindenütt szépen bevonja a tortát, illetve, hogy az oldalára is jusson.
A fehércsokit nagyon vékonyan össze-vissza öntögetem az étcsoki mázra, szintén úgy, hogy a torta oldalára is kerüljön.
A kész tortát hűtőbe teszem, annak reményében, hogy a csokimáz hamarabb megszilárdul.
S hogy miért lekvárpusztító? Nos, egy tortához kell nagyjából fél üveg (720 ml-sből) lekvár ... s aki egyszer megsütötte és kóstolta, az bizony nem áll meg az első tortánál ... sőt a harmadiknál sem ... :-D

Jó étvágyat!



Bár születésnapi tortának készült, ráadásul Manó születésnapjára, nem díszítettem sem állat-, sem vonat-, sem egyéb figurákkal. Bevallom hősiesen, kicsit tartok attól, hogy Manó egy Tigris, vagy Thomas, vagy Micimackó formájú-díszítésű tortát inkább szeretne a játékai között, netán a kiságyában tudni, mint a tányérjában, felszeletelve. Így hát a születésnapos torta maradt "felnőttesen elegáns és visszafogott".



Abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy a jelentős 3. születésnapot többször is ünnepeljük majd :-). Hármasban, ezzel az elegáns duplacsokis baracklekváros tortával. Szombaton szűk családi körben, sokadmagunkkal :-), sok-sok finomsággal.

7 megjegyzés:

trinity írta...

Szóval működik barackkal is! Hát ez nagyszerű, kipróbálandó!!
Most komolyan: hová tünt ennyi szilvalekvár???:OO

Edit (Esc) írta...

Ugye milyen finom? Csipkebogyolekvarral is kiprobaltam mar.

Chef Viki írta...

Édesjóistenem! Nekem ugyan semmim nincs, és nem is lesz a közeljövőben, mint alkalom, de szeretnék egy szelettel :-) Kettővel :-D

Barackkal picit a Sacher-ra hajaz, ahogy elképzelem...

Gyönyörűséges szééééééééép!!!

szepyke írta...

Jézusom, de jól néz ki!

Ancsika írta...

Szépseges szülinapi torta lett! :)

Ezt nem mondod komolyan, hogy már oda van a szilvalekvár???? :))) Én örzöm 7 lakat alatt. De már 1-2 üvegbe belenyalakodtunk azé´!!!!
Tényleg mind megettétek????? :)))

Karulino írta...

Nagyon sok boldogságot Manócskának! És persze nektek is.

Garffyka írta...

Ancsi drága, volt, amit mi ettünk meg, torkosok :-), adtam ajándékba is, Balatonra is vittünk, a szomszédasszonynak is adtam ... szóval, igen, ennyi volt :-( DE készül majd még :-D