2010. nov. 3.

Kifőztük Karácsony - A kis gyufaárus lány

Ez az egyik legkedvesebb Andersen mesém, talán a legszomorúbb mind közül.

...
Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne - olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében.
Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.
...

Fájdalmas belegondolni, hogy Magyarországon nagyon sok gyerek van, akiknek nemhogy sült liba, de talán szelet kenyér sem jut az asztalra, mindennapi szomorú vendégük az éhezés, nélkülözés.




A Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével és a Te segítségeddel nekik szeretne segíteni a Kifőztük lelkes, 115 gasztro-bloggert számláló csapata.
A Kifőztük Karácsony - mindamellett, hogy remek gyűjtemény a legfinomabb karácsonyi finomságok receptjeivel - adomány-gyűjtő különszám is.
Nincs minimum határ, a legkisebb felajánlást éppúgy örömmel vesszük, mint esetlegesen nagyobb összeget. A Magyar Élelmiszerbank a befolyó összegek minden forintjából élelmiszereket juttat el a rászoruló gyermekes családoknak, és természetesen beszámol az adományok célba érkezéséről.

Minden apró csepp számít, sok kis forint a legnagyobb perselyt is megtöltheti.
Köszönünk minden segítséget!

3 megjegyzés:

Karulino írta...

Ezt a mesét én is nagyon szeretem. Anyukámmal sokszor meséltettük gyerekkorunkban.

Névtelen írta...

Lehet, hogy most sokan felháborodtok akik a következő bejegyzésem elolvassátok. Nagyon szívesen adakozok én is. Csak sajnos a mai Magyarországon, nem csak azért éhezik sok gyermek, mert nincs miből vásárolni a "kedves "szülőnek. A segélyből cigit, alkoholt, csipszet vesznek ZÖMÉBEN. A kapott élelmiszer segélyt negyedáron eladják, hogy az előbb említetteket meg tudják venni. Sajnos az előbbieknek többször is tanui voltam. Gabi

Garffyka írta...

Szia Gabi. Sajnos hasonlónak én is tanúja voltam nemegyszer. Mint ahogy annak is tanúja voltam, mikor ombudsmani szintről legorombították azokat a tanárokat, akik kezdeményezni merték, hogy a segély egy részét olyan 'jegyben' kapják a szülők, amivel csak a gyerekek iskolai étkeztetését, füzeteket és írószereket lehet venni ... indoklás az ombudsman részéről: csorbulnának a szülők jogai ...
Sok helyen és szinten igencsak visszásak ezek a dolgok.
Ugyanakkor kerülhet az ember saját maga hibáján kívül olyan helyzetbe, hogy egyik pillanatról a másikra szó szerint mindenét elveszti; s ilyenkor egy doboz gyufa is lehet óriási segítség.
Azt hiszem - ha lehetőségünk van csak kicsivel is segíteni -, nem szabad hagyni, hogy a visszásságok azokon a gyerekeken csapódjanak le, akik aztán végképp nem tehetnek a körülményeikről.