2010. nov. 10.

Hétvégi kalácsok

Néhány hete rákaptam arra, hogy pihenős napokra kalácsot süssek.
Ideális esetben szombat kora reggelre megkel a tészta, átgyúrom, pihentetem, megformázom, kelesztem, megsütöm és a reggelire szépen terített asztalon ott díszeleg a kalács is a frissen sült kenyér mellett.
Kevésbé ideális esetben, mikor ellébecolom a reggeli felkelést a kalács nem reggelire, de tízóraira készül el; hiába, hagyni kell némi időt arra is, hogy ehető-szelhető állagúra hűljön.

Ezt a tésztát eddig spanyol briósnak tekertem, formáztam és mindig óriási sikert aratott. Pihekönnyű, foszlós, látványra és ízre is roppant csábító.
S mint kiderült, kalácsnak, tehát nagyobb adagban megsütve is remekül helyt áll.

Eredetileg csak egy kalácsot terveztem sütni, de a mennyiségekből az egy tojás és egy tojássárgát nem tudtam megfelezni. Így lett két kalács, egyik mogyorókrémmel, másik marcipánnal. S ha már ízre különböző a két kalács, akkor legyenek formázásban is eltérőek. Így született az óriásbriósra hajazó mogyorókrémes és az egyszerű fonott marcipános.
Mit mondjak? Mindkettőnek régen hűlt helye azóta :)



Kalácsok - mogyorókrémes, marcipános

hozzávalók

1 tojás
1 tojás sárgája
3 ek olaj
2,8 dl tej
1 vaníliarúd kikapart magja
60 dkg finomliszt
1 tk só
7 dkg cukor - most az egész házi vaníliás cukor volt
4 dkg friss élesztő

~ 15 dkg margarin, puha, kenhető

lekenéshez
1 tojásfehérje (ami a tésztából megmaradt)
2-3 ek tejszín
~ fél ek margarin, a végén

töltelék
mogyorókrém *
marcipán **

Tipp & trükk :)
* A mogyorókrémet néhány másodpercre mikróba teszem, így könnyebben kenhető, nem szakad el a tészta, miközben simítom rajta a krémet.
** Saját káromon tanultam meg, hogy nem akármilyen marcipán jó tölteléknek. Egyszer próbáltam meg Szamos marcipánnal tölteni brióst, az eredmény nem az lett, amire számítottam, a péksütemény ugyan ehető volt, de inkább hasonlított egy nehéztésztás csigára, mint pillekönnyű briósra.


A tészta hozzávalóit érkezési sorrendben a kenyérsütő gép formájába teszem, majd dagaszt-keleszt programot indítok. Másfél óra múlva a gyönyörűen szálasra kelt, kellemes tapintású tésztát enyhén lisztezett lapítóra szedem. Gyöngéd, határozott mozdulatokkal átgyúrom. Két egyforma részre vágom, ezekből egyenként gömböcöt formázok. Tiszta konyharuhával letakarva 10 percet pihentetem, ezalatt a tészta visszanyeri kezdeti rugalmasságát.

A gömböcöket egyenként téglalap alakúra nyújtom, nagyjából 3-4 mm vastagságúra. Megkenem a puha margarinnal, majd mogyorókrémet kenek rá, illetve a másikra rászaggatom apró darabokban a marcipánt. Hosszanti oldalától feltekerem, majd a tésztakígyót kicsit tovább sodrom-nyújtom.
A mogyorókrémes kalácsnak való tésztát briós formába tekerem; úgy, mint a spanyol brióst. A tésztacsík végét kicsit ellapítom és aláhajtom. Ettől szépen megemelkedik a közepe és a töltelék sem folyik ki. A kerek kalácsot 22 cm átmérőjű, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett tortaformába helyezem.
A marcipános kalácsnak szánt tésztakígyót kicsit tovább sodrom-nyújtom; középen kettéhajtom és a két tésztacsíkot összesodrom, a szabad végeket visszahajtva igazítom a formába (sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett).
A két kalácsot meleg helyen, letakarva 20-25 percig kelesztem, majd tetejüket átkenem a tojásfehérje-tejszín keverékével és 180 fokra előmelegített sütőbe teszem, nagyjából 25-30 percre. Ha a teteje nagyon pirulna, alufóliával vagy sütőpapírral érdemes letakarni.
A forró kalácsokat kiveszem a formákból, megütögetem az alját, ha kongó hangot adnak, akkor készre sültek. Rácsra teszem, tetejüket átkenem kevéske puha margarinnal, ettől fényes és csillogó lesz, majd a teraszkorláton egyensúlyozva hűtöm ehetőre.


A tésztához kevert tojássárgának, illetve a megkelt tésztára kent puha margarinnak köszönhetően a kisült kalács (vagy briós) másnap, harmadnap is puha és foszlós.

Az illatos, foszlós kalácsok amolyan igazi, békebeli reggeli, uzsonna hangulatot hoznak, teával, habos kakaóval, ráérős beszélgetéssel.


Jó étvágyat !

13 megjegyzés:

Bianka írta...

Gyönyörű

Mézigörl írta...

Ínycsiklandozóak! :))

Nelli írta...

A képeken is látszik a puhasága, foszlóssága!:-)
Egy habos kakaóval elfogadnám uzsonnára.

Névtelen írta...

Igencsak szeretem a friss kalácsot! A marcipánosból kérek szépen. Karulino

Mézeskalács írta...

Hú, hát ezek nagyon jól néznek ki. Én mindig félek egy kicsit a kalácsokhoz kezdeni, legtöbbször annyira, hogy hozzá sem kezdek. Nagyon könnyű olyan nyögvenyelős betonkalácsot összehozni (legalábbis nekem gyakran sikerül) a pillekönnyű helyett. De ezek annyira meggyőzőnek látszanak, hogy ki fogom próbálni!

nagyi50 írta...

De gusztaaa! Nyami-nyami!

Maryenne írta...

Nagyon szépek! :)

Garffyka írta...

Következő sütésből ígérem, mindenkinek kanyarintok vastag szeletet :)

Mézeskalács, az én legeslegelső kalácsomnak Lizikutyám örült a legjobban ... de nem adtam fel, és már a második próbálkozás csodakönnyű, foszlós lett.
Van néhány alapszabály, amit érdemes betartani, de összességében nem ördöngösség.
Ez a tészta nagyon jó állagú, péksüteménynek, kalácsnak is remek, nemhiába, Limarától van a recept :)

Mézeskalács írta...

Bátraké a szerencse, a hétvégén nekiállok!

Delish írta...

csodaszepek! a marcipanos nagyon figyelget ide felem, nemtom eszrevetted-e??!! :)

Garffyka írta...

Mézeskalács, szorítok, hogy sikerüljön :) Írd majd meg, milyen lett.

Delish, legyen, szombat reggel útjára indítok egy marcipános kalácsot feléd :)

mágika írta...

Hú, ha egyszer véget ér az őrület és feltöltődnek az elemeim kipróbálom valamelyik kalács receptet, nekem ugyanis még sosem sikerült foszlós kalácsot sütöni :(

KOS - SOK(K) írta...

Húúú.. azt hiszem, kedvet kaptam újra a sütögetéshez... Ha az ízük is olyan finom, mint a külalakjuk... hát.. kész vagyok :)