2010. ápr. 28.

Kétszer kettő napraforgó kenyér

Igen kellemes ért a minap. Egy kedves hangú emailt kaptam, amiben a küldő elmesélte, hogy a neten kering a napraforgó kenyér receptje, az én képeimmel, de forrás megjelölése nélkül ... szerencsére a email írója kinyomozta, kié a fénykép s így eljutott a blogomra.
Mint kiderült, a hölgy az evamagazin.hu szerkesztője s aziránt érdeklődött, beleegyezem-e, hogy a blogomról a napraforgó kenyér - recepttel, fényképpel, forrással - felkerüljön az evamagazin.hu oldalra.
Örömmel egyeztem bele :)
Egyetlen bökkenő volt, nem találtam az eredeti méretű fényképeket, csupán a blogra kitett, alaposan lekicsinyítettek rejtőznek a gépemen. Hát, nincs más hátra, mint előre, mondtam, úgyis terveztem sütni a napokban, hát azt majd ismét lefotózom s elküldöm a képeket az eredeti méretben.

Manóék óvódájában tegnap tartották az Anyák napi ünnepséget.
Mivel a csoportban kimondatlanul is én vagyok a "finomsütis édesanya" :), gondoltam, meglepem az apróságokat egy édesre sütött napraforgó kenyérrel.
Igen ám, de hogy lehetne igazságosan elosztani 28 apróság között a 16 szirmot s a virág közepét? ... Így született egy adag tésztából két édes napraforgó kenyér.
A két, oviba szánt, napraforgó kenyeret hétfő délután sütöttem, majd a még langymeleg kenyereket letakarva a konyhapulton hűlni hagytam, míg elmentem Manóért az oviba.
Hazaérkeztünkkor Manapóm már otthon volt és széles mosollyal az arcán közölte, hogy mindkét diós-mandulás-cukros süti nagyon finom lett, letesztelte! ... Mit ne mondjak, pár pillanatra kihagyott a szívem, aztán életem párjának hamiskásan csillogó szemébe nézve tudtam, csak ugrat :), a két kenyér érintetlenül várakozott a konyharuhák alatt.


De hát adva volt ugye a feladat, napraforgó kenyér otthonra is, hiszen csak nem hagyhatom férfiembereim ilyen finomság nélkül :)
Kedden reggel hát bedagasztattam a géppel még egy adag tésztát, s ebből újfent két napraforgó kenyeret sütöttem, egy édeset - dióval, mandulával, cukorral szórva -, s egy sósat - ezt pestos, zöldfűszeres vajjal kentem meg, s pirított magokkal szórtam be.
Az esti pusztítást, amit a két kenyérben véghezvittünk, nem fényképeztem le, pedig egy fotót megért volna :)

Kedd délután, az óvónénik s néhány apróság beszámolója szerint is, az édes napraforgó kenyerek nagy sikert arattak a Delfin csoport ovisai között :), az utolsó morzsáig elfogyott mindkettő :)

Mivel az oviba sütött két kenyeret édesnek szántam, egyenesen a tésztába tettem aprított aszalt sárgabarackot, két narancs héját és egy vaníliarúd kikapart magját.
Az otthonra készült kenyerek tésztáját natúran - külön ízesítés nélkül - készítettem. Az édes napraforgó kenyérhez cukorral, aprított mandulával, vaníliarúd kikapart magjával, citromhéjjal ízesített vajat használtam, míg a sós kenyér lapjait frissen aprított zöldfűszeres, pestos vajjal kentem át.

A hétfői és keddi sütésnél nem készítettem fázisfotókat, így a leírásnál a korábban sütött napraforgó kenyér fázisfotóit használom.


Napraforgó kenyér - édes és sós változatban

hozzávalók - tészta

250 ml langyos tej
125 ml olaj
2 tojás
76 dkg liszt (BL 55)
1 kk cukor
2 kk só
2 tasak szárított élesztő (2*7 gr)

hozzávalók - kenyérlapok kenéséhez
100 gr olvasztott margarin
édes kenyérhez: + 1 narancs/citrom reszelt héja, 2 bő ek cukor, 1 vaníliarúd kikapart magja
sós kenyérhez: + 5-5 nagy bazsalikom- és oreganó levél, 2 kk fokhagymás-petrezselymes pesto, 3 csipet só, frissen őrölt bors

hozzávalók - külső kenéshez és szóráshoz
1 tojássárga
30 ml tej
édes kenyérhez: pirított mandula, dió, cukor
sós kenyérhez: pirított szezám-, len-, napraforgómag, dió


A tésztához valókat érkezési sorrendben a kenyérsütő gép formájába teszem, majd dagaszt-keleszt programot indítok.
A másfél óra alatt, míg a program lejár, összeállítom az édes és sós kencéket. Mivel kétféle kenyeret akarok sütni, a 10 dkg margarint megfelezem.
Az édes kenyérhez a margarin egyik felébe belereszelem egy citrom héját, beleteszem a vaníliarúd kikapart magját, a cukrot, kevéske elnagyoltan felaprított mandulát, majd habosra keverem.
A sós kenyérhez a margarinhoz szórom a zöldfűszerek frissen aprított leveleit, hozzáteszek 2 kk pestot, sózom, borsózom, majd szintén habosra keverem.

A szépen megkelt, kifejezetten jó állagú, rugalmas tésztát mérleg segítségével két egyenlő részre osztom. Ha egy nagy napraforgó kenyeret sütnék, ezt a lépést kihagynám. Az egyik tészta darabot konyharuhával letakarom, a másikkal dolgozom tovább.

A tészta darabot lemérem és pontosan ketté osztom. Egyik felét letakarom és pihenni hagyom, a másik felét, szintén mérleg segítségével, öt egyenlő darabba vágom.
Az ötből négy tésztadarabot egyenként 20 cm átmérőjű körré nyújtok, megkenem a cukros/sós margarinnal, majd ráteszem a következő tészakört. Az ötödik lapot nagyjából 22 cm átmérőjű körré nyújtom, ez a többi tetejére teszem úgy, hogy a tésztakupac szélén körben leérjen, és ezt az ötödik lapot már nem kenem meg. Ilyen lesz:


Éles késsel, a peremtől 1 cm-re, négy felől csillag alakban bevágom úgy, hogy a tésztát nyolc fele osszam.
Középről kiindulva, a kapott nyolc háromszöget kifele hajtom. Ezek lesznek a külső szirmok. Valahogy így:


A másik fél tésztadarab negyedét levágom és félre teszem (nem négybe vágom, az egész negyedét veszem le).
A megmaradt tésztát lemérem és ismét pontosan öt fele osztom.
Négy darabból egyenként 18 cm átmérőjű körlapokat nyújtok, megkenem a cukros/sós margarinnal majd egymásra teszem. Az ötödik lapot most is kicsit nagyobbra, 20 cm átmérőjű, nyújtom és a megkent lapokra helyezem, hogy körben lelógjon.
Óvatosan alányúlva felnyalábolom a tésztakupacot és a kihajtogatott szirmok közé teszem. A tésztákat egymáshoz igazítom, majd a még érintetlen tésztaköröket is nyolc fele vágom, úgy, hogy a peremtől 1 cm-re indulva, a vágások a már meglévő és kihajtott szirmok közepénél kezdődjenek.
Az újabb nyolc szirmot is kihajtom, ezek lesznek a napraforgó belső szirmai.
Ilyenformán:


A megmaradt tésztadarabba - attól függően, hogy édes vagy sós napraforgó kenyérhez készül -, beledolgozok kevéske cukrot-durvára vágott mandulát -kevéske reszelt narancs/citromhéjat vagy fél kk pestot-frissen őrölt borst- gondolatnyi sót, majd gömböccé formálom, kissé ellapítom, a tésztavirág közepére helyezem és köré igazgatom a kihajtogatott szirmú tésztaköröket.


Tojássárga tej keverékével átkenem a szirmokat és a tésztavirág közepét, majd megszórom - ismét, attól függően, hogy édes vagy sós lesz - dió-mandula-cukor vagy napraforgó- len- szezámmag-dió keverékével.

Sütőpapírral letakarom és beteszem a 200 fokra előmelegített lerbe. * 6 percet sütöm így, majd lekapom a sütőpapírt, a sütő hőjét visszaveszem 175 fokra és további 20-25 percet még sütöm.
A lerből kivett, eszméletlenül illatos, csábító napraforgó kenyereket az alattuk sütőpapírral rácsra emelem és hűlni teszem.


* Ha egy kenyeret formázok az egész tésztaadagból, akkor 10 percig sütöm 200 fokon, letakarva, majd további 30-35 percig 175 fokon, a tetején lévő sütőpapír nélkül.
Most, hogy két kenyér készült egy adag tésztából, amíg az egyiket formáztam, a másikhoz a tészta két réteg konyharuha alatt pihent. Amíg az első napraforgó kenyér megsült, addig megformáztam a másodikat és visszamelegítettem a lert 200 fokra.
A tésztának nem ártott ennyi pihenés, ugyanolyan ruganyos, jól formázható lett, s a pestos, magos napraforgó kenyér is ugyanolyan magát kellető-etető volt, mint édes, cukros-diós-mandulás testvére.

A formázás nem ördöngösség, nagyjából 20-25 percet vesz igénybe, ennek egy része a méricskélés :), megéri mérleget használni az osztáshoz.


Jó étvágyat !

17 megjegyzés:

Melinda írta...

Ez gyönyörű! Csodaszép! Gratulálok a blogodhoz!

Dóri írta...

Nagyon sokat dolgoztál a napraforgó kenyerekkel, de gyönyörűek lettek és az elismerést is megkaptad értük, hiszen mind elfogyott. Kell-e ennél több?

Garffyka írta...

Melinda, köszönöm :)

Dórikám, nem, ennyi elismerés bőven elég :)

Edit (Esc) írta...

Gratulalok!!!! Ugyes vagy!

sedith írta...

Én is gratulálok, Garffyka!:) Megnéztem az évamagazint és sajnálattal tapasztaltam, hogy a felvezetőben bődületes helyesírási hibákat tapasztaltam. Sajnos vagy sem, ezt ott meg is írtam kommentben.:P

HAnem a kenyerek csodálatosak!:) Nagy ötletet adtál nekem;) Lehet, hogy a lányaim anyák napi ünnepségére én is egy ilyet fogok vinni!:)

sedith írta...

Bocsánat... kicsi lányom miatt abbahagytam a megjegyzés írását és most fedeztem fel, hogy milyen bődületes hibát követtem el én is.:P Szóval még egyszer: "...sajnálattal tapasztaltam, hogy a felvezetőben bődületes helyesírási hibák vannak."

Garffyka írta...

Sedith, köszönöm, hogy megvédtél :)
Igazad van, sajnos rengeteg elírás van, mondjuk egy kivételével a nevem is :(
Kértem a hölgyet javítsa ki, gondolom holnapra meg lesz.

Amúgy gondolkodtam a névváltáson ... annyian GRaffykáznak ... az a fránya "r" betű elcsúszik ... vagy írok egy postot, amiben elmagyarázom miért GaRffyka és nem Graffyka :)

Ottis írta...

Nagyon szépek lettek!

Juci írta...

Ha majd egyszer én is elkészítem, az édes változatát választom!Kösz a receptet!

Felhőlány írta...

Valami gyönyörűségesen szépek lettek! Egyszer talán majd én is veszek annyi bátorságot, hogy nekiálljak ennek a csodának! :))

Chef Viki írta...

Már megint jövök és szívből gratulálok!!!

Egyébként csak hogy tudd: napok óta játszom a gondolattal, hogy napraforgókenyeret kéne süssek anyáknapjára - ajándékba :-)

Garffyka írta...

Megéri kipróbálni :) Hálás tészta, jól lehet dolgozni vele. És nem kötelező napraforgó virág formájúra mintázni, sokféle minta kihozható belőle.

Lizann írta...

Szia! Hát ez megint nagyon szép lett, talán egyszer én is rászánom magam. Egyébként ma láttam meg az Éva magazin online verziójában a képet, és közelebb hajolok, hát ott látom a nevedet a képen. Gratulálok!

Garffyka írta...

Szia Lizann :) Az úgy volt, hogy megkeresett az evamagazin szerkesztője, hogy a recept az én verziómban és fotómmal kering a neten, forrás megjelölés nélkül. A szerkesztő hölgy kedves volt és kinyomozott :), kérdezte, felteheti-e. Hát persze :) De nem volt nagyméretű képem, így "kénytelen" voltam újrasütni :)

Zsuzsa írta...

Hű, ezek csodaszépek! Én csak ámulok.

sedith írta...

Garffy, kíváncsiságból néha visszanéztem az Évamagazin oldalára, és ott írta valaki, hogy nálad is el van írva a lisztmennyiség. Valóban, 760 dkg-ot írtál, most néztem meg. :)
(Ha javítottad, nyugodtan töröld ki ezt a megjegyzést!:))

Garffyka írta...

Sedith, jajj, köszönöm szépen! Máris javítom. Észre sem vettem, hogy elgépeltem :(
Köszönöm, hogy szóltál! :)