Az eredetileg zsidó ünnep, az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMxG4at0ut1WTKs-TWVQx0odLCwYxQ4sLpRmJnYVhZISARrvmARGmghT33Qd3IAj-pSroI1qLHNgpyMUR1nGuurBTwJhLhsiYIO1Y0N2tG-Sswp_hKO5zQe8p6o95I88M0n8RalfkcvcY/s320/Vnap_gyongyvirag.jpg)
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqE7p0kcTBAcYZAuqfr2ylLF1TF6vEFbnlXgytJ-ZHz7BhKMYAy3rJhCV1lA2RWuzlg5O6eT0wIBhOZXnEtH8PAWdkw0hH15FYZstVc4SH3HlYxNVnJMa0mlrSYcllSySaTtCOjI8bj2M/s320/Vnap_ibolya.jpg)
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát.
Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
Keresztelendők olaja
Betegek kenete
Krizma (balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-5-1asGqzTpsEEJoJgH5ujSuKPY2YlAp-7HM1-ZK_9841lFYOPmxENVLpek2i9ytzLyKNwwUtzdQfRJ48aVn3SXNn3n8uHhf9Y-TeihTWv_zaHZqkOqm1Ixk7YmNHeXunG9M0l4SJInc/s320/husvt2.jpg)
Nagypénteken nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiir21BaT3thwhp8P-WqCByhv-zWLyhr2iDANl_uIgO8FdSkTxZx4bUDb-YvZ_xYGn1Vm3BT3daUuotrvWhsI7LLxEANSXoStP0A-VS8IRqqpshh9M8V8wV6uXQ27pQRz8DW2iNS4IyTwc/s320/husvt4.jpg)
Nagyszombaton napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
Fényliturgia
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
Igeliturgia
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.
Keresztségi liturgia
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
Eukarisztia liturgiája
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
Körmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib76wPVjVBM7oHeP9QUBBmmsbvOmHU2uggqz42y_iHVzfr0aQm1lBKsPTxBDsPCjjsDCPBtLaez7Nkk-VCZMpfV-Dw01Chyphenhyphenz8sQgZyvhvZ_D4edwkIHuyTH7sB2NL3fg-p1H4Wi9VWQls/s320/husvt1.jpg)
Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibfQiMPK8-xJbVfeVAx85IT6CinyNweByiwiQ0aJSO1y2wyt8dGZcCEPvFHfBKyr2jsV2pIJi63RkFFIn2SwLcX5ZJfngFj_LjW5IQuUXB3Kr530lxdD4vZMknGYawtxSGcB-ZmVPpGiE/s320/husvt3.jpg)
Húsvéthétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
forrás: wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése