2009. nov. 6.

Fűszeres házikenyér - 1

Egyúttal formakenyér is, ugyanis nem sikerült úgy időzíteni a bekészítést, hogy dagasztás-kelesztés után legyen még időm (energiám, türelmem) átgyúrni, formázni, rádagasztani, keleszteni. Tehát a kenyérsütő gép formájában sült.
Finom lett.
Sőt, nagyon finom.
A félkilós kenyér több, mint 2/3 része elfogyott vacsorára (két felnőtt, egy gyerek), pedig nem a vacsora a nap főétkezése nálunk. De ez a kenyér egyszerűen annyira etette magát, hogy nem lehetett ott hagyni. (persze, az ő, mármint a kenyér bűne lesz, ha két nap múlva nem tudom begombolni a kedvenc szoknyám a derekamon :)
A zöldfűszerek és a köles teszik különlegesség, hihetetlenül ízletessé és illatossá ezt a kenyeret. Csak ajánlani tudom, tiszta szível (és kenyérrel is teli bendővel :-).



Zöldfűszeres házikenyér


hozzávalók

3 dl víz (langyos)
45 dkg liszt (BL55)
1 1/2 tk só
1 1/2 tk cukor
1 1/2 tk szárított élesztő
1 ek burgonyapehely
1 ek köles
1 ek lenmag
1/2 mk bors
1/2 mk őrölt kömény
2 kk aprított zöldpetrezselyem
2 kk aprított kakukkfű
8-10 levélke aprított rozmaring (nem ágacska!)

A vizet a kenyérsütő gép formájába öntöm.
Két evőkanálnyit meghagyva, rákanalazom a kimért lisztet és a burgonyapelyhet úgy, hogy a vizet mindenütt befedje.
Beleszórom a kölest, az aprított zöldfűszereket.
A sót és cukrot ezek tetejére, a forma külön sarkaiba teszem.
A szárított élesztőt adom a hozzávalókhoz utoljára, úgy, előbb a liszt-köles-burgonyapehely-fűszerek tetejére teszek egy kanálnyit a meghagyott lisztből, erre a szárított élesztőt és a második kanálnyi meghagyott liszttel letakarom. Mindezt azért, hogy a fűszerek nedvességtartalmától, illetve a konyha melegétől az élesztő ne kezdjen el korábban dolgozni, mint kellene.
Alap (normál) programot állítok be, a kenyérméretet kicsire, azaz az én kenyérsütő gépem szerint "1 LB"-re állítom, a héjszínt közepesre.
Igyekszem kitotózni, este mikorra érünk haza, beállítom az időzítést.
Start.
Este a lakásajtót kinyitva megcsap a pompás, fűszeres illat. Pont időben érkeztünk, két perc múlva jár le a sütési ciklus.
Ropogós héjú, foszlós, puha belű, ínycsiklandó illatfelhőben úszó kenyeret fordítok ki a formából.
Rácsra állítom, tiszta konyharuhával letakarom és hűlni teszem.
Szeletelés előtt legalább 15-20 percet hűlni hagyom, különben a közepe még túl meleg lenne, ráadásul sokkal jobban morzsolódna-szórodna, mint kihűlve (maximum langyosan).



A zöldfűszerek egészen különlegessé, a köles enyhén ropogóssá teszik ezt a puha, foszlós belű, ropogós héjú kenyeret.
Kiváló szendvicsalap, de zöldségleves vagy saláták nagyszerű kísérője is lehet.

Az esti sütés annyira finom volt, hogy tegnap, miután Manó lefeküdt, bekészítettem még egy kenyeret, ugyanilyet, illetve csak majdnem, mert nem tudtam megállni, hogy fűszerkészletem egyéb elemeit be ne vonjam a sütögetésbe.

Jó étvágyat!

5 megjegyzés:

trinity írta...

Nagyon klassz...A kölest hol veszed és milyen formában?

szepyke írta...

Garffyka, szívemnek kedves az a kolbászos kép!:)))

Garffyka írta...

Trinity, bevallom, nem emlékszem már biztosra melyik boltban vettem a kölest, de vhol a magok-pelyhek környékén volt, zacskóban, 20-25 dkg kiszerelésben. Olyan, mintha egészen picurka, sárgás gyöngyszemek lennének.

Szepyke, szívesen látlak egy szendvicsre :)

Lizann írta...

Ezt is megcsináltam, én kihagytam a kölest, de azóta rájöttem (:-)), hogy a sarki boltunk egyben lisztkülönlegességek boltja is, ott mindenféle kenyérsütéses hozzávalót lehet kapni. 3-4 nap után sajtos bundáskenyér lett belőle, képzeld még Szofi is ette!

Garffyka írta...

Lizann, nagyon örülök, hogy sikered volt vele :)