2009. nov. 9.

Fakesz

Szeretem a Nők Lapját és van egy viszonylagos olvasási sorrendem a hétről-hétre megjelenő lapban. Először Lola történeteit olvasom, illetve egy ideje megosztva, kéthetente Lola, kéthetente a NL babák :-). Aztán dr Vekerdy tanácsait böngészem át - és általában nyugodt(abb) lélekkel állapítom meg, hogy Manót az elmúlt egy hét alatt sem sikerült elrontanunk :). Aztán a receptekhez lapozom, átolvasom, ízlelgetem. Majd jönnek a keresztrejtvények - legalább egyszer-kétszer lehetne kicsit bonyolultabb, vagy legalább egyszer nyerhetnék valamit, bármit, a beküldött megfejtésekkel -, végül "szabályosan" előlről kiolvasom az egész lapot.

A receptek. Mindig elolvasom, megtanulmányozom. Időnként megmosolygom, de hiszen ezt már ismerem, esetenként már főztem is. Időnként felsóhajtok, aj, jó lenne, de a só és bors kivételével szinte minden mást venni kellene, tehát kihagyom. Aztán időnként belefutok olyan receptbe is, amit lelkesen elkészítek. Volt már, hogy a kukában landolt - a sárgarépás-krumplis fészek sehogy nem akart összeállni, pedig szóról szóra követtem az utasításokat -, de volt, hogy nagyon ízlett és azóta többször is újrafőztem.
Ilyen siker recept volt a néhány héttel ezelőtti lapban a görög lencseleves. Semmi habarás, semmi rántás, semmi tejszín, csak lencse, paradicsom és hagyma. És egy kis olivaolaj.
Első és többedszeri olvasatra is soknak tűnt a két dl olivaolaj, mégha oly szűz is, kicsit lecsíptem belőle és egy kis tárkonnyal/tárkonyos ecettel még bolondítottam a levesen. Finom lett. Annyira, hogy Manapóval eldöntöttük, ilyet eszünk majd Szilvesztorkor is.



Görög lencseleves


hozzávalók

50 dkg lencse
1 nagyon nagy fej hagyma
6 paradicsom - hámozva
0,5 dl olivaolaj
só, bors
2 babérlevél
2 ek tárkonyos ecet*
bő csipet tárkony

A lencsét este beáztatom annyi hideg vízbe, hogy legalább 3-4 ujjnyira ellepje. A recept szerint elég két óra hosszat áztatni; az éjszakai áztatástól nem lett rosszabb.
Másnap leszűröm, jól lecsöpögtetem és másfélszeres mennyiségű vízzel főni teszem.
Köben félfejre, majd vékony szeletekre vágom a hagymát.
A paradicsomokat lobogó vízbe mártom, rögtön utánna hideg vízbe teszem, így a héjuk könnyedén lejön - pontosabban így tettem volna, ha nem lenne a fagyasztóban még nyáron eltett hámozott, cikkezett paradicsom jópár zacskóval. De van. Hát előveszem az egyik zacskó fagyasztott paradicsomot, a tenyerem mérlegelem, ez nagyjából hat paradicsom (vagy több, vagy kevesebb, nem fogom a paradicsom puzzle-t kiolvasztás után összerakni a darabókból).
Amint a lencse főni kezd, hagyom 2-3 percet lobogva főni, sűrű szűrővel (vagy habkanállal, akinek van) lehabozom.
A levesbe szórom a felvágott a hagymát, a paradicsomot, fűszerezem: só, bor, babérlevél, az apróra vágott tárkony fele, a tárkonyos ecet. A levesre locsolom az olivaolajat, majd az egészet jól összekeverem.
Közepes-kicsire mérsékelem a lángot. Félrebillentett fedő alatt készre főzöm a levest (a lencse puha legyen, de ne essen szét, mert akkor főzelék lesz, nem leves), ez nagyjából 25-30 perc.
A levesbe szórom a megmaradt aprított tárkonyt, egyet lobbantok rajta. Megkóstolom, ha kell, utánnafűszerezem, nem kellett.



A levest hagyhatom hosszabb vagy rövidebb lére, ettől lesz sűrűbb vagy kevésbé az.
Az asztalnál pöttynyi tejfölt teszek a tányérokba mert levesbe.
A lencse zamatából, ízéből semmit nem fed el habarás/rántás vagy tejszínes sűrítés. Bár lencseleves, mégis könnyed, a paradicsomtól és tárkonyotól kellemesen savanykás; s ugyan van benne fél dl olivaolaj, a leves nem zsíros, langyosan is igen finom.

Jó étvágyat!

* Tipp & trükk:
Az ecetet mindig apránként kell az ételhez adni, így elkerülhető, hogy túl savanyú legyen. SOHA nem fakanállal és soha nem azzal a kanállal adagoljuk az ecetet, amivel aztán megkóstoljuk a levest.
Tárkonyos ecetet házilag is könnyű készíteni: sok friss, zöld tárkonyt (megmosva, víztől lerázva) gyömöszölök egy üvegbe és nyakonöntöm normál (10%) ecettel. Nagyjából két hét állás után használható.
Hasonló technikával tárkonyos olajat is lehet készíteni, értelemszerűen ecet helyett olajban fürdetem a zöld tárkonyt (olivaolajat szoktam használni).

6 megjegyzés:

trinity írta...

Jó a leves-de a fotó sem semmi!!! Gratulálok, nagyon tetszik!!!

ancsika1 írta...

Garffyka! Hiszek Neked! :) Kipróbálandó!!!

Chef Viki írta...

Ezt épp ma reggel néztem, a régi számok között tallóztam :-)

A Nők Lapját én is nagyon-nagyon szeretem. Kábé hasonló sorrendben szoktam én is feldolgozni :-))

Garffyka írta...

TRINITY, köszönöm, igyekszem :)

ANCSIKA, megéri, nagyon finom! És lehabozva a lencse első felfövése után, sokkal könnyedebb is :)

VIKI, emlékszem, egyszer beszéltük, hogy ki milyen sorrendben olvassa :)

Névtelen írta...

Hol szerzed be a friss tárkonyt? Ha a kertedben megterem, mikor veted el a magot, vagy ez cseje? Én csak a szárított formáját ismerem, de kert tulajdonos vagyok és nagyon szívesen ültetnék vagy vetnék. Gabi

Garffyka írta...

GABI, bevallom, ÉSzüleimtől kaptam egy tő tárkonyt, zöld növényt, elég nagy gyökérrel, azt ültettem el a saját kertünkben. Amíg tartott, onnan szedtem leveleket és tettem el olajban és ecetben is. Megkérdem ÉSzüleim, hogy ők hogy ültetik és honnan vették a magot/tövet és megírom neked holnap.