Viking keksz, avagy dráma a reggelinél

"... tudom, hogy ezt miért hívják viking sütinek; mert olyan, mint az aranypénz, és a vikingek szeretik az aranyat, mert sokat kalózkodnak, és a kalózok gyűjtik az aranyat ... "
"... és akkor jött a legerősebb viking és felfalta az utolsó aranypénzt is! és mindenki sírt és zokogott, hogy nekik már nem maradt az aranypénzből, mert én, illetve a legerősebb viking, aki aranyevő is volt, mindet felfalta!" ...
"... tesó! nem is falta fel! látod? itt van a kezemben! de most én faltam fel! mindenki sírjon és zokogjon! ..."
"... édesanya, van még ilyen viking aranysüti?"

Az én házam, megvédem a kekszváram! :)

Volt, persze, kora reggel egész adagot sütöttem a Hannah Swensen féle finomságból.
Mint a legtöbb receptet, ezt is megbolondítottam egy kicsit, fehér cukor helyett levendulás barna cukor került bele és összeségében kevesebb cukor, mint a receptben, a liszt egy részét teljeskiőrlésű rozslisztre cseréltem. A következő sütésnél a maradék fehér liszt egy részét zab- vagy tönkölybúza korpára cserélem majd.
A levendulás cukor miatt fahéj és vanília kivonat helyett is levendulás ízesítést kapott ez a fehércsokis keksz, a kardamon maradt, nagyon jól társult az illatos-ízes lila virágokhoz.
Kísérletezgetni jó :)

A leírás szerint egy adagból kb 50 sütit lehet böngyörgetni, ezek szerint az én kekszeim sokkal kisebbek lettek, mert a 4,5 tepsinyi mennyiség összesen 94 db kekszet produkált.

Kekszhalomnál őrt álló vikingek :)

Viking keksz

hozzávalók (ahogy én készítettem)
...

Farsang itt, farsang ott

Amikor nálunk vízkereszt van, a spanyol és olasz gyerekeknél akkor jár Befana, a boszorkány, és a jó gyerekeknek cukrot, a rosszaknak szenet hagy ajándékba. Olaszországban a Befanalia zárja a karácsonyi ünnepkört és kezdetét veszi a farsangi időszak.

A vízkereszttől (január 6.) kezdődő és a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig - húshagyó keddig vagy hamvazószerdáig - tartó farsangról és a kapcsolódó népszokásokról, hagyományokról korábban itt írtam.

Remélem, most is sikerült érdekes dolgokat összecsipegetnem.

A farsanghoz kapcsolódó népszokások és hagyományok bár országról országra eltérnek, mégis, közös vonások is vannak.

Bolondok keddjének a farsangi időszak zárónapját, húshagyó keddet nevezik, mely a német Narrenfest szó fordítása. Ez a nap a farsang utolsó napja, a mulatozások ideje, feje tetejére áll az egész világ, nincsenek tabuk, fergeteges jókedvvel lehet mulatozni.
A mulatságok ideje legtöbb helyen a „farsang farka", amely szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tart, s a háromnapos bolondozás tetőpontja az utolsó nap, húshagyó kedd, vagy a "bolondok keddje". Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.
Ez az utolsó alkalom a mulatságra, utána következik a húsvétig tartó nagyböjt.

 A húshagyó keddi mulatozások egyik legelvadultabb szokása a Kassa környékén gyűjtött gúnárnyak-szakítás, vagy a szélesebb körben elterjedt kakasütés.
A gúnárnyak-szakítás során a mészároslegények versengtek, s ez egyben a mesterré avatás része is volt. Húshagyó kedd éjszakáján Kassán a mészároslegények a lőcsei vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig kötelet húztak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztottak lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtattak el a kötél alatt és igyekeztek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tartott, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Aki elkapta a nyakat, az aztán hirtelen elvágtatott vele s jól elrejtette, mert a többiek üldözőbe vették s igyekeztek tőle elragadni, mert aki a fejet elvitte, egy évig főlegény volt és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvezett
Egy szlovák hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert ezen a napon zárva van a mennyország.

Olaszországban a velencei karnevált először 1268-ban rendezték meg. Felforgató jellege miatt az elmúlt évszázadokban számos alkalommal próbálták korlátok közé szorítani a maszkos-jelmezes ünneplést, ami a velencei karnevál lényege. Több éven át nem is ünnepelték, amikor a város osztrák fennhatóság alá került 1798-ban, a 20. század végére azonban újjáéledt a farsangi szokás.
Itt leginkább a régmúlt időket idéző maskarák jellemzőek. A jellegzetes, finom vonású maszkok szinte a velencei karnevál védjegyévé váltak. A karnevál ideje alatt koncerteket és opera előadásokat is tartanak, ahol a közönségnek maszkban és jelmezben illik megjelenni.
A viareggio-i karnevál egy hónapos és a legismertebb Európában, különösen nevezetes a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek miatt. 2001-ben karnevál fellegvárat is építettek. Az Ivrea karnevál a „Narancsok harcáról” ismert, amikoris az egymással szembenálló felek gyümölcsökkel dobálóznak - ez az esemény, melyet felidéznek, a középkorban tényleg megtörtént.
A Milánói érsekség legnagyobb részén a farsangi karnevál szinte egyedülállóan több, mint 4 napig tart, a hamvazószerdát követő szombatig.

Brazilíában, Rio de Janeiroban a többnapos mulatság legfőbb és leglátványosabb eleme a szambaiskolák vetélkedése. A karneválon nem csak a szamba iskolák növendékei rophatják, bárki táncra perdülhet, ha kedve szottyan rá. A gyerekeknek külön mulatságot rendeznek, amelyet a karnevált megelőző pénteken tartanak.

Bázelben "a három legszebb nap": így nevezik a bázeliek a farsang – vagy ahogy ők mondják: Faschnacht – időszakát. Hat héttel húsvét előtti hétfőn, pontban négy órakor kialszanak a fények a belvárosban, csak a sok ezer, óriási álarcot viselő, színes jelmezbe öltözött felvonuló lampionja világít. A felvonulást kísérő, nagy hagyományú zenekarok, az úgynevezett clique-ek tagjai, a pikolósok és a dobosok szintén maskarát viselnek. Másnap van a rézfúvósok és ütősök napja, ekkor ezeken a hangszereken játsszák a talpalávalót. E napon tartják a gyerekek farsangját is. A Faschnachton ünnepi menü is dukál: az asztalról a hagyományok szerint nem hiányozhat a lisztleves, a hagymás pite és a köménymagos sütemény.

Kölnben a valódi farsangi mulatozás a következő év hamvazó szerdáját megelőző hét napra esik, és hétfőn, az úgynevezett Rosenmontagon éri el tetőpont ját. A karnevál három főszereplője a karnevál hercege, a földműves és a hajadon – ez utóbbi szerepét is mindig férfi kapja. A rosenmontagi felvonulásra díszbe öltözik a város, és szinte valamennyi járókelő maskarát ölt.

Angliában a nagyböjtöt megelőző időszakot Shrovetide-nak nevezték el (lényegében a farsang utolsó három napja). Annak volt az ideje, hogy az emberek bevallják bűneiket - a kontinenssel szemben sokkal kevésbé szólt a karneválokról. Manapság a húshagyókeddet Palacsinta Napként ünneplik, de a nagyböjthöz kapcsolódó Shrovetide azért némileg túlélte a 16. században az angol reformációt. Talán az egyetlen Shrovetide karnevál, amit ünnepelnek, Cowes és kelet-Cowes területén szokás, a Wight szigeten. A legnagyobb farsangi karnevál Angliában a Notting Hill karnevál, mely azonban nem kapcsolódik a nagyböjthöz - augusztus végén tartják. Egy karibi hagyományból származik - valójában egy „kulturális transzplantáció”.

Oroszországban a nagyböjt előtti utolsó héten ünneplik a Maslenitsa-t. Palacsinta hétnek vagy „sajthétnek” is hívják. Orosz népi ünnepség, mely némely, pogány időkből származó hagyományt is magába foglal. A Maslenitsa alapvető eleme az bliny orosz palacsinta, mely a napot szimbolizálja. Kerek és aranyszínű, de csak olyasmivel készül, amelyet az ortodox hagyományok megengednek: vaj, tojás, tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg).
A Maslenitsa során a maskarák viselése, a hógolyó csata, a lovasszán-túra is népszerű. Az ünnepség kabalája általában „Maslenitsa asszonya” - korábbi nevén Kostroma -, illetve annak szalma képmása, fényes ruhákba öltöztetve. Az ünneplés tetőpontjaképpen Maslenitsa asszonyát vasárnap este megfosztják cicomájától és a máglya martalékává válik.
Szentpétervárott modern fesztivált tartanak, amely mindig egy meghatározott időpontban zajlik (mindig vasárnap, és május 27-hez közel).

Az Egyesült Államokban a farsangi ünnepségek a Mardi Gras nevet viselik. Először csak az öböl részein ünnepelték, de ma már valamennyi állam tartja. A farsangi szokás maga az egykori francia gyarmatnak számító város, Mobile (ma Alabama területe), New Orleans (Lousiana), valamint Biloxi (Mississippi) területéről származik. Ezek a városok mind azok közé tartoztak, ahol évről-évre parádés felvonulással és maszkokkal ünnepeltek. A több nagyváros, ahol tartják a farsangot, többek között a floridai Miami és Tampa, a Missouri-i St. Louis, a floridai Pensacola, a kaliforniai San Diego, valamint Galveston, Texas és Orlando Floridában.

Ünneplik a farsangot New York Brooklyn negyedében is - de akárcsak Angliában, ennek ideje nem kapcsolódik a keresztény naptárhoz: szeptember első hétfőjén tartják, a neve Labor Day Carnival - a Trinidad-i emigránsok alapították. Ez a nap az egyik legnagyobb utcai parádé és fesztivál New Yorkban, melyen több mint egymillió ember vesz részt, a legmeghökkentőbb és legbonyolultabb jelmezekben.

Görögországban a farsangi szezont a Apokriés-nek hívják (vagyis „búcsú a hústól”). Az időszak egyik legnevezetesebb eseménye a Tsiknopémptẽ - melynek során az ünneplők még élvezhetik a marhasültet a tavernákban vagy barátaik házában. A rituálét megismétlik következő vasárnap. Az ezt követő héten - mely az utolsó nagyböjt előtt és a neve Tyrinē vagy sajthét, már nem szabad húst enni, de tejterméket igen. A nagyböjt a „Tiszta hétfővel” kezdődik, mely a „Sajt vasárnapot" követi. A farsangi karneváli szezonban az emberek maskarákba bújnak, és részt vesznek az általános mulatozásban.
A „Patras” ugyanakkor a legnagyobb éves karnevál Görögországban, 3 napos ünnepség koncertekkel, parádés, maszkos felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal. A legnagyobb mulatságot „Sajt vasárnap” délben tartják, melynek csúcspontja a „Karnevál király” képmásának elégetése a Patras kikötőben. Számos más régióban rendeznek karnevált, de jóval kisebbeket, amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra épülnek.

Japánban az Asakusa szomszédságában található Taitō városrész Tokióban híres az évente megrendezett karneváljairól. Jelentős brazil hatás érzékelhető ezen az ünnepségen, főleg, hogy az Asakusa-i székhelyű szamba iskolák is tiszteletüket teszik.

Franciaországban két fő karnevált ünnepelnek: a nizzait és a párizsit. Nizzában már 1294-ben is éltek a farsangi szokások - ma az ünnepséget évente rendezik és több millió látogatót vonz a nagyböjtöt megelőző két hétben. A párizsi karnevált egy ismert, bolondos középkori fesztivál napja után tartják - a szokás a 16. századba, vagy még ennél is korábbra nyúlik vissza -, de 1952 és 57 között nem rendezték meg.

Indiában Goa államban ünneplik a legnagyobb szabású karnevált - a neve „Intruz” (az „entrudo” portugál szóból, mely a „karnevál” szóra egy alternatíva). A legnagyobb ünnepséget Panaji városban tartják. Goa a karneváljaival egyedülálló Indiában. Valójában egykor a portugálok vezették be a farsangi szokást, akik négy évszázadon át uralkodtak Goa felett. Az ünnepség 3 nap és 3 éjjel tart, amikoris a legendás „Momo király” átveszi az uralmat az utcák felett, amelyek csodás színkavalkáddal és zenével kelnek új életre. Óriási parádék vannak, melyeket esténként nagyszabású bálok követnek.
Egész más a Sambalpur Sitalsasthi karnevál, melyet a hindu naptár szerint ünnepelnek, Jyestha hónap (május-június) teliholdjának hatodik napján. Ez egy kétnapos, egy éjszakás ünnepség, az utcákon felélednek a népi szokások, szól a zene és táncolnak az emberek.

Hollandiában a farsang neve Vastenavond vagy Vastelaovend(j), melyet leginkább a katolikus régiókban ünnepelnek, azaz, főként a déli tartományokban, Limburgban és az Észak-Brabant részeken. Hagyományosan a hamvazószerdát megelőző vasárnaptól keddig ünneplik. A farsangi szokások városról-városra változnak, de gyakoriak a parádék, a felvonulás hercegi kísérettel, valamint a farmer esküvő (boerenbruiloft), és a hering evés.
Az egyik nevesebb holland karnevál a Rijnlandse karnevál, amelyet Limburgban és Maastricht-ban is tartanak - némi velencei és dél-amerikai hatás jellemzi. A legrégebbi farsangi ünnepséget egyébként 1385-ben tartották, 's-Hertogenbosch-ban - a híres 15. századi festő, Jheronimus Bosch meg is örökítette őket festményein.

forrás
forrás
forrás 
forrás
forrás
forrás 
forrás
forrás 
  

Farsangra fel!  :)

Mikulásasszony sütije

Nem vagyok időzavarban, tudom, hogy december 6-a elmúlt s, hogy még 335 nap van, míg Mikulás újra eljön, de Manó és Tücsi számonkérték, hogy miért nem írtam a blogra Mikulásasszony sütijéről. Nos, sok mindennek ellen tudok állni, kivéve aprónépség kedves sürgetésének.

Mi Mikulás kedvenc sütije?
Hány méter hosszú a szánkója? Rénszarvasokkal és azok nélkül?
Hol termesztik a zöldséget és gyümölcsöt a manók?
Miért kell lábujjhegyen, csendben járni a csizmaszobában?
Miből és kik készítették Mikulás köpönyegét?
Mit esznek a rénszarvasok a hosszú út alatt, amíg körberepülik a Földet?
Mit csinál Mikulás és Mikulásasszony az év többi hónapjában?
Nos, van majd egy év, hogy mindezekre és még sok-sok más titokra fény derüljön :)

Néhány éve rábukkantunk egy nagyon jópofa könyvre, A karácsony titkai. Szép nyomású, szépen rajzolt, titkos borítékokkal, Mikulás egész évre szóló időbeosztásával - ami szerint januári feladata a régi lista kidobása és új készítése -, részletes ismertetővel a házról, ahol lakik, a műhelyről, a levelezőszobáról, a szánkóról. Még egy újságcikk is van benne az Apollo 8 három űrhajósáról, akik 1968 december 21-én először repülték körbe a Holdat. Amikor karácsony napján az űrhajó utolsó alkalommal feltűnt a Hold mögül, James Lovell űrhajós bejelentette: "Tudjátok meg, hogy van Mikulás!"
A könyv szinte egész évre érdekes olvasnivalót nyújt, hiszen Mikulás naplójából hónapról hónapra nyomon követhető, hogy mikor mi a teendő, mikor indulnak s térnek vissza a manók, mikor milyen alkalomból rendeznek partit, merthogy az Északi sarkon rengeteget buliznak ám. Tücsi ki is jelentette, amikor Mikulásék buliznak, rendezzünk mi is mulatságot :)
Nos, a karácsony titkai között bukkantunk rá Mikulásasszony sütijének a receptjére. Mikulás kedvenc kekszei azóta fel-feltűnnek a konyhában, nemcsak télen visszatérő vendégek.

Mikulásasszony sütije

hozzávalók (18-20 db)

11,5 dkg cukor
11,5 dkg vaj
17 dkg liszt átszitálva
1 ek tej
1 ek melasz
1 púpozott kk szódabikarbóna
5 dkg csoki apróra vágva
3 dkg darált dió

A sütőt 170 fokra melegítem (légkeveréses).
A cukrot és a vajat habosra keverem.
A tejet és a melaszt pici edényben felmelegítem, félrehúzom, beleszórom a szódabikarbónát (habzik).
Az átszitált lisztet összevegyítem a darált dióval és a vajas-cukros masszához adom.
Belekeverem a langyos melaszos elegyet is.
Végül a csokiforgácsot is beledolgozom.
A masszából, sütőpapíros tepsibe, kisebb diónyi gombócokat sorakoztatok, tisztes távolságra egymástól (4-5 cm).
A forró, előmelegített lerben 8-10 perc alatt aranybarnára sütöm Mikulásasszony kekszeit.
A kész sütiket néhány percig a tepsiben pihentetem, majd lapos kanállal alájuk nyúlva rácsra teszem.
 Néhány kekszre, kevéske olvasztott csokival, piros sapkás marcipán macit ragasztok.

Mondanom sem kell, Tücsi és Manó ilyen kekszeket készített ki Mikulásnak a bögre mézes tej mellé.
A rénszarvasok murkot és almát kaptak, mert éppen kifogytunk a mohás-zúzmós pitéből  :)

Jó étvágyat !

Az okos juhász kanala

A mesebeli okos juhász - miután Mátyás király meghívta ebédre a királyi palotába, de csalafinta módon, a leves mellé nem adatott neki kanalat -, frappánsan egy kenyércsücsökkel kanalazta ki a levest, aztán hamm, bekapta a kanalát is.
Bár ezek a kanalak nem kenyércsücsökből készültek, ugyanúgy hamm-bekaplak, kétfalatnyi finomságok.
A sajttal megszórt leveles tésztához jól illik a sós töltelék, de nagyszerűen működik édes falatkának is, ilyenkor a tésztára cukros diót szórok, a kanalakba pedig édes túró, diós, csokis rakomány kerül.

A szilveszter délután frissiben sült kanalakat lecsepegtetett lencsesalátával, tejfölös tojássalátával és vöröslencse krémmel tálaltam.

Remek "party falatka" (leánykori nevén bulikaja :), finom és látványos.
A kanalakat (akár sós, akár édes töltelékkel tálalom majd) megsüthetem üresen 1-2 nappal előre - ilyenkor frissiben keverem össze a rakományt -, de akár sütés előtt megpakolhatom a kanalakat, ilyenkor igyekszem úgy időzíteni, hogy frissen tudjam tálalni.

Leveles kanalak

hozzávalók
...

egyről-kettőre, ötről-hatra ... tizenháromról tizennégyre :)

Zöldségek a sütőből, céklacsipsz

Eredetileg köretnek szántam a sült zöldségeket, aztán hamar kiderült, hogy nasinak is remek. Hetente egyszer biztos megkapakolok egy tepsit murokkal, petrezselyemmel, paszternákkal, céklával, döbleccel, s fél óra múlva már tálalhatom az illatozó, ínycsiklandó finomságokat.
Sült hús mellé köret, ropogós zöldsalátával önálló fogás, könnyű vacsora, de tálaltam már sült májjal, tükörtojással, karikára vágott sült virslivel és csak úgy, magában is. Mindenképpen finom és változatosság a párolt zöldség-sült/főtt krumpli/rizs köretek mellett.

A veteménynél (murok, petrezselyem, paszternák) érdemes arra figyelni, hogy lehetőleg egyenletesen vaskosabb darabokat kezdjek pucolni, így szép, egyforma hasábokra tudom vágni.

Zöldségek a sütőből

hozzávalók
...

Karácsonyi torta 1 - Hópehely

Annyira, de annyira szerettem volna fehér karácsonyt. Olyan igazit, mint gyerek- és tinikoromban voltak (amikor még mamutok rohangáltak és barlangi emberek kőbaltát pattintottak, tenné hozzá Manapó huncut somolygással), ami nem a kiborult liszttől, félreszitált porcukortól, kiömlött tejtől fehér, hanem csak úgy ... magától ... :)
A fehér karácsony kívánság és álom maradt, a karácsonyi angyalka minden erejét az ajándékok szállítására használta, hópilinckélésre már nem jutott.
Sebaj, elő a bűbájjal, abrakadabra-priccpraccprucc, s bár méteres, szikrázó hótengert nem sikerült varázsolni, egy hófehér krémmel töltött, hópelyhekkel díszített finomságos torta csak sikeredett.

A krém, hófehérsége mellett, ízre és állagra is habkönnyű, főzés nélküli, mindössze türelem szükségeltetik hozzá és sok-sok tejföl.
Az eget idéző marcipán borítást Manapó javaslatára ecseteltem be egy kis Lüszter festékkel. A hópelyheket és havasi gyopárokat picit lágyra hagyott cukormasszából formáztam.

Hópehely torta


hozzávalók (22 cm-s tortához)
...

Karácsony

Meghitt, kacagással és vidámsággal teli, áldott Karácsonyt kívánunk!
Nagyon sok szeretettel, a Garffyka család, azaz Tücsi, Manó, Manapó, Garffyka

Morzsák hírmondóba

Még annyi sem, inkább már csak az üres tortapapír és a nagy tálaló lap maradtak hírmondóba az egyszervolt, szépvolt, finomvolt mesebeli mézeskalács házikóból.

Évek óta minden évben készítek mézeskalács házikót, volt, mikor kettőt is. Ezek általában mesebeli mézes házikók, ilyesmiben lakhatott Jancsi és Juliska boszorkája, amikor még jó boszika volt :)

Ezt a mézeskalács házikót Karácsony-laknak neveztem el; Manó szavaival élve, díszíti majdnem minden, ami "egy rendes karácsonyhoz tartozik" :), Mikulás, hóember, cukros dió és cukorka, szán és rénszarvasok, angyalka (bejárati ajtó formája), kiscsengő, fenyőfa és játékmaci, tetején cserepek piros szívecskékből, ösvény cukorbotból és hullócsillagból.

Névtáblák az ajtón :)

Karácsony legszebb díszei :)

Karácsonyunk legszebb és legdrágább díszei :)