2017. nov. 3.

Fánkot fánkkal

Finom, különleges, egyszerű és nagyszerű, puha, foszlós, egyetlen hátránya, hogy szupergyorsan elfogy. Reggelire, kiadós leves után ebédre, vacsorára. Lustálkodós, habos kakaóval körített hétvégi uzsonnára. Suliba járós tízórais dobozba. Csak úgy, kedvességből ajándékba.
Szeretem recept, sokszor sütöttem és még sokszor fogom. Biztató, hogy akik szintén kipróbálták a receptet, jó-nagyon jó-szuper jó értékelést adtak :-)
Fánk, ami másnap is puha és foszlós és könnyű tésztájú.
100% íz, 0% olajszag :D

Nagyjából öt éve sütöttem először ilyen fánkot, az évek alatt az eredeti recepten nem sokat változtattam, főleg a tésztába kerülő fűszerekkel játszottam, így sütöttem már fahéjas, citromos-narancsos, mézeskalácsos fánkokat is. Legutóbb ánizsos-fahéjas sült, hihetetlen illatorgia lengedezett :-)

 
Fánk

hozzávalók - tészta

2,5 dl tej
2 tojássárga
1 ek rum (érdemes valódi rumot használni; elhagyható, de jót tesz az ízének)
50 dkg liszt
6 dkg vaj
10 dkg cukor (kb 1/3-a házi vaníliás cukor)
pici csipetkényi só
3 dkg friss élesztő
1 kk őrölt ánizs
1/2 kk fahéj

hozzávalók - máz, díszítés (és/vagy)

porcukor
cukormáz (porcukor-víz)
csokimáz (1-2 ek tejszín + fehér csokoládé, étcsokoládé)
díszítő cukrok
házi lekvár

hozzávalók - egyéb

pogácsa/fánkszaggatók (kb 7 cm, 3/4 cm, 5 cm vagy poharak, szív alakú formák)
tepsik, sütőpapír


Az élesztőt 1 kk-nyi cukorral édesített, langyos tejbe morzsolom, félreteszem.
A lisztet átszitálom, összeforgatom a fűszerekkel.
A vajat folyékonnyá melegítem.
A fűszeres liszthez szórom a cukrot és a csipetnyi sót, összeforgatom. Beleütöm a tojássárgákat, hozzáöntöm a tejet és a rumot és a felfuttatott élesztőt. Dagasztani kezdem, majd a tésztához öntöm a már éppen csak langyos vajat. Addig dagasztom, amíg rugalmas, jó állagú, könnyű tésztát kapok.

A tésztát folpackkal letakarom és huzatmentes helyen nagyjából 35-40 perc alatt duplájára kelesztem (konyha hőmérsékletétől is függ).
Enyhén lisztezett munkafelületre szedem a hihetetlenül szépen megkelt, levegős, rugalmas, rendkívül jó állagú, illatos tésztát. Finom, de határozott mozdulatokkal kicsit átgyúrom, majd laskanyújtóval (sodrófa :-) másfél ujjnyi (kb 2cm) vastagra nyújtom.

Tipp & trükk:
A fánkokat, ha csak lehetséges, érdemes sütiformázóval (pogácsa/fánkszaggatóval; ezek a formák élesebbek, mint egy pohár) és határozott mozdulattal kiszaggatni a tésztából, így a fánk széle nem törik össze és sütés alatt szebben felnő, szinte szalagosodik.


A középen lyukas fánkokhoz először a nagyobbik (kb 7 cm átmérőjű) pogácsa/fánkszaggatóval dolgozom. A kiszaggatott tésztát átemelem a sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd ott vágom ki a közepét (kb 3/4 cm átmérőjű formával). Így a lapítóról tepsibe emelés közben nem oválosítom el a kört :-)
A középről kiszaggatott kisebb fánkokat külön tepsibe sorakoztatom, ezeket is levegősen egymás mellé, mert utókelesztés és sütés közben nőni fognak.
A "szabászati hulladékot", azaz a kiszaggatás után megmaradt tésztát összegyúrom, kétujjnyi vastag rúddá sodrom, nagyjából húsz cm-s darabokat csípek belőle. Ezeket a darabokat középen összehajtom és a két szárát összefonom. Így lesz belőle "szarkaláb" :)
Lyukatlan :-) fánkokat egy kb. 5 cm átmérőjű pogácsa/fánkszaggatóval vágom ki, így utókelesztés és sütés után sem lesznek (szinte) ijesztően óriásiak.
A fánkokkal megpakolt három tepsit konyharuhával letakarom és huzat-, illetve ráülés-mentes :-), langyos helyen 20-25 percig kelesztem.
Ezalatt a sütőt 160 fokra melegítem (légkeveréses; alsó-felső sütésnél kb 10 fokkal több kell).

A majdnem duplájára kelt fánkokat - először a legnagyobbakat, majd a középről kivágott formákat, végül a szarkalábakat) a forró sütőbe tolom és nagyjából 15-18 perc alatt  aranybarnára, illatosra sütöm.


Amíg a fánkok sülnek előkészítem a bevonó mázakat: 3-4 púpozott ek porcukrot pici vízzel elkeverek; a tejszínt felmelegítem, ráöntöm a fehér-, illetve az étcsokoládéra, majd simára keverem, előkészítem a díszítő cukrokat.
A porcukros fánkokat a sütőből kivéve, még forrón megszórom porcukorral.
A cukormázas fánkokat rácsra állítom, rácsorgatom a cukormázat, megszórom díszítő cukorral.
A csokizásra szánt fánkokat az előkészített fehér- és étcsokoládéba mártom, majd szintén rácsra állítom (hogy a fölös bevonat lecsorogjon és a máz megszilárduljon) és megszórom díszítő cukorral.

A legelső sütés után ezt írtam a blogba:
Figyelem! :-)
A még meleg fánkokból jelentősebb mennyiség (4-5-6-... db :) együltőhelyben való elfogyasztása hascsikarást eredményezhet! :-)
De megéri! :-)
Ezek a fánkok - mázzal, máz nélkül - első kóstolásra függőséget okoznak! :-), ezért érdemes mihamarabb egy újabb sütést betervezni :-)


Megállapításaim teljesen helytállóak voltak :-)

Jó étvágyat !

Nincsenek megjegyzések: