Oldalak

2013. febr. 8.

Tücsi és a torták


Egy évvel ezelőtt azt írtam, ma a Nap is szebben ragyog, Tücsi kisasszony, boldog szülinapot!

 

Bevallom, nem emlékszem már, hogy idén ragyott-e a Nap vagy sem, egy biztos, Tücsike mosolyánál szebben biztosan nem :)


Ez a szombati nap is úgy indult, mint a többi, attól eltekintve, hogy a hűtőben ott várakozott a kikevert marcipános-vaníliás krém,


a konyhapulton pedig már kora reggel illatozott a Zila formában sült, döbleces-diós torta.


 Születésnapok terén Tücsike már komoly tapasztalatokra tett szert :), egyrészt lelkes résztvevője volt minden játéknak Manó szülinapján, másrészt a bölcsiben szinte minden második hétre kerül egy szülinap ... tortával, gyertyával, játékokkal.

 

Játszás terén Tücsi nem ismer lehetetlent :) ... a játék nagyon komoly dolog,


megfontoltan kell belevágni, és lehetőség szerint mindent, de főleg mindenkit bevonni.


Mindenki játszik! :)


S igen, a szülinapon is mindenki játszott :)



Manó lelkesen bontotta az ajándékokat ...


... Tücsiét is, "segítek! jó?" felkiáltással-kérdéssel.


Mondjuk, elkélt a segítség kisasszonykának, a kisbolt doboza nagyobb volt, mint ő maga :)


Mindenki játszott :)


Tücsit és "udvartartását" jobban lekötötte a játék,


mint az uzsonna, de, többek között, a fűszeres- és sajtos bundás fasírt falatkáknak


és a diós-sajtos kekszeknek így is hamar lábuk kélt.


Manó lelkesen kipróbálta Tücsi ajándékait, "csak megnézem, hogy jó-e, hogy kistesó tudjon vele játszani!" :)


A játék-falatozás-játék közben beszélgetésre is jutott idő :)


Kisasszonykát "stílusosan", két tortával köszöntöttük ... második szülinapra két torta :)


A Zila formában sült, marcipán krémes tortával itthon leptük meg Tücsit.


A tucatnyi szeletes formából nem sok maradt másnapra, bár egy szelet emberes adagot tett ki.


Szülinap a bölcsiben :)

 

A piros-fehér marcipán borítás alatt aszalt gyümölcsös-tejszínhabos-mascarpones krémmel töltött zebratorta rejtőzik szerényen.


A zsúr utáni este, miközben a békésen szuszogó Tücsit takargattam hirtelen elkapott egy deja vu érzés ... mintha csak tegnap hoztuk volna haza, s mégis, mintha az idők kezdetétől velünk lenne ... hova tűnt két év?

 

3 megjegyzés:

Mariann írta...

A kislányom (8 éves lesz) megállt mögöttem, amikor olvastam a bejegyzést, és így szólt!
Jajj, de jó, újra Manós mese! Olvasd hangosan!
Örülök, hogy újra jelentkeztél, Tücsit Isten éltesse, és persze Mindannyiótokat!
Ismeretlenül is minden jót kívánok!
Mariann

Garffyka írta...

Mariann, nagyon-nagyon szépen köszönöm, kislányodnak is! :)
Ígérem, lesznek újra "mesék", immár Manós és Tücsis :)
Isten éltesse a kislányod!

Chef Viki írta...

Drága kis tündérke :-)))

Soksok puszi!!