Tücsi és a torták

Egy évvel ezelőtt azt írtam, ma a Nap is szebben ragyog, Tücsi kisasszony, boldog szülinapot!

 

Bevallom, nem emlékszem már, hogy idén ragyott-e a Nap vagy sem, egy biztos, Tücsike mosolyánál szebben biztosan nem :)

Ez a szombati nap is úgy indult, mint a többi, attól eltekintve, hogy a hűtőben ott várakozott a kikevert marcipános-vaníliás krém,

a konyhapulton pedig már kora reggel illatozott a Zila formában sült, döbleces-diós torta.

 Születésnapok terén Tücsike már komoly tapasztalatokra tett szert :), egyrészt lelkes résztvevője volt minden játéknak Manó szülinapján, másrészt a bölcsiben szinte minden második hétre kerül egy szülinap ... tortával, gyertyával, játékokkal.

 

Játszás terén Tücsi nem ismer lehetetlent :) ... a játék nagyon komoly dolog,

megfontoltan kell belevágni, és lehetőség szerint mindent, de főleg mindenkit bevonni.

Mindenki játszik! :)

S igen, a szülinapon is mindenki játszott :)

 

Manó lelkesen bontotta az ajándékokat ...

... Tücsiét is, "segítek! jó?" felkiáltással-kérdéssel.

Mondjuk, elkélt a segítség kisasszonykának, a kisbolt doboza nagyobb volt, mint ő maga :)

Mindenki játszott :)

Tücsit és "udvartartását" jobban lekötötte a játék,

mint az uzsonna, de, többek között, a fűszeres- és sajtos bundás fasírt falatkáknak

és a diós-sajtos kekszeknek így is hamar lábuk kélt.

Manó lelkesen kipróbálta Tücsi ajándékait, "csak megnézem, hogy jó-e, hogy kistesó tudjon vele játszani!" :)

A játék-falatozás-játék közben beszélgetésre is jutott idő :)

Kisasszonykát "stílusosan", két tortával köszöntöttük ... második szülinapra két torta :)

A Zila formában sült, marcipán krémes tortával itthon leptük meg Tücsit.

A tucatnyi szeletes formából nem sok maradt másnapra, bár egy szelet emberes adagot tett ki.

Szülinap a bölcsiben :)

 

A piros-fehér marcipán borítás alatt aszalt gyümölcsös-tejszínhabos-mascarpones krémmel töltött zebratorta rejtőzik szerényen.

A zsúr utáni este, miközben a békésen szuszogó Tücsit takargattam hirtelen elkapott egy deja vu érzés ... mintha csak tegnap hoztuk volna haza, s mégis, mintha az idők kezdetétől velünk lenne ... hova tűnt két év?

 

Tíz dolog & Tejszíntorta

Ezeket a "bölcsességeket" Manapó küldte ... azt írta hozzá "nem rólad, csak neked szól :)"
Én jót derültem rajta, vidámsággal és szeretettel küldöm:         10 tipikus gasztroblogger húzás  :)

Megjegyzésként a fentiekhez :)
        ;  ;   levél hirtelen felindulásból ; ... ha nem is lazacderék :)  Fokhagymás hal gesztenyebefőtt lével + zöldség gesztenyebefőttel       ,  Narancsos-balzsamecetes-fokhagymás tengeri hal filé

  

  










 


A tejszíntorta ötlete és ihlete a tavalyi NL-ból van (ott karácsonyi tejszínpudingként szerepelt).
Kevés munkával, egyszerűen :) varázslatosan finom és látványos édesség sikeríthető.
Lehet ánizsos, vaníliás, fahéjas, narancsos - kinek melyik ízvilág tetszik.
Tavaly karácsonyra készítettem, üdítő változatosság volt a sokféle diós-mákos, hagyományos karácsonyi sütemény között.
Idén szilveszteri torta lett belőle, narancsos-vaníliás tejszíntorta, kakaós-diós pistkótatalpon.
Az eredeti recept 1 l tejszínre szól, az én karácsonyi szilikonformám bő másfél literes. Mivel a hozzávalók közül mindössze három a viszonylag kötött, akár kisebb formában, fél liter tejszínből is könnyedén elkészíthető.

 
Tejszíntorta

hozzávalók

1,6 l habtejszín (folyékonyan, nem felverve)
11 lapzselatin
25 dkg cukor
fűszerei:
  fahéj (3-4 rúd)    és/vagy
  szegfűszeg (12-14 szem)    és/vagy
  1-2 narancs héja    és/vagy
  csillagánizs (4-5 szem)    és/vagy
  gyömbér (3-4 cm, friss)   és/vagy
  vanília (1-3 rúd)

A narancsokat - ha narancshéj is kerül  tejszíntortába - alaposan megmosom, megtörlöm, majd éles hámozóval vékonyan meghámozom.
A tejszínt, a cukorral és a fűszerekkel - utoljára így készült: 2 narancs héja, 3 rúd vanília (ettől az apró fekete pöttyöcskék), 8 szegfűszeg - éppencsak gyöngyözve 8-10 percig főzöm, majd fedővel letakarva fél óráig állni hagyom.
A lapzselatinokat annyi hideg vízbe áztatom, ami éppen ellepi.
A cukros, fűszeres tejszínt sűrű szitán átszűröm, forrásig melegítem (nem forralom), beleteszem a jól kinyomkodott zselatint, kézi mixerrel alaposan összedolgozom (nem jó, ha a kész tortában zselatingombóc akad a kanalunkra).
A szilikonformát átfújom formaleválasztóval (Zila féle formaleválasztó), akkora tepsibe állítom (lapítóra teszem), ami befér a hűtőbe, majd beleöntöm az illatos, édes, meleg tejszínt.
Konyhapult sarkára téve (hogy ne legyen útban) megvárom, míg kihűl, ezután legalább 6-7 órára (akár egész éjszakára is) hűtőbe teszem.

Az eredeti recept szerint "talp" nélkül tálaljuk, én sütitalppal kínáltam.
Először mézestésztából sütöttem a szilikonos forma nagyságának megfelelő kört, majd a kisült, langyos mézeslapot enyhe cukorsziruppal kentem meg. Finom volt, de a mézestalpat kicsit hamarabb kellett volna átitatnom a sziruppal, másnapra lett tökéletes.
Másodszor és sokadszor piskótalapot sütöttem (utoljára ilyet: 4 tojás, 4 ek cukor, 2 ek liszt, 1 ek kakaó, 1 ek darált dió, 1 mk sütőpor, leírás itt).
A megsült, kihűlt piskótalapot átkenem baracklekvárral, majd a lekváros felével a már készre dermedt tejszíntortára teszem. Ráteszem a tálcát, amin tálalni fogom, majd határozott mozdulattal átfordítom. Alól a tálca, rajta a piskóta, rajta a tejszíntorta formástól. A szilikonforma - lévén formaleválasztóval kifújtam - könnyedén elválik a tejszíntortától, ám az illatos, zamatos tejszín szépen megőrzi a forma rajzolatát.
Szilikonforma híján a tejszíntorta frissentartó fóliával kibélelt őzgerinc (vagy más) formában is elkészíthető.
Egyszer kipróbáltam Zila formában - lelki szemeim előtt láttam a csokis-meggylekvár krémmel töltött hófehér tejszíntortát -, finomnak finom volt, de a tejszíntorta magában nem elég erős, hogy megtartsa a Zila forma alakját és a tölteléket.
Kevesebb tejszínből készítettem pohár-desszertnek is: a pohár aljába apróra tört csokis kekszet szórtam, erre halmoztam néhány kanál levendulás meggylekvárt, majd az illatos, fűszeres tejszínt.

Akár őzgerinc, akár más formában dermesztve, talppal vagy talp nélkül, kevés munkával ínycsiklandóan finom, különleges édesség készíthető.

Jó étvágyat ! :)

Szülinap - több felvonásban

Egy szülinap - főleg, ha gyereké - már magában is nagy esemény, hát ha ráadásul még úgy alakul, hogy egy szülinaphoz négy torta társul.

Próba-torta
- Manókám, milyen tortát szeretnél a szülinapodra?
- Csokis-epres-vaníliás-mogyorós-diós-pisztáciás krémeset.
... :-D

Megállapodtunk, hogy egy tortában legfennebb kétféle krém legyen.
Jó, legyen vanília és csoki.
- És mi legyen a tortán? Milyen dísz?
- Édesanya, lehet hajó alakú torta?
... Hát persze. Hiszen lehetetlen nincs. :-D

Múlt héten próba-tortáztunk. Hiányosságokkal ugyan, de elkészült a kalózhajó torta. Árbóccal, vitorlarúddal, kormánykerékkel, kincsesládával. És még hajó alakja is volt. És finom is lett.
A kényesebb lépéseket fényképesen dokumentáltuk Manapóval, jó lesz majd a jövő heti készülődéshez.

Manó lelkesen tüntette el a próba-torta szeleteit. Két falat között elégedetten nyugtázta, hogy a kormány és a kincsesláda is az ő tányérjára került :)

Dzsungel-torta
Manó dinoszaurusz szeretete komoly érdeklődésbe hajlott, "nagyfiúknak" (8-10 éves) való dinoszaurusz enciklopédiát olvasgatunk esténként esti mese címen. Készített több dinós rajzolt, van egy teljes sorozat a mezozoikum különböző korairól. Időnként elhatározza, hogy felfedező-dzsungeljáró-paleontológus lesz - de olyan ám, aki kéthetente talál majd addig ismeretlen dinó fajt :) - és az őserdők mélyén fog dinók után kutatni. Le is rajzolta a dzsungelt, madártávlatból nézve - hatalmas folyammal, rengeteg liánnal, sátorral, tűzrakó hellyel. Aztán megkérdezte, az ovis tortája lehetne ilyen dzsungeles?

A cukrász elkérte a rajzot mintának, majd felépítette a dzsungelt a torta tetején.
 

 Méltóságteljesen hömpölygő folyammal, sok-sok fával,

 ide-oda tekergőző liánokkal,

terepszínű sátor mellett vidáman lobogó tűzzel.

Amikor reggel bevittem a tortát az oviba, a konyhás nénik megkérdezték, az egész ovinak hoztam-e, akkora nagy.
Remélem finom is lett.
Majd délután megtudjuk.

: )


Folyt. és bonyolítás köv. - az "igazi" nap holnap lesz, viszont torta "csak" vasárnap, a nagyszülős szülinapon; s aztán, jajj, még egy hetet kell várni a gyerekbulis szülinapig, ahol, reményeink szerint, igazi kalózhajó-torta szeli majd a tenger hullámait, útban a kincsesládát rejtő sziget felé.


U.I. -  A dzsungel-tortát a Szépréti cukrászdában készítették, ugyanott, ahol tavaly egy tűzpiros Villám McQueen készült az ovis szülinapra.

Torták

Tudom, annyira éppenséggel nem aktuális - hiszen ebben a rekkenőségben a legtöbben könnyű ételekre, hűsítő finomságokra, árnyékra, gyöngyöző pohárban érkező frissítő limonádéra vágynak.
Lesz ilyen is - tízperces hideg gyümölcsleves, pikk-pakk főétel, gyümölcsös jégkása.
De - szabadságon lévén, most van időm "csak úgy" ellenni a gépnél és jelenleg a fényképezőgép a gyerekszobában hűsöl, ugyanott, ahol Tücsike sziesztázik. És nem akarom megkockáztatni, hogy a félhomályra sötétített, hűvös szobában átbukdácsoljak a "véletlenül" pont az útban hagyott, a gyerekszoba szőnyegének szinte minden négyzetcentiméterét beborító játéktengeren. Mert valamelyik játék biztos sípolna, vinnyogna, csörögne-zörögne vagy más, már-már földöntúli hangon megszólalna. És akkor viszlát blogolás, viszlát pihenés ...

Szóval, torták. Nagyjából az elmúlt félév "termései". Most főleg képek, aztán érkeznek a receptek is, szépen sorban, remélem mindre emlékszem még :)

Ánizsos tejszíntorta mézeslapon.

Még tavaly, Karácsony előtt vettem egy cifra szilikonos formát. Nagyon jól használtam, sokféle finomság készült benne. Ez volt az első.

Az ánizs és tejszín meglepően finom társítása gyömbérrel, narancshéjjal (ihlet NL). A torta talpa szintén gyömbérrel és naranccsal megbolondított mézeslap, meglocsolva egy kis rumos gesztenyebefőtt levével.

 Tücsike első szülinapi tortája :)

A tésztája ugyanaz, amit Manó első szülinapi tortájához használtam, ú.n. "rázott" tészta (hozzávalókat fedeles dobozba pakoltam alaposan összeráztam, mehetett a formába sülni). A krém sok-sok joghurt és túró, rengeteg barack (januárban házi befőttből készült, de frissből is csuda finom), kevéske mascarpone és némi tejszínhab keveréke. Sajnos az egész tortáról nem készült kép, csupán egy megmentett szeletről sikerült kattintgatni.

Variációk egy formára.

Csokis-mascarpones krémmel töltött, csokis piskótatorta, írókázott tetejű díszítéssel. Ajándékba.

A Dóri féle habkönnyű csokis piskóta ugyanabban a szilikonformában sült, amit az ánizsos tejszíntortához használtam. A piskóta tetejét könnyű írókával vontam be, majd sűrűbbre hagyottal körberajzoltam. Azt mondták, nagy sikere volt :)

Danubius torta marcipán álruhában. ÉAnyám születésnapjára készült.

A torta érdekessége, hogy a vaníliás és csokis piskóta rétegek között, csíkonként és laponként váltakozik a vaníliás és csokis krém. A Danubius torta ötletét Barátomtól, Max mestertől "csentem". A marcipános, rácsos borítás saját ötlet (kicsit még finomítanom kell a fonáson :).

A tavalyi George Hamilton torta óriási sikerét igyekeztem megismételni, ezúttal Zila formába álmodva, csokis és epres krémmel töltve. Mind a csokis, mind az epres krém mascarponeval (nem vajjal) készült, főzött krém. Az epres krémnél a felhasználandó tej felét frissiben pürésített eperrel váltottam ki.

Fenomenális volt!

Sokat gondolkodtam és végül "hagyományt" törtem. ÉApám születésnapjára évek óta epres tortát készítek - tavaly neki készült az első George Hamilton torta -, idén viszont ezzel a Mozart tortával leptük meg.

Recept és kedves útmutatás a krémhez szükséges mandula aromához Mohától.

A torta tetejét marcipánnal vontam be és életem első kandírozott ibolyáival díszítettem.

Tömény, de zseniálisan finom torta!

Apák napját idén - igaz, egy héttel a "hivatalos" nap után - is megünnepeltük.

Manó csodálatos ajándékot készített: Móra Ferenc Zengő ABC-jéből egy fehér lapra kiírta a kezdőbetűket, szépen, sorjában és a versikét is megtanulta, elmondta.

A családi ünnepekről elmaradhatatlan torta piskótarétegei között csoki-vanília-eper! krém lapult (ez utóbbi, mármint az eperkrém, Manó kifejezett kérésére került bele; a gyümölcsöt magát nem, de az eperkrémet szívesen ette). Torta szeletről nem volt érkezésem képet készíteni, menetközben kattintottam a még "meztelen" tortáról.

Egy kinézetében lányos, ízében csoki-cseresznye krémes, csokoládé piskótás torta. Szülinapomra.

A főzött krémehez mascarponet és kevéske tejszínhabot kevertem. A cseresznye krém okozott némi fejtörést, végül két bő maréknyi, magozott cseresznyét leturmixoltam, kevéske tejjel kiegészítettem és ezzel főztem meg a cseresznye krémet. Gyümölcsös, csokoládés, marcipános. Finomságos!

Nemsokára újabb, remélhetőleg remekművek, készülnek. Rohanvást közeledik Dédi, Apósom és Manapóm születésnapja :)

Hagymás fagyi

Szerencsém van, a konyhai teendőkbe, időről-időre, négy apró kis kezecske is besegít.
Manó is szeret a konyhában tevékenykedni, és természetesen Tücsi - aki nagytesó minden mozdulatát lelkesen utánozza - sem maradhat ki a buliból.

Mert a konyhában, spájszban tenni-venni, pakolászni, kotorászni igencsak nagy élmény. Hiszen annyi, de annyi minden érdekes dolog vár felfedezésre.
Mit rejt a szekrények mélye?
Mi főzzünk ebédre?
Tegyünk bele ebből is és abból is?

Minap úgy alakult, hogy a levestől a főételen át a kenyérrel bezárólag mindenben volt hagyma.
Kezdtük a menüt egy öt-hagymás, fehérboros krémlevessel, kedves CV barátnőmtől "csakliztam" a receptet. Finom volt, gyorsan fogyott, fényképre nem maradt még mutatóba sem.
A sűrű krémleveshez nem a szokásosnak mondható sajtos pirítóst tálaltam, hanem kenyérropogóst (azaz szeletre, aztán kockára vágott, pirított kenyeret; ezt még Manó is szereti, pedig amúgy általánosságban nincs oda a kenyérért). A kenyérropogós a pirítósnak is kiváló, kefíres-búzakorpás kenyérből készült, amit ezúttal még fokhagymával és medvehagymával felturbóztam. Medvehagyma a fagyasztóból került, ahova még szezonjában elraktároztam emberes adagot a zöld levelekből.
Főételként ezúttal nem rozmaringos, hanem fokhagymával bőven megtűzdelt són sült csirkecomb, fokhagymás-joghurtos, illetve hagymás-mustáros pácban érlelt, grillen sült csirkemell került az asztalra, némi tepsis újkrumplival, amihez virsli helyett hagymát cikkeztem. Mellé természetesen saláta, amiben a fejessaláta üde levelei között retek, zellerszár, csemege kukorica (konzerv, mert friss még nincs), eper és sok-sok, hajszálvékonyra szelt lilahagyma lapult.

Az ebéd utáni elpakoláskor félhangosan azon elmélkedtem, hogy a hagymásan fejedelmi menüt egyvalami tudná igazán megkoronázni ... a hagymás fagyi.
Manó rögtön talált megoldást, miszerint "édesanya, kérjük meg Max bácsit, hogy csináljon hagymás fagyit, ő mindenféle fagyit tud készíteni!"

Na?  :)